Rész, Fejezet
1 I, II | fel a kérdést, mikor azt este magához rendelte. Egész
2 I, III | elszálltak a bronz-sasok, este a lemenõ nap vérével a császáré
3 I, III | Constantinus már elõzõ este kilovagolt elé a jó félnapos
4 I, VII | nyugati imperátor még az este megérkezett. Diocletianus
5 I, VIII | már ráborult a térre az este. A nappali világosságnak
6 I, IX | tehetséget érez magában.~Ez az este olyannak ígérkezett, amelyre
7 I, XI | kenyeret adatott nekik. Ma este már itt hadonásztak, mikor
8 I, XIII | sötétben is elvörösödött az este a rabszolga, amikor odasúgta
9 I, XIII | A döntõ csata elõtt való este megérkezett a táborba Diocletianus,
10 I, XIII | magammal hurcolom, s minden este megesküszöm rá az isteneknek,
11 I, XV | lett a városnak, hogy csak este mert kimozdulni az utcára.
12 I, XVII | Antiochus városába. S most este itt ülök Mnesternek, a keresztények
13 I, XVIII | bontom remegõ kezeimmel az este ~Szépnevetésû babám tarka
14 I, XX | Eszébe jutott az antiochiai este, mikor elõször látta a hihetetlent,
15 I, XXI | megnyugodva várakozott, s minden este felolvastatta magának Titanillával
16 I, XXI | palota kertjében lugasnak.~Este meglátogatta a császárnét.
17 II, XXII | akinek birodalmában minden este elvérzik a napisten.~- Le
18 II, XXIII | reggel engesztelõ és minden este hálaadó áldozatot fogok
19 II, XXIV | hívek bátrabbjai minden este összegyülekeztek istentiszteletre
20 III, XXVIII | Miben, caesar?~- Egész este azon tûnõdtem, hogy kire
21 III, XXXI | Azt amit te. Reggel?~- Este. Amikor a csillagot meglátom.
22 III, XXXI | kétfelé nyíló tokot.~A tegnap este szakított mezei virág összelapult,
23 IV, XXXV | egyszerre, de a mímusnak minden este tizenkétezer ember nevet.~
24 IV, XXXVI | kijelentette ezt, minden este, amint a szerepe kívánta.
25 IV, XXXVII | mászkáltatok valahol Bajaeban, és este úgy jött haza, mint az ázott
26 IV, XXXVII | tudja-e, hol lakik a zsidó. Az este egy kicsit szórakozottan
27 V, XXXVIII| lement, kezdett barnulni az este.~- Menj eléje és üdvözöld -
|