Rész, Fejezet

 1       I,  II    |         tõlem? Honnan tudjam én azt, fiam? Rabszolgája vagy, azt tesz
 2       I,  II    | elkomolyodott.~- Quintipor, ha nekem fiam volna, soha annak a csillagát
 3       I,  III   |         Minervianussal.~- Megnõttél, fiam - csillant föl az apa szeme,
 4       I,  III   |        nyakát.~- Nekem megmondhatod, fiam. Az én udvaromban is vannak
 5       I,  III   |       szeretem.~- Azért vagy fiatal, fiam - nevette el magát a caesar. -
 6       I,  III   |           nem teszlek boldogtalanná, fiam. Áldjanak meg az istenek
 7       I,  IV    |       nobilisabb körökben található, fiam. Venus térdére mondom, ha
 8       I,  IX    |          beosztást.~- Titkár vagy? - fiam!~Az utolsó szót egy kicsit
 9       I,  IX    |            Szeretnél katona lenni? - fiam.~- Ha szentséged parancsolja.~-
10       I,  IX    |            szeretnél-e katona lenni, fiam.~- Nem, szentséges úr.~Quintus
11       I,  IX    |                Sokat leszünk együtt, fiam. Fölmentelek az adoratio
12       I,  X     |            úr?~- Mondj csak uramnak, fiam. Álmos vagy?~- Nem, uram.~-
13       I,  X     |         csókra a kezét.~- Aludj jól, fiam.~Bion csak úgy ültébõl intett
14       I,  X     |         ordítottad volna, hogy nekem fiam van, fiam van, fiam van!
15       I,  X     |          volna, hogy nekem fiam van, fiam van, fiam van! Tizennyolc
16       I,  X     |            nekem fiam van, fiam van, fiam van! Tizennyolc éves, ragyogó
17       I,  X     |              Magamtól is féltettem a fiam. Tizenhat évig nem néztem
18       I,  XI    |           nagyon örülök neki, hogy a fiam tudja, mire való az ököl,
19       I,  XII   |               édes, drága, kicsi kis fiam, te!~Most már nem kellett
20       I,  XII   |       Mindnyájunk istene, a tied is, fiam!~Constantinus zavarodottan
21       I,  XII   |        lógott.~- Én türelmes vagyok, fiam - mondta Helena méltósággal. -
22       I,  XVI   |       rabszolgáét. Magadnak köszönd, fiam, amit kaptál.~Ammonius a
23       I,  XX    |               Amikor úgy érzem, hogy fiam szemében csak a császárnak
24       I,  XX    |             és oda ne kiáltsak neki: Fiam, ölelj meg, nem a császár
25       I,  XX    |             csak föl egészen bátran, fiam - mosolygott rá, és megfogta
26     III,  XXVIII|            szolgád. És most mondja a fiam. Herculesra, igaza van neki!~
27      IV,  XXXIV |             húzott ki alóla.~- Derék fiam a gárda legfiatalabb centuriója
28      IV,  XXXVII|            öreg matematikus számára, fiam, mint fiatal szerelmeseket