Rész, Fejezet
1 I, III | aki hajón tette meg az utat. Antiochia kikötõjében,
2 I, VI | hogy én mutathatom neked az utat.~Pantaleon csakugyan keresztény
3 I, VII | tette meg az ezerkilométeres utat. A császárnak, akit testõrgárdáján,
4 I, VII | az emberek lassították az utat, hanem az istenek is. Minduntalan
5 I, VII | lóháton tette meg a hosszú utat Mediolanumtól Ázsiáig, testõrei,
6 I, VII | azonban hirtelen kettévált. Utat kellett engedni Tagesnek,
7 I, VIII | mikor a lovas hírnökök utat törtek maguknak a városi
8 I, VIII | kíméletesen, barátságosan utat szabadítottak a császároknak
9 I, XV | szét maguk elõtt a tömeget, utat nyitva a faunhoz. A nép
10 I, XVI | megilletõdött szívvel mutattak utat Isten követének.~A püspök
11 I, XVI | Addig is, míg az orvos utat bírt magának törni, a diaconusok
12 I, XIX | néptömege szétnyílt, és utat engedett a tízes sorokba
13 I, XXI | csak úgy vállalta volna az utat, ha a császárné is elkíséri.
14 II, XXII | egyik hajcsár tudott egy utat, amely emberlakta helyre
15 II, XXVI | Trulla lángosából!~Az õr utat engedett nekik, a kikötõ-sor
16 III, XXXI | egy-két láda félretolásával utat csináljon szûk odújába.~
17 III, XXXII | vitte az ölében, keresve az utat.~- Soká találd meg - súgta
18 III, XXXII | eltömte, de ez a csók újra utat szakított neki és elállíthatatlanul
19 IV, XXXIV | pedig elküld fát vágni meg utat építeni Dalmatiába.~- A
20 IV, XXXV | gyaloghintó számára törtek utat, s a félretaszigáltak egymás
21 IV, XXXVII| õmiatta tettem meg ezt a nagy utat, Mediolanumtól idáig.~-
22 IV, XXXVII| meg tudja rövidíteni az utat. Ebbõl azt is látta, hogy
23 IV, XXXVII| akikhez õ lépett be elsõnek utat mutatni, nem a kezökkel
24 V, XXXIX | is vágtatva tették meg az utat, agyonhajszolt lovaik hamarosan
|