Rész, Fejezet

 1       I,  III    |          állhatták útját, hanem a saját zsoldosai is. Ugyanazok,
 2       I,  III    |       Galeriushoz, s Diocletianus saját gyermekének még kevésbé
 3       I,  III    |   hasonlít, de nem szerette volna saját szívén a sebet felszaggatni,
 4       I,  IV     |   szépített rajta a kor divata és saját egyéni passziója szerint.
 5       I,  VI     | keresztény vért. No, én ontottam. Saját lándzsájával szúrtam le
 6       I,  IX     |     Megvárod, míg a Dominus neked saját kezûleg írt meghívót küld.
 7       I,  X      |        itt, ahová vendégül jött a saját palotájába is, õ is ki volt
 8       I,  XVI    |          érdemesnek fog tartani a saját koronájára.~Mindenki tudta,
 9       I,  XX     |         komor és gyûlölködõ még a saját népével szemben is, nem
10       I,  XXI    |         az istenek kegyelme, akik saját szob­raikat és templomaikat
11       I,  XXI    |         lecsendesítésére, hanem a saját lelkiismerete meg­nyugtatására
12      II,  XXII   |           öreg démonunk?~Biz az a saját lábával tüzelt. Térdig beletemette
13      II,  XXIV   |           szedni az Antikrisztust saját hazug és kapzsi szolgái
14     III,  XXX    |          Nem, ijedt el mindjárt a saját szigorúságán, az több egy
15     III,  XXXI   |     Bajaeban boltot tartani, hogy saját gyermeke fülén adhassa ki
16     III,  XXXIII |           Nem hajnal harmatában, ~Saját könnyében fürdik.~- Kisfiú,
17      IV,  XXXV   |           a keresztények bírájává saját lelkiismeretüket tetted
18      IV,  XXXV   |        nyugodtan védekezett, néha saját fegyvereit fordítván a matematikus
19      IV,  XXXVI  |     nézegetett és hallgatózott, a saját lelkébe.~- Nem ismerem a
20      IV,  XXXVI  |         Tisztába jöhet az ember a saját lelkével? És ha nem, szabad
21       V,  XXXVIII|       tanácskozások után Galerius saját kezû levelet írt Maximianusnak,