Rész, Fejezet

 1       I,  III    |              császárról, hogy kardhoz szokott kezének nehéz az írónád.
 2       I,  III    |              ti elszegényítésetekbõl.~Szokott õszinteségével elmondta
 3       I,  III    |          Seleuciában szállott partra, szokott egyszerû, fehér tógájában,
 4       I,  VI     |           megint elernyedt. A démon a szokott fejszaggatással jelezte
 5       I,  XI     |         szobrot üsse meg.~Maxentius a szokott szobrocskák helyett Eroszt
 6       I,  XII    |        homloka volt, s parancsoláshoz szokott hang mondott ellent szeme
 7       I,  XIII   |              is lett volna, diadalhoz szokott, edzett légiókat vezetett,
 8       I,  XIII   |              az apjára nézni.~- Mivel szokott otthon a drága Romula nagymama
 9       I,  XVIII  |             itt maga Bubastis istennõ szokott kandúr után kujtorogni.~
10       I,  XX     |             matematikus sírás­hoz nem szokott szeme is kezdett elfátyolosodni,
11       I,  XX     |       betûiben a Galerius tollhoz nem szokott, nehézkes kezére ismert.~-
12       I,  XX     |     fölbátorításnak jelét adta volna. Szokott merevsége álarcát csak akkor
13       I,  XX     |             volt, de rendszerességhez szokott hivatalnok-elméje ellentmondásokat
14       I,  XXI    |               az udvar padlójához nem szokott, nehéz lábak ügyetlen csoszogása.~-
15      II,  XXII   |          mondjon az idegenkápráztatók szokott meséinél. A piramisok éppolyan
16      II,  XXIV   |            amelynek az exkommunikálás szokott formája szerint azzal kellett
17      II,  XXVI   |               visszafojthatatlan öröm szokott nála feltörni.~- Nézd, én
18      II,  XXVI   |        Haragszol? Kis Tit...~A lány a szokott bûnbocsátással felelt, amelyben
19     III,  XXXII  |              a vállán függõ tegezbõl. Szokott ábrázolása volt ez a karcsú
20     III,  XXXIII |              asszonyok kántálták el a szokott naeniákat.~- Nekem is meghalt
21      IV,  XXXV   |               mosolyféle szigorúságra szokott szája körül. Régi élõ mosolyok
22      IV,  XXXVI  |              hátulját is, csak arra a szokott tragikus maszkot kötötte
23      IV,  XXXVII |                mint amilyent nagy tűz szokott éreztetni a gyerekkel. Már
24       V,  XXXVIII| parancsnokainak. A medvefojtogatáshoz szokott kéznek a könnyû nád toll
25       V,  XXXVIII|           arcon a könnyeknek nem volt szokott útjuk, azért tétováztak
26       V,  XXXVIII|         végeznivalói vannak, mondta a szokott hangján. Õszinte megnyugvást
27       V,  XXXIX  |             birodalomban. Õ csak arra szokott érteni, hogy „hé, zsidó!”~
28       V,  XXXIX  |              szaladtak, ahol a zajhoz szokott füle csak nehezen értett