Rész, Fejezet

 1       I,  IV     |         szétálló füle és nyerítõ hangja.~- Esküszöm, hogy nem látok! -
 2       I,  IV     |      hidegen csendült meg a lány hangja, míg kis fehér keze a kötelékkel
 3       I,  IV     |          lepellel. A nobilissima hangja parancsoló lett.~- Elég
 4       I,  V      |      elmosolyodott. A caesarlány hangja fölcsattant.~- Mi nevetnivalód
 5       I,  VIII   |        föl fejét, mikor a rhetor hangja fölcsendült az emelvénnyel
 6       I,  X      |   Összerázkódott. Csak a császár hangja volt.~- Parancsolsz, szentséges
 7       I,  X      |      foglak, amikor kellesz. - A hangja hirtelen fátyolozott lett. -
 8       I,  XIII   |       kicsordul belõlük a vér. A hangja üvöltés volt.~- Bántottak?
 9       I,  XIV    |       meghajtotta a térdét. De a hangja elégedetlen volt.~- És nem
10       I,  XVI    |       kiáltott a püspök. Azonban hangja gyönge volt, szájról szájra
11       I,  XVI    |      egész palotájával együtt.~A hangja most már süvöltött, és mint
12      II,  XXII   |     vizet. Ellenben az öregember hangja megnyikordult.~- A pénzed
13      II,  XXII   |       uram - csendült föl a lány hangja, egészen közelrõl. Ott állt
14      II,  XXII   |    akiket kezébe adott az Úr, és hangja egyre szilajabbá erõsödött,
15      II,  XXIII  |         hang. Nem az emberi öröm hangja, az elveszett kölyke nyomára
16      II,  XXIV   |        sírással küszködõ, gyönge hangja megerõsödött.~- Úristen,
17      II,  XXVI   |        térdre hullott. A császár hangja hallatszott, bizonyosan
18     III,  XXVII  |  kérdezte a lány feltérdelve, és hangja majdnem olyan sírós volt,
19     III,  XXVIII |         tudott is parancsolni, a hangja szót fogadott neki. Csak
20     III,  XXIX   |          csattant fel az augusta hangja. - Ez anya volt. Lelke üdvössége
21     III,  XXX    |       szinte roppant az evezõ. A hangja annál csöndesebb volt.~-
22     III,  XXXI   |         kipihent, nyugodt volt a hangja.~- Tegyél le, Gránátvirág.
23     III,  XXXII  |           keményedett meg a lány hangja. - A lelkét ideadná értem.
24     III,  XXXIII |  elfogadtál sugárzó életednek...~Hangja hirtelen suttogóra vált.
25      IV,  XXXIV  |      Felelete váratlanul okos és hangja meglepõen nyugodt volt.~-
26      IV,  XXXVI  | kiáltott-e utánam az idegen lány hangja, mert én csak a te sikoltós
27       V,  XXXVIII|      kezdett nyugodtabb lenni. A hangja is nyugodt volt, amikor
28       V,  XXXVIII|        megerõsödött egy kicsit a hangja.~- Neked... megmondom a...