Rész, Fejezet

 1       I,  I     |        ellepett, szőrös mellére. Néha közéjük vakart, s melléről
 2       I,  I     |     város felé mutatott, ahonnan néha becsapódott a piac lármája.~-
 3       I,  III   |         szebb bakancsokat ígért. Néha még ez se kellett hozzá.
 4       I,  V     |        Az Athéné-lányok, akikkel néha elácsorgott a Piraeusban,
 5       I,  VI    |   különös, hogy ez az álom, mely néha csak két nap múlva végzõdött
 6       I,  VII   |         magába a barbárok ködös, néha komor isteneit, a régi halhatatlanok
 7       I,  IX    |      Balsas, akit ifjabb éveiben néha elkeserített az, hogy õt
 8       I,  X     |     megjegyezni, hogy az istenek néha irgalmatlansággal gyakorolják
 9       I,  X     |  beismerte ezt. Bevallotta, hogy néha elkeseredésében felesége
10       I,  XIII  |    Varanes itt volt az udvarnál, néha azon kapta magát, hogy szíve
11       I,  XIV   |     sincs a rhetoron kívül, akit néha magához hívat a császár,
12       I,  XVI   |      papjainak kórusa, s amelyre néha táncra perdült a nagyurak
13       I,  XVII  |          foglalkoztatta elmémet. Néha arra kell gondolnom, hogy
14       I,  XVII  |         hinni, nekik van igazuk. Néha megcsillan elõttem a fény,
15       I,  XVIII |        csúfolódva egy kicsit, és néha egészen közel hajolva az
16       I,  XXI   |  kereskedõ azt mondta, van benne néha légyforma is, de az rosszat
17       I,  XXI   | szeretném, ha te is beszélgetnél néha Pantaleonnal.~A császár
18      II,  XXII  |          kezét, rá-rátámaszkodni néha - nem csodálkozhat azon
19      II,  XXII  |     öregember segítségre szorul. Néha talán arra is lesz alkalma,
20      II,  XXII  |           mint ahogy õ gondolta. Néha meg tudta volna ütni a lányt
21     III,  XXX   |   tollpihét.~Mert az is megesett néha, hol csókolózás elõtt, hol
22     III,  XXX   | Legföljebb Epiktétoszra gondolok néha, mert az mondta a legnagyobb
23     III,  XXXI  |         copa is közéjük ült. Sõt néha percekig csak õ beszélt.
24     III,  XXXI  |         nem nagyon szerette. Sõt néha gyûlölte, ha arra gondolt,
25     III,  XXXIII|     színû volt, mint Tit ruhája. Néha megremegett, mintha lélegzetet
26      IV,  XXXV  |         és nyugodtan védekezett, néha saját fegyvereit fordítván
27      IV,  XXXV  |        elhalni a nappal hangjai. Néha muzsikaszó foszlányai csapódtak
28      IV,  XXXV  |     köztük egy-egy fénybogár is, néha kettesével, hármasával.
29      IV,  XXXVII|        jön-megy a kötõkosarával, néha dúdolgat is, de se nem mosolyog,