Rész, Fejezet
1 I, II | elképzelni se tudok olyan istent, de a püspökük azt mondja,
2 I, III | maga felett, nem vonakodott istent látni nyugalma visszaadójában.
3 I, III | az emberek között.~Egy új istent nem talált olyan veszedelmesnek
4 I, III | magukat?~- Engesztelik az istent azok vétkéért, akik Maiuma
5 I, IV | elméi is megsejtették az egy istent, mielõtt Krisztus kinyilatkoztathatta
6 I, VI | csak az Isten elõtt szabad.~Istent mondott, és nem isteneket.
7 I, VI | felsírt.~- Én is szültem egy istent. Hova lett az, kiért halt
8 I, VIII | kifeszítette magát, s igyekezett istent mutatni a tábori ruhában
9 I, XIV | békítenék össze ezt a jóravaló istent a többi halhatatlannal,
10 I, XIV | imperiummal együtt olyan istent is fog adni fiának, aki
11 I, XV | szerint valónak találták az új istent, aki a békesség istene.~-
12 I, XVI | amelyben arra kérte az istent, hogy világítsa meg az elméket,
13 I, XVI | Aztán fölébredt, és kérte az Istent, világítsa meg, mit jelent
14 I, XVI | nagy püspök arra kérte az Istent, hogy az õ kedvéért kegyel
15 I, XVI | híveket, kérje ki-ki az Istent, hogy bölcsességével fordítson
16 I, XVII | testvérükért, s kérték az istent, hogy adjon neki erõt a
17 I, XVII | hogy a tömeg akármelyik istent vallja urának, elbolondítható
18 II, XXII | sakálfejű Szétet, a leggonoszabb istent, a szárazság és sötétség
19 II, XXII | aztán -, aki még a három istent is sokallta. Nagyon régen
20 II, XXII | magukról, hogy õk csak egy istent imádnak, a világosság istenét,
21 II, XXII | áldva magában a gonosz Szét istent, ki Tifonnak is mondatik.
22 II, XXII | darabjaiból összerakott istent ábrázolta. Táncoló papok
23 II, XXIV | egy barlangban született istent imádtak, s mivel a vasárnapot
24 III, XXXIII| azt a másik ágyvilágító istent, akit az Olajbogyó copája
25 IV, XXXV | tudták róla, hogy az igaz Istent és hívei védelmét szolgálja
26 IV, XXXV | emberi hang.~- Olcsó Silvanus istent vegyenek! Csak két sestertius
27 IV, XXXVI | A mennydörgés közeledõ istent jelentett be. Mercurius
|