Rész, Fejezet

 1       I,  I      |        a kapunyílásban, az őrök mögött megjelent egy kiterjesztett
 2       I,  V      |    gondoltál? Az én apámat háta mögött úgy hívják, hogy a „Csordás”.
 3       I,  V      |   illatát árasztva. A mécshordó mögött gyíkszemû kis öregasszony
 4       I,  VII    | megzavarta, hogy a császár háta mögött összevissza integettek az
 5       I,  VIII   | felépített lépcsõzetes emelvény mögött, akkorára már ráborult a
 6       I,  XIII   |       nem emlékezne. De a hátam mögött mindenki azon röhög. A legutolsó
 7       I,  XIV    |        föl valamit. A császárné mögött szelíd és értelmes arcú
 8      II,  XXII   |       közelrõl. Ott állt a háta mögött, kezében tartott fejfátyla
 9      II,  XXII   |    benéztek a fátyol alá, amely mögött ott kellett volna hagyni
10     III,  XXVII  |        a szelíd nyugalom álarca mögött. Igaz, hogy a császárné
11     III,  XXVII  |   ugrálta át a romokat, amelyek mögött meg-megcsörrenő erecske
12     III,  XXVIII |         a nobilissima. Mindenki mögött állt egy pohárnok, õ a császárné
13     III,  XXX    |      borostyánnal befutott rács mögött, a három grácia szobra állt,
14     III,  XXX    |   kezdõdik az orvosság.~A romok mögött nem volt Acilia, se Tricongius,
15     III,  XXXII  |       üdvöz, Lollius!~Az oszlop mögött búzatarló kezdõdött, piros
16     III,  XXXII  |         meg, Gránátvirág?~Hátuk mögött már akkor zúgott a vihar.
17     III,  XXXIII |   rejtekhelyüket védték a romok mögött. Cera pusillák, annyi piros
18     III,  XXXIII |     felelni. S elmaradva a lány mögött, felvette a tollat, amit
19      IV,  XXXVI  |      aranytiarával. A színfalak mögött nagy érclemezeket verdestek
20      IV,  XXXVI  |  csakugyan ott állt a színfalak mögött. A bokáig érõ, bõ, fehér
21       V,  XXXVIII|         amelyet nem tudott kora mögött hagyni, nem teszi alkalmassá
22       V,  XXXIX  |         ciprusok alatt, amelyek mögött utoljára látta Titanilla