Rész, Fejezet
1 I, I | lánygyerek kapaszkodott a fél kezével; a másikban pogácsát
2 I, I | az vetett véget; hogy egy fél dinnye orron találta a bõrkötényes
3 I, II | csinál! Ha fiatal korában fél szemét odaadta a császárért,
4 I, III | fellobogott elõttük. A caesar fél karját a szeme elé kapta.~-
5 I, IV | találkozóját, amire pedig már fél év óta készült a világváros.
6 I, IV | nevetõre gödrösödött. S közben fél kezét lassan a válla alá
7 I, V | mint a dajkám. Kár, hogy fél karját lecsapatta a bolondos.
8 I, V | Azt mondd meg, megér-e fél kezet?~- Nem tudom, nobilissima -
9 I, VI | rároskadva az anyjára. Az fél karjával magához szorította,
10 I, VI | agyonrugdosták. Most már fél napja kiterítve feküdt az
11 I, VIII | halhatatlanokat a földre, mert attól fél, hogy a ti birodalmatokból
12 I, X | meleg szemében, és mért fél az augusta hideg arcától?~
13 I, XI | Most úgy érezte, hogy õ se fél az apjától. Csókot dobott
14 I, XV | elugatja a tolvajokat a háztól! Fél sestertiusért egy egész
15 I, XV | elébük sietett.~- Két és fél asért számítom nektek ezt
16 I, XVII | tudta, hogy a császárné fél a mennydörgéstõl, átment
17 II, XXVI | jóságos Ptah isten, aki már fél asért csodát tesz. Valódi
18 III, XXXI | már engem? - ölelte át a fél karjával Quintipor. - Nehezedj
19 III, XXXI | Quintipor. És õ most csak a fél karjával ölelje? Eldobta
20 IV, XXXVI| minden hajaszála külön-külön fél a pokoltól.~- Nagyszerû!
21 VI, XL | amit én, a mi életünk két fél dióhéj, amely akkor is egymáshoz
|