Rész, Fejezet
1 I, VI | Isten elõtt szabad.~Istent mondott, és nem isteneket. Az öreg
2 I, VII | eljárás mellõzésével maga mondott ítéletet. Elrendelte, hogy
3 I, VII | megértetni, hogy ha az nemet mondott, akkor neki nem szabad igent
4 I, X | dolog. Õ óvatosságból annyit mondott nekik, hogy egy elesett
5 I, XII | parancsoláshoz szokott hang mondott ellent szeme szomorú jóságának.
6 I, XII | S mikor mindkettõ igent mondott, akkor egymásba tette a
7 I, XIII | s mivel Diocletianus nem mondott véleményt, másnap reggel
8 I, XIV | lehet köztük, s ezért ha nem mondott is le tervérõl, egyelõre
9 II, XXIII | a két kezét.~- Tett vagy mondott valamit?~A pap az igazságot
10 II, XXIII | császárné nem tett és nem mondott semmit, s éppen ezzel akadá
11 II, XXIV | thyatirai egyház angyalának mondott a Jezabel asszonyról, aki
12 II, XXIV | hogy fölindulásában többet mondott, mint amennyit akart. Lehalkult
13 II, XXIV | laodiceai egyház angyalának mondott a Bárány: íme, az ajtó elõtt
14 III, XXVII | Titanilla engedelmes bókkal mondott köszönetet, bár körömmel
15 III, XXVIII| fogadott neki. Csak ennyit mondott közömbösen.~- Igen, ügyes
16 III, XXIX | az apjáért, és példákat mondott a keresztény kitartás csodáira.
17 III, XXXI | amelyeket õ alexandriaiaknak mondott, s amelyeket bajaei nevezetességek
18 III, XXXI | Gránátvirágnak. A fiú csak azért nem mondott ellent, mert arra gondolt,
19 III, XXXI | mind, egy illetlen szót se mondott volna ki, nemhogy olyant
20 III, XXXIII| eszébe jutott, milyen szépet mondott neki egyszer Quintus, s
21 IV, XXXVII| Érezte, hogy valami bolondot mondott, és meg akarta nézni az
22 V, XXXIX | temetéséről, csak annyit mondott, hogy az az udvarmesterre
23 VI, XL | kitûnõ barátunk, Heptaglossus mondott el nekünk? - Az istenek
|