Rész, Fejezet
1 I, III | Naissusban él.~- Beszéltél vele? Mondd, apám, emlékszik még rám?
2 I, III | támasztani.~- És mit írt? Mondd, apám. Sohase láttam még
3 I, V | most már beszélj te is. Mondd el már végre azt az üzenetet.~-
4 I, V | szoborban is. Cyprusban.~- Azt mondd meg, megér-e fél kezet?~-
5 I, IX | nyöszörögte. - Csak azt mondd meg, Diocles, bizonyos vagy
6 I, IX | a maga szemével látta.~- Mondd el, Diocles, mondd el!~-
7 I, IX | látta.~- Mondd el, Diocles, mondd el!~- Hiszen már olyan sokszor
8 I, X | hirtelen fátyolozott lett. - Mondd, apádat, anyádat hogy szoktad
9 I, XII | szomorúsággal felelt:~- Mondd meg neki, hogy Theodora
10 I, XVIII | többit majd a színpadon mondd el, s én indítom meg a tapsot.~
11 I, XXI | istentelen! A császárnak beszélj! Mondd el, ki vagy, és mit tudsz!~
12 III, XXX | a leveleket.~- Legalább mondd meg, mit gondoltál?~- Nem
13 III, XXX | hevesen Quintipor.~- Hát ne mondd - vont vállat a lány, és
14 III, XXX | mit szeretsz te rajtam. Mondd meg, kis Tit, mért szeretsz?~-
15 III, XXXII | Gránátvirág. Inkább te mondd meg, te is szerettél már
16 III, XXXII | fojtotta bele a neveket.~- Mondd, rosszat gondoltál rólam?
17 III, XXXII | gondoltál rólam? Nem, ezt ne mondd! Bolondformának? Igen? Ezt
18 III, XXXII | Gránátvirág? De meg is nézted? Ne mondd, hogy igen, mert akkor én
19 IV, XXXVI | kacagásaidat hallottam. És most te mondd meg, kis Tit, hogy vétkeztem-e
20 IV, XXXVII | magáéban tartotta.~- Azt mondd meg elõbb, Trullám, mért
21 V, XXXVIII| tétováztak a megindulással. - Mondd, orvos, nincs remény?~Az
22 V, XXXVIII| másikkal betakarta.~- Atyám, te mondd meg, van nekem lelkem?~A
23 V, XXXVIII| engem, akkor bizonyítsd be. Mondd nekem úgy, hogy: kis Tit.~-
24 V, XXXVIII| Kérdezz, kis Tit.~- Azt mondd meg nekem, anyám, van-e
|