1-500 | 501-654
Rész, Fejezet
1 I, I | Ájult csöndet ért mindenütt, csak az apródok tanulószobájából
2 I, I | császárral, Antiochiába csak néhány száz főnyi személyzet
3 I, I | mint a barbárok, hanem csak a bal keze mutatóujjának
4 I, I | szeretem, az udvari ember csak a szája szélével nevet.
5 I, I | borulással való köszöntés csak õ istenségét, a Dominust
6 I, I | elé kerülhetnek. Ellenben csak kétszeres megalázkodással
7 I, I | tribunusok egyszerû viseletében. Csak arany nyaklánca, középen
8 I, I | füle. A medvebõgés közelrõl csak szamárordítás volt. A felébredt
9 I, I | jóhiszemû emberek, akik csak annyiban nagyképûsködtek,
10 I, I | megmozgató szónokok kora lejárt; csak a rendszert lehetett magasztalni
11 I, I | császár színe elé ugyan csak évekkel ezelõtt, az elsõ
12 I, I | szõrszálhasogatás. - A barom csak barmot sérthet meg, nem
13 I, I | fölkiáltott a titkárra.~- Gyere csak, Quintipor! Van nálad pénz?~
14 I, I | makogta hitetlenkedve.~Csak hallomásból ismerte az aranypénzt,
15 I, II | rossz szagú volt? Ezt a bûzt csak az orratlan istenük bírhatja
16 I, II | Alexandriában.~- A Dioszkuroszokra, csak nem? Nem, nem lehet az.
17 I, II | annyira mûvelt ember, hogy csak a fõeunuchjának adta fel
18 I, II | elveszekedhetek vele.~Bion csak most vette észre, hogy a
19 I, II | Sohase éreztetted velem.~- Csak akkor féltem tõled, mikor
20 I, II | kívül nincs kit szeretnem.~- Csak temiattad, Bion - ugrott
21 I, II | szeretek senkit a világon, csak téged.~- És az anyád? Meg
22 I, III | négy család tulajdonképpen csak egy volt: a császáré. Mint
23 I, III | nehéz, de megmaradni annak csak Diocletianus tudott a kalandor-császárok
24 I, III | visszaadójában. Pedig aztán csak bölcs paraszt volt, nyílt
25 I, III | írnokoskodott mint névtelen, csak számmal megkülönböztetett
26 I, III | negyedét. S hogy hûségökre ne csak a feljebbvaló, hanem a családfõ
27 I, III | alap nélkül, de Maximianus csak tisztességet látott benne,
28 I, III | látott római polgárokat, csak elaljasodott, megbízhatatlan,
29 I, III | Elgondolása szerint a birodalmat csak az menthette meg, ha tökéletes
30 I, III | italát?~A caesar szerényen csak annyit felelt, hogy õt olyan
31 I, III | salonai óriás palota pedig még csak épülõben volt.~Feleségét,
32 I, III | szántóföldek közt, amelyeken már csak a kalászuk-nyesett, hosszú
33 I, III | apám, hogy keresztény. Én csak feleségül kaphatom meg Minervinát.~
34 I, III | egymás mellett. A caesar csak akkor szólalt meg, mikor
35 I, III | az éjszakát.~- Én akkor csak ismeretlen centurió voltam -
36 I, III | város délkeleti bástyáit. Csak nagy, sugárzó kék szemével
37 I, III | felelte a princeps. - Csak azok lehetnek. Még sohase
38 I, IV | dobtak üszköt, de a füstjétõl csak az törölgette a szemét,
39 I, IV | aki közelrõl kapta. Ahová csak a híre jutott el, ott nem
40 I, IV | drágítottak a kereskedõk, akik csak életük kockáztatásával szerezhettek
41 I, IV | is igen érdekeltek mást, csak a rabszolgakereskedõket,
42 I, IV | néznivalókat vártak tõle. Csak a helyi hatóságok éreztek
43 I, IV | penészes lomok közt.~- Megállj csak, mindjárt meglesz, az imént
44 I, IV | összetesszük az eszünket, majd csak odatalálunk.~Az antiochiai
45 I, IV | labdázótérrel látta el, amelybe csak leáldozása percében sütött
46 I, IV | való ilyen melegbe, õ azt csak télen bírja el. Ha az a
47 I, IV | király bujdosó fia. Annak is csak olyan köszöntés jár, mint
48 I, IV | ajtónyílás selyem-velumait. De csak egyet lépett, aztán gyökeret
49 I, IV | feküdt valaki. Nõ volt, csak a feje látszott ki, tornyosan
50 I, IV | Esküszöm, hogy ilyen ügyesen csak az én princepsem tud esni!
51 I, IV | munkát. Ott a kútnál, nézd csak! A galambház elõtt!~A galambház
52 I, V | Reszket a kezed, fázol? Várj csak!~Ledobott két heverõ-vánkost
53 I, V | Már helytartó volt, hol is csak? Mindig elfelejtem ezeket
54 I, V | tanultad? Kicsoda vagy te? Itt csak katonák vannak meg rabszolgák.
55 I, V | Milyen szép volna az, ha csak nekem mondanád meg, ki vagy!
56 I, V | olyan vagy, mint õk, és csak én tudnám, kit takar a zöld
57 I, V | áldozatot raknak elébed, csak néznéd a felhõket, hallgatnád
58 I, V | apámék onnan jöttek. Engem csak most hozott ide Bion.~-
59 I, V | senki sem neveltetett. Én csak úgy felnõttem, mint a vad
60 I, V | Galerius caesar õszentsége már csak pár napi járóföldre van
61 I, V | hazudj. Én nem hiszem. Azt csak az apám tudja, hogy õt az
62 I, V | hogy Mars isten is tudja. Csak az én drága öreg nagyanyám
63 I, V | magamban, nem az istenét. Én csak akkor lennék boldog, ha
64 I, V | bele.~- A te szépségedre csak magad vagy méltó a világon,
65 I, V | olyan vén, mint Hekaté, és csak õ tud nekem lepényt sütni,
66 I, V | Quintipor, hogy az zsidószem? Csak kifelé van nyitva, be nem
67 I, V | Puhább az enyémnél, próbáld csak! Mi az, Quintipor?~A fiú
68 I, V | mosolygott a fiúra.~- Nézd csak ezt a gemmát.~A vésett ametiszt-csiszolaton
69 I, V | megmarkolták volna a szívét. Pedig csak a kezét szorította meg a
70 I, V | Megvetted. De azért majd csak akkor viseld, ha megint
71 I, VI | VI.~Ha a császárt csak isteni díszében pillanthatták
72 I, VI | birodalom elsõ matronáját csak ilyennek lehetett elképzelni.
73 I, VI | kocsiból, az nem lehetett más, csak gyermek.~Biztosat senki
74 I, VI | már nem voltak a Dominának csak ápolónõi, s azok vele együtt
75 I, VI | Rajtuk és az orvosokon kívül csak a császári család s egy-két
76 I, VI | õrült, se embergyûlölõ, csak idõnként valami különös
77 I, VI | ételhez, nem tudott aludni, csak járt-kelt a szobák során
78 I, VI | hogy ez az álom, mely néha csak két nap múlva végzõdött
79 I, VI | szólították föl, hogy távozzon. Csak akkor hagyta el a beteget,
80 I, VI | tagjai bénulására. Azért csak gazdag betegek, mert a gyógyulást
81 I, VI | térdedet átöleltem, de te csak a fiadért jajgattál.~- Apollinaris!
82 I, VI | még érte jajgatni? Démétér csak õsztõl tavaszig gyászolta
83 I, VI | anya? Nekem nincs férjem, csak uram. Tudod, mit tett akkor,
84 I, VI | anyám, nem apám, mert õ csak császár. Ha az nem volna,
85 I, VI | talán lánya volnék. Így csak császár, akinek birodalma
86 I, VI | vénülök, de ez nem baj, csak az asszonyok fiatalok maradjanak.~
87 I, VI | hogy utazott.~- Jól, anyám. Csak egy kicsit soká tartott
88 I, VI | istentelenek. A jazignak csak barom kell, meg menyecske
89 I, VI | vett tudomást senkirõl. Csak akkor fordult meg meglepõdve,
90 I, VI | ami neki jár. Térdelni csak az Isten elõtt szabad.~Istent
91 I, VI | kellene lenni, mert gyógyítani csak a Krisztus nevében lehet.
92 I, VI | halott nem támad fel, akkor csak a keresztények istene szégyenül
93 I, VI | törõdik, aki szenved.~Valeria csak most nézte meg jobban a
94 I, VI | hívják a te istenedet?~- Csak úgy, hogy Isten. Neki nem
95 I, VI | nem tudnak szenvedni. Õk csak örülni tudnak, s mit adhat
96 I, VI | kezébe vette.~- Hiszen ez csak fa - mondta csalódva.~-
97 I, VI | szaladj vele. De a virágot csak tedd le szépen, az nem ilyen
98 I, VII | uralkodója, mint õ. Ahol csak megjelent a városokban és
99 I, VII | alattvalóiké. Róma népe már csak névben volt meg. Évszázados
100 I, VII | oszlopaitól a Paropamisusig, de csak szájjal és nem szívvel.
101 I, VII | vannak a másik istennel. Õk csak azt nézik, hogy nekik megadják-e
102 I, VII | köztük olyanok is, akiket csak azzal büntettek, hogy hosszú
103 I, VII | állt is a sikerek útján, csak lassan jutott el az utolsó
104 I, VII | szédítette a föléje hajlót, oda csak ügyes papok kellettek, s
105 I, VII | követelt szüzességet, de csak herélt papokat tûrt maga
106 I, VII | az illatos füstölõn kívül csak a zsákmányul ejtett vadkant
107 I, VII | legmerészebb álmában is csak a diocleiai faluházán látta
108 I, VII | addig volt. Tiszttársai csak annyi változást találtak
109 I, VII | fogta lándzsáját más vadra, csak vadkanra. Elõször csodálkoztak
110 I, VII | teltek-múltak, de Prisca csak egy leánygyermek anyjává
111 I, VII | átszúrta vele Apert, mielõtt az csak a száját is kinyithatta
112 I, VII | csodát, mint a másik, aki csak lány, ha királylány is.~-
113 I, VII | rend az alapja mindennek, s csak felingerelnék vele, ha a
114 I, VII | Bocsáss meg, szentséges úr, csak most tudtam meg haragos
115 I, VII | kemény volna-e kefének. De csak tréfából tették, szentséges
116 I, VII | mondtátok, semmitek sincs, csak az istenetek.~- Õhozzá imádkozunk
117 I, VIII | lehetett tudni, alszik-e, vagy csak nem tartja érdemesnek ébrenlétét
118 I, VIII | hivatalos mestere.~A császár csak akkor kapta föl fejét, mikor
119 I, VIII | a praefectura tetejére. Csak most vette észre a családot.
120 I, VIII | átengedte magát a harmóniának. Csak olyankor horkantott, fejét
121 I, VIII | lovasok szorosan körülzárták, csak akkora nyílást hagyva, amelyen
122 I, VIII | akarták a császárt, legalábbis csak a Diocletianus nevét kiáltozták.
123 I, IX | úgyse volt egyéb dolga, csak a seregélyeket kellett volna
124 I, IX | nem találom a bõrsisakom, csak nem lopattad már el azt
125 I, IX | Diocles, hogy apa vagy. Csak az anyák tudnak belehalni
126 I, IX | éjszaka a vánkosodon?~- Ó, csak egyszer hallhatnám még,
127 I, IX | nem tudnád megetetni, mert csak árnyék. Nyújtaná feléd a
128 I, IX | tudnád megcsókolni, mert csak árnyék. Kérdeznéd tõle,
129 I, IX | nem tudna felelni, mert csak árnyék. És mikor hajnalban
130 I, IX | enni, nem csókolta meg, még csak azt se kérdezte tõle, mi
131 I, IX | beszélünk - nyöszörögte. - Csak azt mondd meg, Diocles,
132 I, IX | sokszor elmondtam, anyácska!~- Csak még egyszer, Diocles. Ki
133 I, IX | kis áldozatát a föld alá, csak egyik kis szandálkája kavargott
134 I, IX | õ istene visszaadhatja. Csak így képzelhette valahogy.
135 I, IX | szolgált lépcsõül a trónhoz. És csak azóta gondolt rá, azelõtt
136 I, IX | bánatot soha nem mutató ura csak olyan csüggedt és boldogtalan
137 I, IX | meg nem csókolhatja.~- Még csak az kellene - nyújtott neki
138 I, IX | Fölmentelek az adoratio alól. Csak az augustának kell térdet
139 I, IX | Az is lehet, hogy éppen csak látni akarta. Egy kicsit
140 I, X | tölteni szellemeddel, ezt csak szûk és szegényes kalitkának
141 I, X | Igaz, ugye, minek is hívják csak a barátodat? Nem olyan unalmas,
142 I, X | Minek mennél el? Várj csak, azt hiszem, az udvarmester
143 I, X | tudhatnám én azt, uram? Én csak a jövõt vizsgálom, nem a
144 I, X | vele szemben elsötétedett. Csak most jött rá, hogy már rég
145 I, X | Quintipor!~Összerázkódott. Csak a császár hangja volt.~-
146 I, X | szentséges úr?~- Mondj csak uramnak, fiam. Álmos vagy?~-
147 I, X | Aludj jól, fiam.~Bion csak úgy ültébõl intett neki
148 I, X | uram, hogy a csillagokban csak a halandók sorsa van megírva.
149 I, X | istenek azt akarták, hogy csak az én titkom legyen.~Bion
150 I, X | mosolygott a matematikus -, csak bebizonyítottam neked, hogy
151 I, X | matematikusra. Szólni nem tudott, csak a fejével intett nemet.~-
152 I, X | Pedig te láttál engem, csak nem néztél meg. Én ott álltam
153 I, X | rég haldoklott, uram, s csak téged várt még, mert tudta,
154 I, X | a gyermekre vonatkozott, csak miránk kettõnkre. Hogy én
155 I, X | aranykoporsódba. Úgyis fáradt vagyok, csak ez a reménység tart még
156 I, X | mint mosolyogva mondta, már csak a maga érdekében is - hosszú
157 I, X | Egyszerû, derék emberek, akik csak arra gondoltak, hogy nekik
158 I, XI | családunkra!~Visszhangot csak Maxentius adott, aki apjával
159 I, XI | Az új mamáimra értettem. Csak már legalább tudnám, melyik
160 I, XI | pedig lesütötte a szemét, és csak lopva mert Constantiusra
161 I, XI | emelgetve. - Kérdezne meg csak engem!~Constantius eddig
162 I, XI | eszébe, hogy neki csupán csak keresztény caesarok kellenek?
163 I, XI | történt. Constantinus is csak a poharát lökte fel.~Maximianus
164 I, XI | kívánságát. Érted?~Titanilla csak azt értette, hogy az apja
165 I, XI | eltakarta az öreget, hogy csak kisütött parókájának felsõ
166 I, XI | háborút, háborút, háborút!... Csak akié a hadsereg... Tagesre
167 I, XI | Tagesre kell bízni... csak a régi erkölcsök... ha mi
168 I, XI | elveszegettek a csillagok, csak a Venus ezüst mosolya nevetett
169 I, XII | csuklya az arcára volt húzva, csak a szakállal összefolyó bajusz
170 I, XII | melegség volt a hangjában. Csak amint a homlokán kezdve
171 I, XII | nem hitszegõ száj! Nézz csak rám, úgy! Milyen nagy vagy,
172 I, XII | idejött, nem gondolt esküvõre, csak menyasszonyát akarta anyja
173 I, XII | papi cifrasága.~A papot csak a görbe hátú követte egy
174 I, XIII | érezni a szívét, amelybe csak a nap süt be, s úgy megtölti
175 I, XIII | képét látja. De mostanában csak olyankor jutott eszébe a
176 I, XIII | istenekért szenved. Így csak magáért gyûlölhet az ember,
177 I, XIII | A csatavesztés azonban csak emberveszteséget jelentett,
178 I, XIV | elszakadnak a fiuktól. Vagy õ is csak azért búsul, mert most igazán
179 I, XIV | Quintipornak, hogy a birodalmat csak a takarékosság mentheti
180 I, XIV | millió sestertius ment ki csak gyöngyökért, szájpirosítóért
181 I, XIV | szemein, hogy nem helyeselt, csak elbóbiskolt a birodalom
182 I, XIV | azért nem haragudott meg, csak elmosolyodott.~- Elaludtál,
183 I, XIV | légkör vette körül. Bion csak egy szegény matematikus
184 I, XIV | áldozik.~Óvatosan beszélt, s csak a császár sürgetõ intése
185 I, XIV | is volt biztos a haláluk, csak kockáztak vele az életükre
186 I, XIV | ostoba. Ezért volt, hogy csak a gyorsíró notariusok kaptak
187 I, XIV | nekik zsoldjuk kivitelét, de csak a zsákban szállítható rézpénzben.
188 I, XIV | vissza szívesen; azt, aki csak rézpénzt és római asszonyt
189 I, XIV | létszám csökkentésére, már csak azért is, hogy a birodalom
190 I, XIV | enyhüljenek.~Az uralkodók közül csak Constantius jelentette ki,
191 I, XV | vele, Róma mindenesetre csak utána jön. Azt azonban maguk
192 I, XV | összeolvashatatlanul nagy a számuk. Az csak most derült ki, mikor a
193 I, XV | gyülekezetben látni. Azok csak forró vízben fõtt lágytojás-keresztények.~
194 I, XV | a hirtelen megtérteket, csak ezzel a kegyes csalással.
195 I, XV | embere lett a városnak, hogy csak este mert kimozdulni az
196 I, XV | és álomra hajtotta fejét. Csak virradatkor vette észre,
197 I, XV | a Kerberosz harapásától! Csak egy as ez a szép kis Kerberosa,
198 I, XV | Nem is tartott belõlük csak egy-kettõt, azok se kellettek
199 I, XV | összeeszkábálni, mert mindenki csak keresztet akart venni.~-
200 I, XV | De az nem vette vissza, csak az egyiket. A másikat hol
201 I, XV | rábámult a fiúra.~- Nevess csak még! Én mindig nevetnék,
202 I, XV | fiú.~- Én, én. Azt hiszed, csak az öregasszonyokat érdekli
203 I, XV | filozófia?~Quintipor megütközése csak addig tartott, míg a lány
204 I, XV | Térdig beleburkolózott, csak szeme, szája és kíváncsi
205 I, XV | Napok óta nem adtam el mást, csak keresztet.~Megrántotta a
206 I, XV | hierodulának nézte.~- Adj csak hat ast a jóembernek, hogy
207 I, XV | odaadta a fiúnak.~- Tûzd csak a ruhádba, hadd látom, szép
208 I, XV | magán erõt venni a fiú. - Csak ilyenkor mindig eszembe
209 I, XV | bégetni se tudott még, csak nyöszörögni, és ahogy körülszaladta
210 I, XVI | nekilelkesedett a tömeg. Most már csak azért is a maga öklével
211 I, XVI | Nem, mert vár engem. Csak holnap hajnalban indul útnak.~-
212 I, XVI | mióta szemei meggyöngültek, csak szóbeli üzeneteket küldött
213 I, XVI | van sötétben, mert õ még csak azután lesz eljövendõ. De
214 I, XVI | és vitatkozó elme, inkább csak magában töprengett, s mindössze
215 I, XVI | beszélt. Nem kérkedésképpen, csak az igazság kedvéért mondta
216 I, XVI | jóravaló ember volt, és csak ezért az egy gonosz cselekedetéért
217 I, XVI | célozgattak, hogy Isten talán csak erre az alkalomra hozatta
218 I, XVI | lehetett valami összeköttetése. Csak ennyit jegyzett meg:~- Akkor
219 I, XVII | el a mûvelt embert. Már csak azért se tudok jövõt jósolni
220 I, XVII | világ, de elhomályosodott, s csak sötétben tapogatózunk utána.
221 I, XVII | feketéllik elõttünk? Én csak tovább adom neked a kérdést,
222 I, XVII | hálószobája. A császárt csak az mentette meg, hogy zivataros
223 I, XVII | császárt, nem büntetni, csak figyelmeztetni akartak.
224 I, XVII | erõt, mert õ keresztény, s csak istenének és püspökének
225 I, XVII | ugyan többen vannak, de ez csak azt jelenti, hogy sokkal
226 I, XVII | Alexandriába teszi át székhelyét. Csak azt várjuk meg, míg a te
227 I, XVIII | nyilát nem vadra feszíti, ~Csak szívem veri át vashegyü
228 I, XVIII | már a vad nobilissimától, csak mindig úgy érezte, hogy
229 I, XVIII | Quintipor tudta, hogy Bion ezt csak tréfából mondja, mégis elismerést
230 I, XVIII | volt az apjának, s õt, aki csak görögül tudott, megtanította
231 I, XVIII | izmosnak a vállát, azért csak Hébét faragott róla. A szobor
232 I, XVIII | volt beleszõve arannyal: ~Csak te szeress! De ha látsz
233 I, XVIII | mással is élni, ne bánd!~Csak te szeress... Összefacsarodott
234 I, XVIII | olyan szeme volt, amelyiken csak kifelé lehetett látni, de
235 I, XVIII | hallotta meg a selyemsuhogást. Csak akkor rezzent össze, mikor
236 I, XVIII | itt vagyunk már, és azóta csak kétszer láttalak? Csak nem
237 I, XVIII | azóta csak kétszer láttalak? Csak nem választottál magadnak
238 I, XVIII | elõveszi a régi betegsége. Csak jönne már az a Pantaleon!~-
239 I, XVIII | A fiú nem tudott szólni, csak bólintott.~- Nem, nem felejtettem
240 I, XVIII | ki. Az elõkelõ szeretõket csak azért vállalta, mert velejártak
241 I, XVIII | csípõd, Küprisz adá kebeled, ~Csak szemed a magadé, az a legszebb
242 I, XVIII | szájára akart lecsapni, de csak a fülébe bírt cuppantani.
243 I, XVIII | volna meg a macskafarkat.~- Csak aztán tudtam meg, hogy valóban
244 I, XVIII | tehén is, amely szülte, csak természetesen szerényebb
245 I, XIX | ahová az alexandriaiak csak akkor juthattak be, ha olyan
246 I, XIX | az én szolgám hová lett?~Csak most jutott eszébe, hogy
247 I, XIX | Heptaglossus nevetett.~- Csak egy agyvelõbe néz. A nagy
248 I, XIX | az mindjárt beissza, s csak rá kell fordítani ide a
249 I, XIX | úgy jövendölt, de most már csak így beszélnek az istenek
250 I, XIX | csakugyan keresztény vagy?~- Csak mostanában jöttem rá, hogy
251 I, XIX | mintha Apolló teszi. De ezt csak addig gondoltam így, míg
252 I, XIX | a tízes sorokba osztott, csak lágyékkötõbe öltözött, fáradt
253 I, XX | bezárkózva.~Lactantiustól csak azt kérdezte a császár,
254 I, XX | csóválta a fejét a császár -, csak elaltatta valahogy a szenvedéseit.
255 I, XX | nekem mit kell kiállnom, aki csak apa vagyok! Amikor úgy érzem,
256 I, XX | érzem, hogy fiam szemében csak a császárnak kijáró tiszteletet
257 I, XX | az apjának. Így azonban csak a princepset hallgattatta
258 I, XX | vissza fogják õket kapni, csak egy kicsit csöndesedjék
259 I, XX | áldozatokon kívül, amelyek csak az év néhány nagy ünnepén
260 I, XX | kelyhekre és poharakra, csak azt kívánják, hogy azok
261 I, XX | Szokott merevsége álarcát csak akkor tágította meg, mikor
262 I, XX | rendszert összegyúrni, amilyenre csak a leglelkiismeretesebb
263 I, XX | népével szemben is, nem támad, csak védekezik. A keresztények
264 I, XX | Alpeseket.~Diocletianus csak most szólt közbe.~- De azért
265 I, XX | kellemetlen szekta jelentõségét, csak azért tette, hogy evvel
266 I, XX | kozmoszt. Isten valóban csak egy van, ebben igazuk van
267 I, XX | teremtette, mert a tökéletes csak tökéleteset teremthet, a
268 I, XX | szándékáról. Hierocles elõadása csak arról gyõzte meg, hogy ezek
269 I, XX | meg a trón elõtt.~- Gyere csak föl egészen bátran, fiam -
270 I, XX | megmagyarázhatók. Most már csak a notariusnak mondhatta
271 I, XX | kapaszkodott egymásba. Hierocles csak a kegyetlen fájást érezte
272 I, XX | haragja ingatta meg a földet. Csak azt nem tudta, Jupiter volt-e
273 I, XXI | rozsdásodik el a pihenésben sem. Csak kézbe kell venni, és vág
274 I, XXI | alól, amelyekkel a haza csak a hazafiakat védheti meg.
275 I, XXI | rabszolga pedig, akinek eddig csak a hátából lehetett szíjat
276 I, XXI | hogy a keresztényekre még csak célzás se legyen benne.
277 I, XXI | templom és szobor pusztult el, csak a hegyet sajnálta, mert
278 I, XXI | Quintipor felolvasását, de csak a lesütött szemeket s a
279 I, XXI | s a mozgó szájat nézte. Csak a fiú hangját itta, arra,
280 I, XXI | amelynek lakosai inkább csak felnõtt gyermekek, mint
281 I, XXI | mosolygott a császár. - Csak egyedül jöttél? Véletlenül
282 I, XXI | nem látott mást senkit, csak a jó princepset, akit õ
283 I, XXI | már fel volt benne keltve. Csak az altathatta el, ha a princeps
284 I, XXI | A császár húzódozott, s csak úgy vállalta volna az utat,
285 II, XXII | úgyhogy most a papok is csak úgy tengődtek, mint isteneik.
286 II, XXII | lábszárába. Szokássá vált csak azt tartani világlátott
287 II, XXII | szavát se vonják kétségbe, csak azért néztek össze, mert
288 II, XXII | templomos állatok nem istenek, csak jelképek. Jelképei a mindeneket
289 II, XXII | jegyezve, hogy a Nílus vize csak azóta vörös, mióta ez a
290 II, XXII | király megölte az isteneket. Csak Átent hagyta meg, a napot,
291 II, XXII | akkor. A nagy királynak nemcsak a csontjait szórták ki a
292 II, XXII | meg az istennek is. Már csak mi tudunk róla, akik egyik
293 II, XXII | mohón vágyott örömekbõl csak ezt kapta meg az apa. Csak
294 II, XXII | csak ezt kapta meg az apa. Csak akkor lehetett övé a fia,
295 II, XXII | gyönyörködtette. A nílusi úton még csak érdeklõdést se mutatott
296 II, XXII | nõben sem vesz észre mást, csak a császári család tagját.~
297 II, XXII | fog ránézni.~Ránézett, de csak ha lopva tehette. Mikor
298 II, XXII | találkozott a szemük, a fiú csak a nobilissima gõgös arcát
299 II, XXII | jéghideg tekintetet, amelybõl csak azt lehetett kiolvasni:~-
300 II, XXII | mondaná meg, hogy haragszik. Csak ne nézne így keresztül rajta,
301 II, XXII | harcot a két fiatal közt. Õ csak arra jött rá, hogy Bionnak
302 II, XXII | mért olyan - hogy is mondta csak Bion egy idétlen szóval? -
303 II, XXII | Nikomédiában még nem is volt ilyen. Csak itt, Egyiptomban ronthatta
304 II, XXII | istenével, akit eddig inkább csak hírébõl tisztelt, megerõsítse
305 II, XXII | császárnak, akinek eddig csak jószándékú és barátságos
306 II, XXII | ideje óta itt élnek, aki csak egyet kapott meg az istenek
307 II, XXII | állítják magukról, hogy õk csak egy istent imádnak, a világosság
308 II, XXII | lehetett. Az õ szívük mindig csak a halál küszöbén doboghatott
309 II, XXII | nem is volt más ruhája, csak egy pálmaháncsból font,
310 II, XXII | De aztán kiderült, hogy csak éleszti a tüzet, rendes
311 II, XXII | tevének. A kacagó Titanillát csak aztán vette észre, s most
312 II, XXII | szétnyitni a száját. Pedig csak összecsukni nem bírta, mert
313 II, XXII | alázat nem volt az arcán, csak az ujjongó szeretet sugárzott
314 II, XXII | nevetett a szeme, mintha csak tükörképe lett volna a fiúnak,
315 II, XXII | szája elõtt, amely fölött, csak most vették észre, kereszt
316 II, XXII | aki megmentette õket. Ha csak megmenti õket, zavarban
317 II, XXII | kiegyenlítést nyert, s õ csak a régi isteneknek tartozott
318 II, XXII | akarta a jövendõjét.~De csak Quintipor feléje fordult
319 II, XXIII | jövendölés volt, ha átok, csak annyit hibázott, hogy a
320 II, XXIII | az istentelenek fajzata csak addig szemtelen, míg urat
321 II, XXIII | antiochiai csõcselék is csak egy napig zavargott, aztán
322 II, XXIII | kivégzésnek se találta nyomát. Ezt csak azzal lehetett magyarázni,
323 II, XXIII | Nem avatkozott semmibe, csak nem vett részt az udvar
324 II, XXIII | egész városon. Elõször csak azt zúgták, hol a császárné.
325 II, XXIII | mert õk esztelenségükben csak a vértanúságot kívánják,
326 II, XXIII | bár beteges, s addig is csak betegeskedése tartotta vissza
327 II, XXIII | az istenek közt való harc csak most kezdõdött meg igazán.
328 II, XXIII | tudott szóval válaszolni, csak átnyújtotta a lánya levelét.
329 II, XXIII | megölték az unokámat!~A császár csak a felesége szívével vetett
330 II, XXIII | örömtõl elszokott szívében csak az uráért való rajongás
331 II, XXIII | öregasszony derekát, akinek csak a szeme fénylett. Arcát,
332 II, XXIII | parancsolta a császár. - Most még csak Quintipor van, a magister.~
333 II, XXIV | gyülekezettõl, amelynek még csak negyedik hete volt tagja,
334 II, XXIV | is meggyõzte arról, hogy csak az igaz Isten lehet az,
335 II, XXIV | éjjeli összejöveteleken csak sírni és imádkozni tudott.
336 II, XXIV | hogy a rabszolgák közül csak a keresztények a megbízhatók,
337 II, XXIV | fel a keresztséget. Õ maga csak azért maradt meg Mitra követõjének,
338 II, XXIV | olyan okokból, amelyeket csak õ ismer. De az bizonyos,
339 II, XXIV | hogy Isten a Gonosszal is csak a jót munkáltatja, amikor
340 II, XXIV | akart. Lehalkult hangon csak ennyit szólott még:~- Azzal
341 II, XXIV | könyvére emlékeztetett, amit csak a Bárány nyithat föl. Mögötte
342 II, XXV | megszûnt. Tulajdonképpen csak Bajaeban jött rá, hogy a
343 II, XXV | már nagy forróság lehet, csak reggel és alkonyatkor engedje
344 II, XXV | és tanácsokon. Biztosat csak egyet tudott: azt, hogy
345 II, XXV | játékok számára. Így majd csak a vadállatokat kell Afrikából
346 II, XXV | neki. Az akkori világban csak két hatalom volt, a római
347 II, XXV | Maxentiust. S hogy a princeps ne csak duzzogás nélkül, hanem hálával
348 II, XXV | nobilissima Quintiporral is csak annyit közölt, hogy tengeri
349 II, XXVI | Quintipor a platán derekát. S csak most jött rá, hogy ez már
350 II, XXVI | fölött a gerlicék burrogását. Csakhamar más hangok is hallatszottak,
351 II, XXVI | eltávolodott az ablakból, csak a feje látszott s tükre
352 II, XXVI | nobilissima díszbe öltözve? Csak a császárhoz. Quintipor
353 II, XXVI | az ajtónálló megláthassa, csak messzirõl leskelõdött. Beletelt
354 II, XXVI | átnedvesedett a mellén. Azt hitte, csak a harmattá lecsapódott tengeri
355 II, XXVI | tied milyen édes! Kóstold csak az enyémet? Ízlik?~Sietett
356 II, XXVI | nobilissima.~Most látta csak, a fali lámpa fényében,
357 II, XXVI | szabad másra gondolnom, csak a nobilissimára.~Kleopátra
358 II, XXVI | akarom.~- Tit...~- Tovább ne! Csak Tit legyek neked. Kis Tit.
359 III, XXVII | istentelenek babonái. Így csak öregasszonyos szeszélyről
360 III, XXVII | hogy a császárné eddig is csak az urára való tekintettel
361 III, XXVII | érezte a lány vidámságát, s csak jólelkűsége tartotta vissza
362 III, XXVII | akar körülötte látni, aki csak egy tekintetét is elveheti
363 III, XXVII | nobilissima azonban mindebből csak a rosszakaratot láthatta,
364 III, XXVII | űzhette pajzán játékait, ahol csak akarta, vízben, vizen és
365 III, XXVII | virágokból épült háza, amelyet csak a madarak, a pillangók és
366 III, XXVII | ült. Nem is nézte szemmel, csak úgy maguktól találtak oda
367 III, XXVII | megzördült. Azt hitte, a fiú. De csak egy jégmadár tündöklött
368 III, XXVII | lány nem vett észre semmit, csak akkor tekintett föl, mikor
369 III, XXVII | viasz is rózsaszín, s még csak egy boltban lehet kapni.~-
370 III, XXVII | hallotta, mit beszél Tit, csak nézte a fáradhatatlan kis
371 III, XXVII | a zafír-szemek. - Téged csak akkor lehet megcsókolni,
372 III, XXVII | sugarainak aranyseprûje már csak a fák hegyét érte.~- Jaj,
373 III, XXVII | fenyegette a császárt, s csak az menthette meg, ha valaki
374 III, XXVII | le bátran te is, ne félj, csak a karomba eshetsz.~A lány
375 III, XXVIII | is sejti benne az anyát, csak a rabszolga látja az úrnõt,
376 III, XXVIII | se megnézni. A rabszolgát csak látni szokás, nem nézni.
377 III, XXVIII | még a régi jegyében van, csak egy szárnnyal bõvült azóta.
378 III, XXVIII | közül a kérdések közül, csak Quintipornak adott parancsot
379 III, XXVIII | most szólalt meg elõször. Csak aki a szeme hideg villanását
380 III, XXVIII | hangja szót fogadott neki. Csak ennyit mondott közömbösen.~-
381 III, XXVIII | magamat, hogy utánad jöhessek. Csak nem gondoltad, hogy lemondok
382 III, XXVIII | szorította a száját. Még csak körül se nézett, nem látja-e
383 III, XXVIII | mérgétõl és a csók mákonyától. Csak egy nyitott oszlopcsarnokon
384 III, XXVIII | Domina a szökevényt. Még csak az kellene, hogy itt találjanak!
385 III, XXVIII | terített ruhával pepecselt, és csak a tükörbõl leste a fiút.
386 III, XXVIII | császárnénak bort öntögetni. Csak most ügyesebb légy, mert
387 III, XXVIII | keserûen a lány. - Engem csak szeretni kell, gondolkozás
388 III, XXIX | nyomát is csókolgatja, de csak amikor azt hiszi, hogy õ
389 III, XXIX | tartozik legelõször.~Az augusta csak fej- és kézmozdulattal hatalmazta
390 III, XXIX | volt végre megtudni, hogy csak ennyirõl van szó. Fölsóhajtott,
391 III, XXIX | nem tudok mással álmodni, csak korbácsokkal, kínpadokkal,
392 III, XXIX | kihallatszik a palotából. Pedig csak nyöszörgött, alig lehetett
393 III, XXIX | Ugyan az is lehet, hogy csak a kapzsiság bántotta õket,
394 III, XXIX | életüket féltették ezek se, csak kényelmüket vagy az élet
395 III, XXIX | odahúzta a tûz fölé. De csak addig, míg megcsapta a láng,
396 III, XXIX | emelvényre, azt kívánta tõle, csak ennyit mondjon fönnhangon:
397 III, XXIX | és ijedtében - mert még csak négyéves volt - az ajtó
398 III, XXIX | az augustát fölizgatni, csak azt akarta bizonyítani,
399 III, XXX | szaladtak bajaei levegõt szívni. Csak egy öreg, fekete rabnõ nyikorogtatta
400 III, XXX | a tablinumban.~- Maradj csak - intett neki a nobilissima,
401 III, XXX | mutogatta, hogy az õ combjának csak a töve maradt. Nem tud menni,
402 III, XXX | töve maradt. Nem tud menni, csak csúszkálni. Ha már a szíve
403 III, XXX | jár, akkor Gránátvirágot csak ott találhatja.~A fiú csakugyan
404 III, XXX | nagyobb baj az, hogy ez csak magadforma isteneknek való
405 III, XXX | kortyával. A kötõkosarat csak azután húzta le a karjáról.~-
406 III, XXX | kérdezhetlek téged, kis Tit. Én csak azt vehetem el tõled, amit
407 III, XXX | nincs egyik se, kisfiú. Csak a pillanat van.~Közben meghámozott
408 III, XXX | kívántam. Azt, hogy legyél te csak egy órára igazi császár.
409 III, XXX | rabszolgád lehetnék én, és csak neked kellene szolgálnom
410 III, XXX | percekkel méri? Ülj föl csak szépen, legyél császár,
411 III, XXX | egyiküket, hol másikukat.~- Nézd csak - súgta a lány -, adamaskõbõl
412 III, XXX | tisztást. De hátha a gyík csak nézelõdni és leskelõdni
413 III, XXX | világot a nevedre íratom, csak ezeket nem!~Két vércsére
414 III, XXX | madarat kiirtanék a világon, csak a vércséket hagynám meg,
415 III, XXX | nevedet emlegetik. Hallgasd csak!~- Ti-it! Ti-it! Ti-it! -
416 III, XXX | Vigyázz, Gránátvirág mindenüvé csak velem mehetsz! Én pedig
417 III, XXX | jutott eszükbe keresni. Csak egyszer bolyongtak túl a
418 III, XXX | kezdõdött. Titanilla szemébõl csak az élet öröme sugárzott
419 III, XXX | ravaszkodva a lány. - Én csak az elsõrõl tudom, hogy az
420 III, XXX | esett egyik gráciára sem, csak a rácsra. Lába elé mindháromnak.
421 III, XXX | mindháromnak. Titanilla azonban csak akkor fordított hátat a
422 III, XXX | lychnis-koszorúval.~De az elképedése csak egy pillanatig tartott,
423 III, XXX | nélkül követte a lányt. Csak a csónakban kérdezte meg,
424 III, XXX | a bivaly?~- Hiszen én is csak a szarvakat láttam Aktaiónból.
425 III, XXX | beadni, hitvány kutya, ami csak két rézpénzbe kerül? Kinek
426 III, XXX | belinek a gyomra számára csak a dupla ezüst sestertiusnál
427 III, XXX | se ijesztõ, sõt Trulla is csak jelképileg volt jelen addig,
428 III, XXX | kívánkoztak sehova, mert ott csak madarak, szitakötõk, pillék
429 III, XXX | csodálkozott.~- A te szemed csak mosolyt és villámot terem,
430 III, XXX | belõled a vén penészeseknek? Csak arra gondoltam, hogy te
431 III, XXX | körülkígyózta az arcát, csak a thyrsus hiányzott a kezébõl
432 III, XXX | Domina. Tudom, hogy én csak rabszolga vagyok. Nekem
433 III, XXX | nem jár szép halál. Nekem csak kötél való.~Fölmutatott
434 III, XXXI | kicsit sajogta a bokáját, de csak titokban, a lábát azonban
435 III, XXXI | mert a hét görög bölcs is csak abban az egyben egyezett
436 III, XXXI | zavarta õket. Bajae még csak most kezdett ébredezni.
437 III, XXXI | tractatrixek.~Még a boltokat is csak most kezdték nyitogatni.
438 III, XXXI | címzett csapszékben, mert csak ott mérnek olyan füstölt
439 III, XXXI | becsületes nõszemély, hogy csak egytõl kell félteni, attól,
440 III, XXXI | vagyunk mi Puteoliba, én csak nyáron boltoskodok itt.
441 III, XXXI | mint Gránátvirágnak. A fiú csak azért nem mondott ellent,
442 III, XXXI | akartok velem - szólt oda csak úgy ültébõl. Úgy látszik,
443 III, XXXI | udvariasságot odakint a címeren csak Septumanus ígérte.~A lány
444 III, XXXI | ebédelni. Az egész fürdõ csak az Olajbogyó konyhájáról
445 III, XXXI | asztal alatt. - De poharat csak egyet!~A copa megpróbált
446 III, XXXI | közéjük ült. Sõt néha percekig csak õ beszélt. Azt is az õ szavaiból
447 III, XXXI | förmedt rá a copa. - Te is csak olyan istentelen vagy, mint
448 III, XXXI | mint a lábam fejét. Mondjad csak, testvér!~A hajós mondta,
449 III, XXXI | jutott már! Nem imádság, csak valami olyasféle. Õk úgy
450 III, XXXI | volt, mint az imádságuk. Csak egyszer vettük elõ, de azért
451 III, XXXI | fejemben. Megállj, hogy is van csak? Benne van, hogy a lánynak
452 III, XXXI | hált a kebele közt. Hogy is csak? Várj, mindjárt eszembe
453 III, XXXI | rendbeszedni borgõzös agyával. De csak Quintipor és Tit lesték
454 III, XXXI | embert. Bort is töltött neki, csak úgy barátságból.~- Elmondom,
455 III, XXXI | keresztényüldözések megkezdõdtek, azóta csak az istentelenek ereklyéinek
456 III, XXXI | háromnapi szaladozás után csak ennyit tudtam szerezni.~-
457 III, XXXI | vagyok bátor, Gránátvirág, csak tettetem magamat. Tudod,
458 III, XXXI | belesajdult a lábába a fájás, s csak most jutott eszébe, hogy
459 III, XXXI | gondolta Quintipor. És õ most csak a fél karjával ölelje? Eldobta
460 III, XXXI | nekem abból a sárgából. Csak egyetlenegy szálat. Köszönöm.
461 III, XXXI | hogy te ülsz benne.~- De csak azért, hogy az ölembe vehesselek.~
462 III, XXXI | becsukott könyv, amelyre már csak homályosan emlékezik, de
463 III, XXXI | megtudni.~De most nem gyûlölte, csak szerette volna már felnyitni
464 III, XXXI | csakúgy cseléd, mint õ, csak nem olyan tekintélyes még.~-
465 III, XXXI | összekarmolta magát vele, mintha csak vadmacskák baltázták volna
466 III, XXXII | öntögetik urnáikat.~- Ha csak attól nem félsz, hogy úgy
467 III, XXXII | mentek bele a vízbe, de csak egy lény jött ki belõle,
468 III, XXXII | kell fürdõruha, mert ott csak az istenek és a nimfák lubickolnak,
469 III, XXXII | Gránátvirág?~- Eltettem, kis Tit. Csak egyszer akarom még fölvenni.~-
470 III, XXXII | megbékíteni.~- Azért én csak haragszom - tartotta oda
471 III, XXXII | csók, azt most nem adok, ez csak olyan osculum. Ha azt nem
472 III, XXXII | összetépett szirmokat. - Vagy csak irigylem? Ó, milyen jó a
473 III, XXXII | milyen jó a virágnak! Neki csak szépnek kell lenni, és az
474 III, XXXII | Kemény. No mondjad!~- Csak... csak... késõbb szerettelek.~-
475 III, XXXII | Kemény. No mondjad!~- Csak... csak... késõbb szerettelek.~-
476 III, XXXII | Apolló szûz nõvére volt, csak egy mosolygó szemû öregember,
477 III, XXXII | építették, mikor a rómaiak még csak keszeget halásztak. Szõrükvesztett
478 III, XXXII | Chelidonét, ~Már ezután jaj, csak szomorú romokat mutogatnál. ~
479 III, XXXII | viselõ istennõnek, szokatlan csak az volt rajta, hogy felsõ
480 III, XXXII | helyükre rakta a csészéket, s csak azután kérdezte meg a fiatalokat,
481 III, XXXII | dolgot vallotta be, hogy õ csak házon kívül szolgálja Dianát,
482 III, XXXII | milyen kellemes hely ez, s csak véletlenül vetõdnek ide
483 III, XXXII | megcsapta a láng az arcát. Csak a kezét merte hátranyújtani
484 III, XXXII | kosárba. A feketék közül csak az egyiket kellett megfogni,
485 III, XXXII | Nézd, a fehérek elmaradtak, csak a feketék hûek hozzánk!~
486 III, XXXII | kérõ szája? Azért is most csak basiumot kapsz. Ezt a hálacsókot
487 III, XXXII | Pihensz egy kicsit velem?~Csak most nézték meg jobban az
488 III, XXXII | sehol, elérhetõ távolban még csak fa se.~- Ne félj, kis Tit! -
489 III, XXXII | fülébe a lány lehelete. - Csak elálmosodtam, Gránátvirág.
490 III, XXXII | baj, ha alszom egy kicsit. Csak elõbb...~Száját kereste
491 III, XXXII | Salmachis nimfa történetét csak nem Trulla mesélte neki?
492 III, XXXII | gondolatból. Igen, az õ versérõl csak véletlenül vett tudomást,
493 III, XXXII | mozogja a lányra. Az esõ már csak szemerkélt, s a szekér nyilván
494 III, XXXII | szemerkélt, s a szekér nyilván csak azért nem indult még el,
495 III, XXXII | fénylett, mint máskor.~- Csak kifelé látni rajtuk, de
496 III, XXXII | rajta, nem volt benne más, csak fájdalom.~Mire beértek Bajaeba -
497 III, XXXII | zöld ruha alatt.~- Te is csak úgy fázol, mint én. Ki melegít
498 III, XXXII | sok-sok titka volt, amirõl csak a dajka tud!~- Nem Trulla
499 III, XXXII | benne a szerelmet.~- Én csak tõled félek - próbálta megfogni
500 III, XXXII | nem lehetett a sötétben, csak az hallatszott néhányszor,
1-500 | 501-654 |