Rész, Fejezet

 1       I,  III   |           hatalmat adott a keresztények istene. A presbiter azt mondja,
 2       I,  VI    | tiszteletreméltóbb lesz a keresz­tények istene, ha mégis kimutatja rajta
 3       I,  VI    |               akkor csak a keresztények istene szégyenül meg, de õ maga
 4       I,  VI    |              istened van?~- Mindenkinek istene, aki hisz benne. Higgyetek,
 5       I,  VII   |            Ebben a korban majdnem annyi istene volt már a római birodalomnak,
 6       I,  VIII  |               hogy Pantaleon az õ külön istene nevében gyógyítsa a szegényeket,
 7       I,  VIII  |          Pantaleon kudarcot vall, akkor istene se menti meg attól, hogy
 8       I,  IX    |                még visszakaphatom. Az õ istene visszaadhatja. Csak így
 9       I,  XII   |                 te istened! Mindnyájunk istene, a tied is, fiam!~Constantinus
10       I,  XV    |               új istent, aki a békesség istene.~- Mit fogtok csinálni,
11       I,  XVII  |        szomorúság és lemondás nem lehet istene olyan embereknek, akik életre
12       I,  XX    |       körülmetéltek a magukét. A zsidók istene, bár komor és gyûlölködõ
13       I,  XX    |               védekezik. A keresztények istene minden népre mosolyog, és
14       I,  XXI   |       Antikrisztus, akit a keresztények istene minden ivadékával el fog
15      II,  XXII  |          kedvében járni? A keresztények istene más. Õ nem volt rossz szándékkal
16      II,  XXII  |                ivadékát. A keresztények istene maga az oka, hogy villámmal
17      II,  XXII  |                 a sötétség és szárazság istene, akinek birodalmában minden
18     III,  XXIX  |                verte meg a keresztények istene. Erre tört ki aztán Trallesban
19     III,  XXXI  |                hogy a favágásnak is van istene.~- Éppen ezért vesz el a
20     III,  XXXI  |                 az ajtósaroknak is volt istene az én gyerekkoromban? Cardo
21      IV,  XXXVII|                mutatott Lactantiusra. - Istene zászlaja alá úgy özönlenek