1-500 | 501-728
Rész, Fejezet
1 I, I | udvarmester is belebetegedett már Nikomédiában, meg a helyettese
2 I, I | Súlyosságod hajánál.~Most már nyílt kacagás viharzott
3 I, I | kezdett el õ is süvölteni.~Már akkor futott is az oleander
4 I, I | torokköszörüléssel fogadták.~- Ez már nem is nobilissima, hanem
5 I, I | Constantinus, a princeps. Én már láttam õket együtt.~- Láthattad,
6 I, I | folyosókon. Nonnus azonban már megint fönt ült a katedrán.~-
7 I, I | azaz „Magasságod”-nak. De már akinek „gravitas” jár, vagyis „
8 I, I | Diocletianus bizalmát is, már amennyiben õ megbízott valakiben.
9 I, I | ilyen szerencsét; de ha már maga nem juthatott a Dominus
10 I, I | látom, úgyis megkapta már a magáét.~A paraszt, aki
11 I, I | fanyalogva felelt.~- Én már nem is tartok erszényt.
12 I, I | Fortuna szarujára, fiú! Neked már az aprópénzed is aranyból
13 I, I | ismerte az aranypénzt, amely már az õ gyerekkorában kiveszett
14 I, II | égi világosságot. Amikor már elmerülõben volt, egy óriás
15 I, II | akikrõl bizonyosan hallottál már.~- Azokra gondolsz, akik
16 I, II | aranylánccal tüntette ki.~Már a felsõ lépcsõkön jártak,
17 I, II | volt kezdetben, de most már nagyon rosszul esne, ha
18 I, II | mert sok mindent próbáltam már az életben, de ezt még nem.
19 I, II | Quintipor.~- Nem voltam már akkor kicsi, Bion. Haragudtam
20 I, II | A címeden szólítanálak már, de jóformán még nem is
21 I, II | szakállába dörmögött.~- Most már nem a magunk urai vagyunk,
22 I, II | urai vagyunk, hé! Tanuld már meg, hogy a császár nem
23 I, II | nem úgy mutatja. Látod, már arannyal is kibéleltetett,
24 I, II | csillagokat?~A matematikus most már elkomolyodott.~- Quintipor,
25 I, III | dalmata rabszolgasarjadék már túl volt a negyvenen, amikor
26 I, III | lábatlankodni. Constantius caesar már sokkal nehezebb szívvel
27 I, III | egyenetlenkedés, amit Diocletianus már a perzsa háborúskodás alatt
28 I, III | semmi képességük nem volt már arra, hogy szabad emberekké
29 I, III | harcolnak.~Constantius most már megbizonyosodott arról,
30 I, III | várost emelt a romokon. Már fölépültek a bazilikák,
31 I, III | megtudni, megtanultam-e már uralkodni, s meggazdagodtam-e
32 I, III | szegény és üres, s én ma már újra tábori fakupámból oltottam
33 I, III | borította Maximianust, aki már negyedik feleségét juttatta
34 I, III | hogy várták. Constantinus már elõzõ este kilovagolt elé
35 I, III | szántóföldek közt, amelyeken már csak a kalászuk-nyesett,
36 I, III | neked kell tudni. Hiszen már hat hete, hogy ideérkezett.
37 I, III | szégyelleni. Az öreg Maximianusnak már egy szál fekete sincs a
38 I, III | A rablány?~- Az anyja már szabados volt, mikor õt
39 I, III | tiszteletére a szent hetérák már reggel kezdték az éjszakát.~-
40 I, III | võlegényének rendelt ki már a kislány születésekor.
41 I, III | Mostohádtól tudom, hogy Maximianus már rá is festette eljegyzésteket
42 I, III | volna megölelni az apját. De már elérték a Stavrion-hegy
43 I, IV | találkozóját, amire pedig már fél év óta készült a világváros.
44 I, IV | Ciceróval bizonyította, hogy már a régi Róma tisztultabb
45 I, IV | a marcomannok. A Dominus már elindult Nikomédiából Maximianus
46 I, IV | Galerius caesar pedig tán már ma vagy holnap megérkezik.~-
47 I, IV | süveges barbár ki lehet? Tudom már. A perzsa király bujdosó
48 I, IV | Nemcsak játékból, ugye?~- Már megint kezded, princeps? -
49 I, IV | csomót Varanes! Köszönöm, már megvan.~Ledobta a padlóra
50 I, IV | dobott ezüst fátylat, s már le is hunyta a szemét.~Maxentius
51 I, IV | szerelmeseket, de a kút körül már nem volt senki.~Ott maradt
52 I, IV | üzenetet a rabszolga.~Maxentius már indult is a lepellel. A
53 I, IV | felküldhetem.~A lány ezt már nem hallotta. Kerek ezüsttükrébõl
54 I, V | a lány tovább hadart.~- Már helytartó volt, hol is csak?
55 I, V | neveket, mindegy, satrapa volt már, és beárulták az apjának,
56 I, V | vannak a világon! Hallottál már ilyent? Te meg tudnád-e
57 I, V | egyenesedett fel. De a lány már akkorra elfelejtette a mérekezést.
58 I, V | felsõ karaja átparázslott már a Silpius szabályos kúpjának
59 I, V | fátylain.~- Nézd, Diana már felvette bíbor fejékét.~
60 I, V | parancsoltam, hogy menjen el, mert már untam. Neked azt parancsolom,
61 I, V | Galerius caesar õszentsége már csak pár napi járóföldre
62 I, V | tette meg a hold. Hanem most már beszélj te is. Mondd el
63 I, V | beszélj te is. Mondd el már végre azt az üzenetet.~-
64 I, V | végre azt az üzenetet.~- Már elmondtam, nobilissima.
65 I, V | rövidesen megérkezik.~- Mondtad már? Nem is hallottam. Tudod,
66 I, V | hallottam. Tudod, ez nekem már nem újság. Én már tegnap
67 I, V | nekem már nem újság. Én már tegnap megkaptam az üzenetet
68 I, V | a fiú.~- Egész belejössz már, Quintipor - mulatott a
69 I, V | volt. Az apám azt mondja, már nem nagyon emlékszik rá,
70 I, V | szaladt a vér.~- Láttam ezt már szoborban is. Cyprusban.~-
71 I, V | csúsztatta bele.~- Ez most már a tied. Megvetted. De azért
72 I, V | gondolni öreg barátjára.~Már hajnalodott, mikor kavargó
73 I, VI | szentségeseket, elhalogattak már, vagy nyugalomba küldte
74 I, VI | Udvarhölgyei az utóbbi években már nem voltak a Dominának csak
75 I, VI | mert legnagyobb részüket már maguk se értették.~- Ez
76 I, VI | tanúskodtak mellette, hogy ott már sok gazdag beteg talált
77 I, VI | halálon kívül?~- Hagyd el már, anyám - fogta meg a kezét
78 I, VI | fiatoknak fogadtatok.~Most már õ is sírt, rároskadva az
79 I, VI | balján. Kicsit elhízott már, rengeteg teste alatt döngött
80 I, VI | volt, de a fasorok közt már találkozott emberekkel.
81 I, VI | Az vagyok, uram, s most már emlékszem is rá, hogy láttalak
82 I, VI | vezette õt az igazság útjára. Már sok évig gyógyítgatta Antiochia
83 I, VI | pajtásai agyonrugdosták. Most már fél napja kiterítve feküdt
84 I, VI | a gondolatokat, amelyek már séta közben is foglalkoztatták.
85 I, VI | azért, mert elõkelõ betegei már nem voltak, nagyon elcsodálkozott
86 I, VI | nem tudtak, de a könnyük már kezdett csöndesedni. Ez
87 I, VI | az anyját. - Ugye, most már megint a kislányod vagyok,
88 I, VI | a létráról.~Mire leért, már hallotta a magister lépteit.~
89 I, VI | közepén az impluviumban? No már látom, hogy ha lánynézõbe
90 I, VI | Egyenesen nekik tartott, s már messzirõl nyújtotta mind
91 I, VI | jó voltam eddig. De most már te felelj nekik azért, hogy
92 I, VII | akarják tõlem elvenni. Most már emberszámot tesz.~- Fölszabadítalak
93 I, VII | majdnem annyi istene volt már a római birodalomnak, amennyi
94 I, VII | alattvalóiké. Róma népe már csak névben volt meg. Évszázados
95 I, VII | elegy-belegy tömeget, de arra már képtelenül, hogy rómaivá
96 I, VII | jóváhagyásukat nem adták volna már elsõ kézmozdulatánál. Igaz,
97 I, VII | meg Antiochiába. Hírnökök már az északi kapunál jelentették,
98 I, VII | állandó lakosul. Pessinust már az õsidõk homályában maga
99 I, VII | volna a Magna Mater!~Ez már nem az oltárnál történt,
100 I, VII | évtized alatt, mert terveit már kidolgozva vitte a trónra.
101 I, VII | elõtte mások is megtették már, akiknél nem érezte alacsonyabbnak
102 I, VII | s mire Tages odaugrott, már szét is zúzódott a mozaikon.~-
103 I, VII | Azután rájött, hogy volt már egy, az is ezen az úton.
104 I, VII | hatezerhatszázból. Diocletianus ezt már nem nagyon hallotta. Tudta,
105 I, VII | gyaloghintóban, és aludni próbált.~Már közel jártak Antiochiához,
106 I, VII | aztán bementek a faluba. Már a községházát is elhaladták,
107 I, VIII | volt, hogy az istenek most már mást karoljanak fel. Viszont
108 I, VIII | nevetett. Pár nap múlva már azt is hírlelték, hogy a
109 I, VIII | praefectura lapos tetejére már délelõtt bíborponyva-mennyezetet
110 I, VIII | az ég peremére szállott már a nap, mikor a tubák harsogása
111 I, VIII | emelvény mögött, akkorára már ráborult a térre az este.
112 I, VIII | elöntötte az uralkodóknak már akkor az emelvény elefántcsont-selláin
113 I, VIII | figyelte õket. A rhetor már fölfedte arcát, és szívére
114 I, VIII | császár felé.~Az azonban már akkor a szónokot figyelte,
115 I, VIII | császár azonban sokat hallotta már, hogy õ oszlop és sarokkõ,
116 I, VIII | és pompásabb lesz. Nincs már hozzáférhetetlen zuga, útjaink
117 I, VIII | kertet csináltunk. Ki félne már valamely szigettõl, ki tántorodnék
118 I, VIII | birodalmad északi határának nincs már szüksége erre a védelemre.
119 I, VIII | halhatatlan gyermek, aki már bölcsõjében megfojtotta
120 I, VIII | visszakívánkozni az Olümposzra.~Most már nem is kereste a rhetor
121 I, VIII | lekókadt fejjel bóbiskolt. Õ már átengedte magát a harmóniának.
122 I, IX | gazdám nem hív. Ismerhetnéd már a természetem, vénasszony.~-
123 I, IX | a konyhából.~- No, most már bizonyosan nem küld érted
124 I, IX | lábát. - Látod, hogy én most már katona vagyok. Különben
125 I, IX | katona vagyok. Különben is már reggel bekészítettem az
126 I, IX | kutya, te, hát nem tudod már, mi nap van ma?~Ez a duruzsolás
127 I, IX | van ma?~Ez a duruzsolás már a bakancsnak szólt. November
128 I, IX | ebben is könnyebb volna már gótok elõl szaladni, mint
129 I, IX | hogy a vén semmirevaló már a tûzre se lesz jó.~- Magadról
130 I, IX | vágtam föl, mert istennek már öregellettem.~- Quintus!
131 I, IX | mit jajgatsz? Minálunk már úgyse volt egyéb dolga,
132 I, IX | bõrsisakom, csak nem lopattad már el azt is?~Sapricia jobbnak
133 I, IX | Balsas tíz éve kóstolgatta már a császár ételét, meg is
134 I, IX | semmi, s az ételt, italt már vakon is tökéletes ízléssel
135 I, IX | való találkozást. Ismerte már ezt a kérdést, és gondolkodás
136 I, IX | Diocles, mondd el!~- Hiszen már olyan sokszor elmondtam,
137 I, IX | magát a ló alól, akkorra már el is vitte a bújó patak
138 I, IX | mondta simogatóan. Most már õ érezte szükségét annak,
139 I, IX | Hiszen a te rabszolgád, én már ismerem, kedves, szelíd
140 I, IX | nagy úr lett belõle.~Most már megfordult a császár, és
141 I, X | fegyelmezettnek és hidegnek látta, már elsõ találkozásuk alkalmával
142 I, X | szólítalak.~A matematikus már kitette viasztábláját az
143 I, X | Csak most jött rá, hogy már rég nem a csillagokat nézi.
144 I, X | elõl kitértél?~- Mondtam már neked, uram, hogy a csillagokban
145 I, X | szeme fölvillant.~- Hát most már a császárok sorsa is meg
146 I, X | hagytam ágyában a jósnõt.~- Már rég haldoklott, uram, s
147 I, X | felét is hallottam. Mikor te már elrohantál a gyermekkel,
148 I, X | kiáltott rekedten a császár.~- Már mondtam, uram. Az nem a
149 I, X | érted. Ha értenéd, akkor már százszor a fülembe ordítottad
150 I, X | isteneket. A jóslat nélkül talán már rég elvéreztek volna összeesküvõk
151 I, X | mint mosolyogva mondta, már csak a maga érdekében is -
152 I, X | mielõtt megszülte volna, már látta álmában a napkoronggal
153 I, X | napkoronggal a feje körül. Õ már szolgálhatja a világosság
154 I, X | szerencsétlenség érte, õk már rég tengeren voltak, útban
155 I, X | keltett vennem, hogy most már én vigyázhassak rá. Közeleg
156 I, X | kertész fia. Holnaptól kezdve már a császár parancsol a rabszolgának.~-
157 I, X | szülõfalu omladékai fölött.~Ezt már a császár jelentette ki
158 I, XI | mamáimra értettem. Csak már legalább tudnám, melyik
159 I, XI | koisi átlátszó ruhákat most már nemcsak a szabadéletû nõk
160 I, XI | meg lehet érteni, de azt már nem, hogy erre a tiszt szolgája
161 I, XI | kenyeret adatott nekik. Ma este már itt hadonásztak, mikor bevonultunk.
162 I, XI | Az a baj, hogy a Dominus már öreg, ti pedig gyávák vagytok -
163 I, XI | igaz, Constantiusom? Én már készülök is más pályára.
164 I, XI | kocsivezetõm. Ezer pályadíjat nyert már a hippodromban. Ha hazamegyek,
165 I, XI | valósággá sûrûsödni. Titanilla már menekült elõle. Otthagyta
166 I, XI | lány a karját. - Ismerhetsz már, hogy én úgyse fizetek.~-
167 I, XI | mindenkinek megfizet!~A hang már jócskán italos volt, Titanilla
168 I, XI | tessék, kezdjed! Szeretnélek már egyszer téged is készen
169 I, XI | a borgyöngyöket, és most már a lány is elnevette magát.~
170 I, XI | Nagyon összetartottak már. A félrecsúszott parókájú
171 I, XI | fel olyan magasra, ahonnan már eléri a holdat, õ majd letépi,
172 I, XI | pióca-száját a princeps, akkorára már aludt. Maxentius hordozószékért
173 I, XI | ég bíborfüggönyei alatt már elveszegettek a csillagok,
174 I, XII | Üzensz valamit, apám? Anyám már Apatéban van. Hajnalra mi
175 I, XII | Pár perc múlva a princeps már úti köpönyegben lépett ki
176 I, XII | lány is lóháton várakozott már a Singon utcai bazilika
177 I, XII | megeresztették a kantárt, de azért már világosodott az ég eresze,
178 I, XII | kicsi kis fiam, te!~Most már nem kellett neki a gyertya,
179 I, XII | odanyújtotta Minervinának. Most már a kigyulladt anyaszív nézte
180 I, XII | Akkor is, ha õ nem szeret már? Hû leszel hozzá? Akkor
181 I, XII | barátja esküvõjén részt vett már, s tudta, milyen sok cerimonián
182 I, XII | princeps felesége és anyja már útban voltak azon a nem
183 I, XIII | bántja. Máskor is megesett már vele, hogy a bor gõze megszédítette,
184 I, XIII | nevetett önmagára. Neki már többet tud szeme, szája.~
185 I, XIII | mandulapogácsát. A lány most már elhitte, amit Romula nagyanyjától
186 I, XIII | Bántottak? Hát elfelejtetted már Carrhaet? Hiszen te is ott
187 I, XIII | ilyen nevû helyen, s most már az is eszébe jutott, hogy
188 I, XIII | Nyugodtan kezdte, de most már megint ordítva beszélt,
189 I, XIII | bõszülten rugdosta szét.~- Tudod már most, mit jelent az apádnak
190 I, XIII | bosszúvágy betegét.~- Tudod most már, mért kell a Titánnak összefogni
191 I, XIV | Rég elfelejthette, most már bizonyosan nem unatkozik.
192 I, XIV | egy iskolásgyerek. Õ maga már nem félt a császártól, de
193 I, XIV | hiányzik.~Máskor is megtörtént már, hogy beteg állat került
194 I, XIV | füstje.~Kisvártatva a fõjós már jelentette az istenek kedvetlenségének
195 I, XIV | történetével. Õ sok légiót látott már elvérezni, s nemegyszer
196 I, XIV | birodalom pénzügyi viszonyai már Diocletianus trónraléptekor
197 I, XIV | a létszám csökkentésére, már csak azért is, hogy a birodalom
198 I, XIV | illustrisek morgása most már a császárnak helyeselt.
199 I, XIV | A szentély azonban most már romokban hever, mert a sardicai
200 I, XV | az istenteleneket.~Másnap már úgy mondták, hogy a keresztényeket
201 I, XV | nem halt volna, hogy õk már kiskorukban üldözést szenvedtek
202 I, XV | felelték azok, és most már a katonákat is megtapsolták.~
203 I, XV | úgyis vége a világnak, most már nincs enyém meg tied, hanem
204 I, XV | két szoros közön keresztül már benne is voltak a forum
205 I, XV | Legalább száz társnõd vásárolt már tõlem ilyen talizmánt.~A
206 I, XV | buggyantott ki belõle.~- Most már vértanúd vagyok - nevetett
207 I, XVI | nekilelkesedett a tömeg. Most már csak azért is a maga öklével
208 I, XVI | volt. Az õ zsebében is volt már egy kereszt, mert õ is hallott
209 I, XVI | Naplemente felé Ammonius már ott volt a Singon utcai
210 I, XVI | fejvesztetten kapkodnak most már a kereszthez is, itt van
211 I, XVI | isten három személyére.~Most már restellte Mnester, hogy
212 I, XVI | nyugalmasabb idõkben ez már ritkán történt meg, az isten
213 I, XVI | márványmedencében.~A teremben már rezgett a forró levegõ,
214 I, XVI | gyülekezetnek.~Sokan hallották már kint a forumon, s mindenfelé
215 I, XVI | Pantaleon odaért volna, akkorra már õ megint az emelvényen állt,
216 I, XVI | a békében élõ nemzedéket már nem tartotta erre érdemesnek
217 I, XVI | új látomása támadt, de az már éberen. A bibliai gonosz
218 I, XVI | palotájával együtt.~A hangja most már süvöltött, és mint a végzet
219 I, XVI | aki majdnem keresztény már, még életében meg fogja
220 I, XVI | meg a praefectust, most már mint fõkamarás. A kereszt,
221 I, XVI | a praefectusnál. Õ aztán már többet tudott mondani a
222 I, XVI | halhatatlan isten is elkövetett már gyermekkorában, de azért,
223 I, XVI | csakugyan elpusztította.~Nonnus már rég túlesett ezen a gondon.
224 I, XVII | tölti el a mûvelt embert. Már csak azért se tudok jövõt
225 I, XVII | derûs öregek. Nekünk azonban már reménytelenül kell leszállnunk
226 I, XVII | valószínûleg magad is észrevetted már abból, amit eddig írtam -,
227 I, XVII | elõttem a fény, amelyet már Mnester is mutogatott nekem
228 I, XVII | levelem elején is mondtam már, a szomorúság és lemondás
229 I, XVII | alatt. Mert bizonyára tudod már, hogy a császár hajója hamarosan
230 I, XVII | pártjára állt. Mint tudod, õ már Antiochiában is húzott a
231 I, XVII | pedig az elõkerült, akkorra már Valeria elnyomta a tüzet.
232 I, XVII | a császár is bent aludt. Már lánggal égtek az ágy függönyei,
233 I, XVII | kereste, s mire visszatért, már megtörtént a szerencsétlenség.
234 I, XVII | kínpadon sem, ahol most már ketten szenvedtek Gorgoniusszal.
235 I, XVII | szegény világtalan ember, aki már semmit se látott a földi
236 I, XVII | a többi keresztényeket. Már kezdtünk a dolog felett
237 I, XVII | császárnak. Õ, mint mondta, már elõbb hallott ezekrõl a
238 I, XVII | ellenségei a birodalomnak. Most már azonban nyíltan mer beszélni,
239 I, XVII | Gyertyáim majdnem megemésztették már magukat, s nincs idõm utánanézni,
240 I, XVII | idõm utánanézni, írtam-e már, hogy magam is életmentésben
241 I, XVIII | fegyverihez kicsi cél.~Azzal már rég tisztában volt, hogy
242 I, XVIII | lánnyal. A nobilissima, aki már az elsõ találkozásukkor
243 I, XVIII | Quintipor igazán nem félt már a vad nobilissimától, csak
244 I, XVIII | nobilissimának, Quintipor arra már rájött, hogy szeretetreméltóság
245 I, XVIII | s meg akarta szöktetni már tizenhárom éves korában.
246 I, XVIII | még egy-két levelet, de már rég nem tud róla. Sajnálná,
247 I, XVIII | nem tud róla. Sajnálná, ha már nem élne. Már deresedõ ember
248 I, XVIII | Sajnálná, ha már nem élne. Már deresedõ ember volt, de
249 I, XVIII | Sok-sok szívet rajzolt már, az egész asztalkát be lehetett
250 I, XVIII | fekete szépianedvet, és most már csakugyan látható betûket
251 I, XVIII | egy hónapja itt vagyunk már, és azóta csak kétszer láttalak?
252 I, XVIII | magadnak új pajtást? Felelj már, Quintipor!~Már nem Gránátvirág!
253 I, XVIII | Felelj már, Quintipor!~Már nem Gránátvirág! Quintipor
254 I, XVIII | lány elnevette magát.~- Már megint szeleskedtem, ugye,
255 I, XVIII | régi betegsége. Csak jönne már az a Pantaleon!~- Három
256 I, XVIII | Egész beléjük betegszem már.~Fölkuporodott az asztalra,
257 I, XVIII | szemében.~- Canopusban voltál-e már? Nem? Akkor minek jöttél
258 I, XVIII | nagyterem felé intett. A fiú már régebben hallott onnan valami
259 I, XVIII | mimus - mondta a lány most már hangosabban. - Láttad már
260 I, XVIII | már hangosabban. - Láttad már játszani?~- Nem.~- Azt mondják,
261 I, XVIII | vagyonát kobozták el, hogy most már megint van mibõl istápolni
262 I, XVIII | Mire észrevette tévedését, már érteni lehetett a közeledõk
263 I, XVIII | volna a kérdést, Maxentius már átkapta a derekát.~- Itt
264 I, XVIII | a magisterhez.~- Mondtam már, hogy keríts egy könyvtárost,
265 I, XVIII | volna helyben, de az akkor már jajgatva vergõdött a földön,
266 I, XVIII | egyre az ajtót leste, s már kezdett haragudni arra,
267 I, XIX | múzeum- és könyvtárigazgató már két órája vezetgette Biont
268 I, XIX | rabszolga kezdte a könyvtárnál. Már rég feledésbe ment akkori
269 I, XIX | hangján mondta ezt, aki már nem hatódik meg önmagáért.
270 I, XIX | régen beolvasztották. Ez már egyiptomi munka.~- A páncélja
271 I, XIX | jutott eszébe, hogy Mnester már az elsõ kriptától visszafordult,
272 I, XIX | elkápráztatja, s az övé már öreg szem.~Lactantius hazaküldte
273 I, XIX | Bion rábólintott, hogy most már érti. Az õ anyja nem úgy
274 I, XIX | nem úgy jövendölt, de most már csak így beszélnek az istenek
275 I, XIX | törvény elmúlik.~Eközben már kiértek a drómoszra, Alexandria
276 I, XIX | aki esti sétáin megtanulta már a takarodás sorrendjét.~-
277 I, XIX | laknak itt?~- Nem, azok most már mindenfelé laknak. A zsidófertályban
278 I, XIX | vállára veregetett.~- Most már elhiszem, hogy kiváló történetíró
279 I, XIX | Heptaglossusom?~- Szóról szóra. Már délelõtt hallottam, hogy
280 I, XIX | lármát ütött, s egy óra múlva már talpon volt az egész Rhacotis,
281 I, XX | számot adj. Erósz célba vette már a szívét?~Bion elmosolyodott.
282 I, XX | Quintiporra sok nõ szeme rátapadt már Alexandriában, de nem hiszem,
283 I, XX | Aranyfény õ, de... talán... már nem veszélyes.~Egy kicsit
284 I, XX | amelyek szerint a nobilissima már nem lakik a Szûz házában.
285 I, XX | matematikusnak, aki most már maga is mert örülni, hogy
286 I, XX | caesar futárja.~A császár már trónon ülve fogadta a futárt,
287 I, XX | ejtette az ölébe.~- Eh, már megint a keresztények!~Nem
288 I, XX | kappadóciai lázongásokról pedig már elõbb kapott közvetlen jelentést.
289 I, XX | odakapta az aláhúzott szó. Most már izgatottan olvasta. A helyõrség,
290 I, XX | szárnyalóbb lendülete. Most már a démiurgoszokról beszélt,
291 I, XX | mûvelt, de okosabb volt. Már Alexandriába érkezte óta
292 I, XX | ésszerûen megmagyarázhatók. Most már csak a notariusnak mondhatta
293 I, XX | a mozaikon. A nehéz fej már esés közben levált a törzsrõl,
294 I, XXI | megritkultak az utcákon, most már otthonukban se voltak biztonságban.
295 I, XXI | változatlan törvényt, amelyet már a régi nagy császárok meghoztak
296 I, XXI | az ígéretben bízva, most már megnyugodva várakozott,
297 I, XXI | meséket. Sõt arra is gondolt már, hogy valami egyiptomi mesemondót
298 I, XXI | majd meglátod. Holnapután már megérkezik. Diocles, én
299 I, XXI | megígérte. Magától is gondolt már rá, hogy szóba ereszkedik
300 I, XXI | Annyira hitelt adott most már õ is az augusta álmának,
301 I, XXI | kezembe adták.~Az õ arca már kezdett színesedni, de a
302 I, XXI | tudják, hogy van, hanem már azt is akarják, hogy ne
303 I, XXI | mellébõl.~Galerius most már lecsillapult. Nyugodtan
304 I, XXI | Nyugodtan tette meg jelentését. Már Naissusban hallotta, hogy
305 I, XXI | Pantaleon nevû orvos, aki neki már Nikomédiában is gyanús volt,
306 I, XXI | Mi bizonyságod van most már arra, amit elmondtál?~A
307 I, XXI | caesar kinézett az ablakon.~- Már hozzák a bizonyságot, uram.
308 I, XXI | kerülhessen.~Az elõcsarnokban már hallatszott az udvar padlójához
309 I, XXI | üdvözlet is ismerõs volt most már neki. Ez az ember az apatei
310 I, XXI | keresztényüldözõ edictumot. Ehhez már nem hívta össze a jogtudósok
311 I, XXI | jogtudósok kollégiumát. Most már nem az isteneket védte és
312 I, XXI | kérdezõsködött, de a gyanú már fel volt benne keltve. Csak
313 I, XXI | bíbora után?~Pár nap múlva már úton volt a császár. Kevés
314 II, XXII | rendbentartására. A szent folyó országa már Tanaistól fölfelé lélegző
315 II, XXII | ugyan még uralkodtak, de már nem kormányoztak. Birodalmuk
316 II, XXII | halandóknak. De hatalmuk már nem futotta többre, mint
317 II, XXII | amely soha nem fogy el, noha már több ezer év óta lopogatják
318 II, XXII | amely piramisokat épített már akkor, mikor az ő őseik
319 II, XXII | tolmács megnyugodott, és most már jobban megbecsülte az idegeneket,
320 II, XXII | neki is meg az istennek is. Már csak mi tudunk róla, akik
321 II, XXII | el is mosolyodott. Akkor már Quintiport látta maga elõtt,
322 II, XXII | összerakosgatni magában, és már nem találta olyan gyûlöletesnek.
323 II, XXII | ringy-rongy férfiszemélyre?~Most már õ kapta el a fejét, szégyenkezõen
324 II, XXII | Maximianus fiát!~És most már õ is próbálgatott úgy nézni,
325 II, XXII | választotta õket a nílusi útra, már akkor elhitték maguknak,
326 II, XXII | van az egész sivatag, most már mindenfelõl megindultak
327 II, XXII | kiáltotta a pap.~Látni már akkor nem lehetett semmit,
328 II, XXII | Mikor magukhoz tértek, már bent feküdtek a szakadékban,
329 II, XXII | pap a démont látta. Most már látták õk is. Csontig aszott,
330 II, XXII | aztán vette észre, s most már rémülten forgatta fejét
331 II, XXII | kikrákogta magát, s lány már ott térdelt a fejénél egy
332 II, XXII | öreg kiásott engem, mert én már majdnem elértem a szakadékot,
333 II, XXII | is fésülve.~- A magister már magához tért?~- Igen, fölnyitotta
334 II, XXII | erszény.~A lány azonban már akkor elugrott onnan. Észrevette,
335 II, XXII | tiszteletre méltó isten. Most már nehezen tudott erõt venni
336 II, XXII | akkor is hallották, mikor már kiértek a szakadékból.~-
337 II, XXII | ültettél!~Föltekintettek, s már nem volt idejük félreugorni
338 II, XXII | minden oka megvolt rá, hogy már az elsõ útba esõ oltáron
339 II, XXII | pillanatig tartott az egész, s már a helyére igazított fátyol
340 II, XXIII | szõlõvesszõkrõl úgy beszélt, mintha már elültette volna õket. De
341 II, XXIII | temetõjének szánta a szülõföldjét. Már fiatal korában sokszor mondta
342 II, XXIII | Megbüntették Quintust, ha már bûnös volt, és ha még nem
343 II, XXIII | megnyerni, miután az övét már megkapta, egy olyan tervhez,
344 II, XXIII | börtönök úgy tele vannak, hogy már néhány állami gyárat is
345 II, XXIII | hol a császárné. Késõbb már olyan kiáltások is hangzottak:
346 II, XXIII | elnézte neki akkor is, mikor õ már rájött arra, hogy az új
347 II, XXIII | mágusok könyveibe. Most már azonban többrõl van szó,
348 II, XXIII | fejszaggatásokról. Most már életre-halálra vetik a kockát.
349 II, XXIII | kisdedet?~Az asszony most már felemelte a fejét, és szívszaggató
350 II, XXIII | számot, az anyáéval nem. Most már tudta, hogy nehéz küzdelem
351 II, XXIII | célzasz, mikor a te isteneid már elrabolták tõlem a fiamat.
352 II, XXIII | hallgattam volna. Most már kimondom, hogy temiattad
353 II, XXIII | két ember megöregedett. Már nem a minden gyöngédségét
354 II, XXIII | okokkal való meggyõzésre itt már nem lehetett gondolni.~-
355 II, XXIII | Megmondta nekem Pantaleon már Nikomédiában, hogy te vagy
356 II, XXIII | vergõdött az ura mellén.~Most már a császár rémült meg. Egy
357 II, XXIII | akarta emelni.~- Hiszel-e már az istenekben, Prisca? Érzed-e
358 II, XXIII | istenekben, Prisca? Érzed-e már, hogy egész életünkben fölöttünk
359 II, XXIII | köszönheted ezt az órát? Tudod-e már, kiért kell az egész világ
360 II, XXIII | kell lennünk. Õérte. Most már te is a kezedben tartod
361 II, XXIII | amit eddig szenvedtél. Én már tudom, mit tesz a boldogságot
362 II, XXIII | az apa majd egy éve képes már, arra az anyaszívnek is
363 II, XXIII | helyeslést mindenre. Félig aludt már, s még akkor se ébredt fel
364 II, XXIV | mindenki vezetõül tisztelte.~Már megtérésében csodát láttak
365 II, XXIV | A többi vászongyárosok már rég azt rebesgették, hogy
366 II, XXIV | meghomályosodott volna. Most már másodszor mondatta el vele
367 II, XXIV | szertartást elvégezte, a kereszt már a terem közepén feküdt a
368 II, XXV | legtöbbet. Alexandriában már nagy forróság lehet, csak
369 II, XXV | szereti a zöld fügét. Látta már, amint együtt majszolták
370 II, XXV | fáj. Abba is belenyugodtak már, hogy nem Róma a székváros.
371 II, XXV | Rómában a húszéves férfi már érett volt családalapításra,
372 II, XXV | meglazultak, a tizennyolc éves nõ már a harmadik férjétõl válhatott
373 II, XXV | Quintipor megházasításán õ már elõbb is töprengett, s az
374 II, XXV | Constantinusra gondolt, aki már jelentette felgyógyulását,
375 II, XXV | lekötve. Igaz, hogy a princeps már elhagyta a Keletet, s hajója
376 II, XXVI | tán századszor simogatta már meg Quintipor a platán derekát.
377 II, XXVI | csak most jött rá, hogy ez már n em az a fa, amelyhez a
378 II, XXVI | árucsarnokok oszlopsorán, amelyekre már fölrakták a lakatokat a
379 II, XXVI | jóságos Ptah isten, aki már fél asért csodát tesz. Valódi
380 II, XXVI | uram? Nem a te istennõd már? Akkor bocsáss meg, és vigasztalódj,
381 II, XXVI | mire hazaért a palotába. Már messzirõl látta, hogy a
382 II, XXVI | prédát követeltek. A lány már eltávolodott az ablakból,
383 II, XXVI | egyenesedni, a nobilissimán már díszruha volt, amelyen Trulla
384 II, XXVI | világosodott meg. Pedig már késõre járhatott. Ruhája,
385 II, XXVI | vette észre, hogy szemébõl már rég csorog a csalódás és
386 II, XXVI | Jaj, magister, mondtam már, hogy egyszer neked is enned
387 II, XXVI | újság?~- Az én számomra már nincs jó újság - mondta
388 II, XXVI | emberek között. Jaj, most meg már a te kezed milyen hideg,
389 II, XXVI | hideg, add ide, majd most már én melegítelek.~Odahúzta
390 II, XXVI | mindenütt. Nem, a füvön már nincsenek. Érdekes. Az elõbb
391 II, XXVI | lábadnál se látom õket. Már a bokron se. Sehol se. Te
392 III, XXVII | az arcára nem emlékezett már, pedig négy-ötéves is lehetett
393 III, XXVII | négy-ötéves is lehetett már akkor. Romula nagyanya ezt
394 III, XXVII | libegtette magán, s némelyek már örültek is az új rendnek.
395 III, XXVII | teremtésnek való, akinek már úgyis annyit kellett őmiatta
396 III, XXVII | triumfus előtt pár héttel már oda fog költözni.~A nobilissima
397 III, XXVII | fürdőélet hullámverése ide már nem ért el, bár Bajae tele
398 III, XXVII | sok árnyék.~Az árnyékok már kezdtek nyúlni, s Titanilla
399 III, XXVII | erőt vesz rajta. A sirályok már megkezdték alkonyati játékukat
400 III, XXVII | tett hasonlóvá. Néhányszor már szerette volna kipróbálni,
401 III, XXVII | Ők is úgy találtak ide már az első nap, hogy a víz-széltől
402 III, XXVII | megint elragadta tõled?~A fiú már akkor ott állt mögötte.
403 III, XXVII | lapot. Bevallotta, hogy õ már délelõtt ideszökött, hogy
404 III, XXVII | láttam. Bizonyosan tékozoltál már megint.~A fiú elmagyarázta,
405 III, XXVII | Univirának is neveznek, mert már két éve asszony, és mind
406 III, XXVII | jött elõször Bajaeba, s már nagy fogadásokat kötöttek
407 III, XXVII | ölebe között.~Quintipor már rég nem hallotta, mit beszél
408 III, XXVII | kacagta el magát. - Most már gyerünk innen, õk is hadd
409 III, XXVII | sugarainak aranyseprûje már csak a fák hegyét érte.~-
410 III, XXVII | erõsen belekapaszkodott. Már akkor lefelé mentek a síkos
411 III, XXVII | hol vagyunk, kis Tit? Én már tudom. Ez a Hadrianus császár
412 III, XXVII | sápadtba, ~Kis tréfáidnak vége már.~A parton sietõ kézszorítással
413 III, XXVIII | szájából a koncot kivenni, ha már egyszer a foga közt van -
414 III, XXVIII | mégiscsak az volna - ha már fölmerülhetett az aggodalom -,
415 III, XXVIII | A császár megírta, hogy már meg is vásárolta a számára
416 III, XXVIII | Maxentius hozza, hajójuk már a görög tengeren jár.~A
417 III, XXVIII | szorongása. Tudta, hogy most már el fogja bírni a caesar
418 III, XXVIII | amit nem lehetett elbírni.~Már a vacsora vége felé jártak,
419 III, XXVIII | oszlopcsarnokon kellett átmenni, s már ott is voltak a Maximianus-palotában,
420 III, XXVIII | pecséttisztítódat hozd hamar. Itt vagy-e már?~Egy dobozka fehér port
421 III, XXVIII | te térdelsz le, egyszer már az én rabszolgám is lehetsz.~
422 III, XXVIII | Vigyázz, meg ne haragítsd, ma már egyszer elnézõ volt hozzád.~
423 III, XXVIII | Quintipor az ablak alá ért, már sötét is volt a szoba.~A
424 III, XXVIII | tricliniuma is sötét volt már. A pohárnok nyugodtan elvonulhatott
425 III, XXVIII | szívét. A caesar, mikor már el is búcsúztak egymástól,
426 III, XXIX | festékkel eltüntetni. Most már kezdett félni. Nem kis dolog
427 III, XXIX | ezüst csíptetõ hegyét. Most már tudta, ki áhított rá arra
428 III, XXIX | citromfaládával, akkorra már el is lobogott. Most már
429 III, XXIX | már el is lobogott. Most már attól a gondolattól volt
430 III, XXIX | így is elég szép vagyok már én - mondta hálálkodva Titanillának,
431 III, XXIX | mint kartársat, hiszen most már egy úrnõt szolgálnak. Ez
432 III, XXIX | Constantius fehér fejét -, neki már hetek óta rossz éjszakái
433 III, XXIX | sül egy óra alatt.~Most már a császárné is tenyerébe
434 III, XXIX | törvénynek elég tétetett, s most már, odaállítván az özvegyet
435 III, XXIX | bárddal, s törzsét, mikor már alig volt benne élet, olyan
436 III, XXIX | üvöltözõ tömegben. Most már megszólalt. Azt kiáltotta
437 III, XXIX | Bocsássatok meg, hogy most már elbocsátlak benneteket,
438 III, XXIX | nobilissimát hívatta. Vele már a reggel kötött barátság
439 III, XXIX | könnyelmû nõkrõl.~Titanilla most már végképp nem tudta, mit gondoljon.
440 III, XXX | XXX.~Most már övéké volt a világ. Annyira
441 III, XXX | hagyta a kikötõt, mikor Tit már kereste a fiút. A császárné
442 III, XXX | mosolyodott el a lány is. - Neked már nincs szíved?~- Szív van,
443 III, XXX | menni, csak csúszkálni. Ha már a szíve után nem mehetett,
444 III, XXX | olyan csúnyán! Lehet, hogy már a gyermekcipõmben is te
445 III, XXX | mutatóujja közé.~- Próbáltad ezt már? Gondolj valamit, és ugrasd
446 III, XXX | almamaggal elérni. Tit finom füle már hallotta is, ahogy vissza
447 III, XXX | Csalni nem szabad!” Õ már hallotta egyszer ezt a tilalmat.
448 III, XXX | nagyot - mondta a fiú, mikor már röpült a koszorú. - Mondom!~
449 III, XXX | alig értette meg. Elszokott már a nevétõl. Szó nélkül követte
450 III, XXX | harmincadik özvegységét élvezi már Bajaeban.~Gránátvirág nem
451 III, XXX | neki olyan lélöttyöt, ami már reggelre meggyógyította,
452 III, XXX | mindig szerethetnéked lesz?~- Már megint a holnapot kergeted?
453 III, XXX | kergeted? Azt, ami nincs?~Már akkor hazafelé mentek, a
454 III, XXX | jutott eszébe, hogy jó volna már együtt olvasni valamit.
455 III, XXX | egyik ág után.~Quintipor már akkor gurult is lefelé a
456 III, XXX | lány jajgatva utánaszaladt, már akkor talpon állt, és elébe
457 III, XXX | mintha megütöttem volna. Most már egy kicsit erõsebben kell
458 III, XXXI | kirántotta a leányéból.~- Itt már nem lehet, kis Tit. Mi lesz
459 III, XXXI | hozzá, látod. Hát nem tudod már, hogy én vagyok a vad nobilissima?
460 III, XXXI | nyitogatni. Egyiknek az ajtajában már ott állt csalogatónak a
461 III, XXXI | öszvérhajtásra.~- Próbáltál te már olyant, kis Tit?~- Nem,
462 III, XXXI | olyant, kis Tit?~- Nem, de már egyszer estem le öszvérrõl.
463 III, XXXI | lány elkacagta magát.~- Már megint megszeged a törvényt,
464 III, XXXI | a törvényt, Gránátvirág? Már megint a jövõ titkait feszegeted?
465 III, XXXI | titkait feszegeted? Nyugodj már bele abba, hogy egyikünket
466 III, XXXI | jácintvesszõt suhogtat.~Délre már ott voltak az Olajbogyóban.
467 III, XXXI | cserélték ki eszméiket, úgyhogy már az utcáról hallani lehetett
468 III, XXXI | ismered te az én uramat?~- Ó, már több két esztendejénél -
469 III, XXXI | le úrnõje ölébõl.~- Úgy? Már két esztendeje? Törnéd már
470 III, XXXI | Már két esztendeje? Törnéd már ki egyszer a nyakadat, lusta
471 III, XXXI | De talán könyörülnél már rajtunk, asszonyom. Borzasztó
472 III, XXXI | cserélte az eszmét. Most már a copa is közéjük ült. Sõt
473 III, XXXI | Hát nem mondtam!~Most már figyelték a beszélgetést.~-
474 III, XXXI | ezért vesz el a világ, mert már névrõl se ismerik a népek
475 III, XXXI | a nagy perzekúcióval. De már mondom, inkább a gyomor
476 III, XXXI | köszöntsük Bacchust, ha most már pénzbe kerül is!~Megemelte
477 III, XXXI | kíváncsiskodott.~- Azt már nem nagyon tudom. Nézd,
478 III, XXXI | favágó felé.~- Eszembe jutott már! Nem imádság, csak valami
479 III, XXXI | lictornak, hogy megfordíthatják már, mert úgy érzi, az az oldala
480 III, XXXI | mert úgy érzi, az az oldala már megsült, amelyiken feküdt.~
481 III, XXXI | a hajós azt mondta, most már emlékszik az illetõre, õ
482 III, XXXI | való értekezést. - Neked már könnyû, Septumana, mert
483 III, XXXI | egy csöndesebb utcába. Ott már kezdtek sokasodni a szájtátók.
484 III, XXXI | kis Tit.~Pár perc múlva már kocogott a botja a macskafej-kövezeten.
485 III, XXXI | futott eléje.~- Ideadta?~- Már nem volt ott, kis Tit. Nem
486 III, XXXI | Kis Tit, hát nem szeretsz már engem? - ölelte át a fél
487 III, XXXI | kis Tit? Hát nem szeretsz már, hogy meg akarsz halni?~-
488 III, XXXI | milyen, kis Tit?~Kis Tit már nevetett. Hogy ez a Gránátvirág
489 III, XXXI | virág Venus paplana.~- Most már forduljunk vissza, és keressünk
490 III, XXXI | becsukott könyv, amelyre már csak homályosan emlékezik,
491 III, XXXI | gyûlölte, csak szerette volna már felnyitni a tokot.~Trullának
492 III, XXXI | ezt elmondom neki. Vagy õ már tudja, mi?~Quintipor az
493 III, XXXI | másikkal eltakarta az arcát.~- Már megint alszol? Akár az én
494 III, XXXI | Quintipor nem nevetett. A dajka már rég elment, és õ nem is
495 III, XXXII | isteneket, úgy egyesítsék már egyszer kettejüket, hogy
496 III, XXXII | volt.~- No, félsz-e most már, kisfiú?~A kisfiú annyira
497 III, XXXII | hátat a lány. - Mondtam már, hogy úgyis én halok meg
498 III, XXXII | nyárvégi égrõl, amely alatt már búcsúra készülõ ficserékeléssel
499 III, XXXII | végigsimogatta benne.~- Tudod, hogy már akkor megszerettetek? Azért
500 III, XXXII | mondd meg, te is szerettél már akkor engem? Õszintén, kisfiú!
1-500 | 501-728 |