1-500 | 501-654
Rész, Fejezet
501 III, XXXIII | hiszi, már meg is haltál, csak nem akarom neki megmondani.
502 III, XXXIII | táblácskákat a feje alá. Csak azt tette a szívére, amely
503 III, XXXIII | boldog fénysziget! ~De jaj, csak árnyak laknak ott! ~Élõ
504 III, XXXIII | hervadó mezõire ~Még a nap is csak halva jut...~Ezt addig mondogatta
505 III, XXXIII | se tudott menekülni tõle. Csak az álom tette bátorrá és
506 III, XXXIII | megsimogatta a bokáját, mert csak azt érte föl, megmondta
507 III, XXXIII | hátha itt se szabad? -, csak rálehelt.~- Ugye, most már
508 III, XXXIII | házasfelek elválását.~- Olvasd csak, Gránátvirág, nekem megfájósodott
509 III, XXXIII | tisztes életet folytat. Mert csak az tart meg bennünket, ami
510 III, XXXIII | felzörgették Quintiport, aki csak hajnalban aludt el, s rossz
511 III, XXXIII | magistere, akkor neked.~Csak estefelé tért haza, akkor
512 III, XXXIII | hírnökeit. Csónak nem szántotta, csak messze, messze ködlött egy
513 III, XXXIII | szerettem mást, Gránátvirág, csak téged. És esküszöm neked,
514 IV, XXXIV | tiszti jelvénye. Most már csak régi divatú, öreg centuriók
515 IV, XXXIV | urát, akirõl beszéltünk.~Csak a fölkelésben kellett segítség
516 IV, XXXIV | szolgájára, Veturióra.~A princeps csak most vette észre a kissé
517 IV, XXXIV | szolgának érezné magát. Csak egy pillanatra hajtotta
518 IV, XXXIV | de gyors és határozott. - Csak nem szeretjük. Se a zsoldunkat
519 IV, XXXIV | osztogatott a triumfusán. Még csak annyira se becsült bennünket,
520 IV, XXXIV | férfi és a legjobb fiú volt, csak az isteneknek ellensége.
521 IV, XXXIV | fölpillantott az ablakra, de már csak egy tûzszínû fátyol ellebbenését
522 IV, XXXIV | kiáltása a princepsbõl.~Eddig csak nemzeti viseletében látta
523 IV, XXXIV | Most a perzsa divatból csak a tûzszínû fátylat tartotta
524 IV, XXXIV | vonakodva kínálta magát, s csak akkor szólalt meg, mikor
525 IV, XXXIV | és akármi kívánságom van, csak vele közöljem.~- A császár
526 IV, XXXIV | ringatni az ölében.~Hormizda csak úgy nyelte a princeps szavát.
527 IV, XXXIV | Hormizda duzzadt ajkait. - Csak azt nem tudom, hogy ki lesz
528 IV, XXXIV | elgondolkozva nézett maga elé, s csak akkor ocsúdott föl, amikor
529 IV, XXXIV | Quintipor?~A lány nem szólt, csak rámeresztette nagy, fekete
530 IV, XXXIV | egy kis jó barátságot. De csak egészen kicsit, tudod. Csak
531 IV, XXXIV | csak egészen kicsit, tudod. Csak annyit, hogy ha valami baj
532 IV, XXXIV | fortyant föl Maxentius. - Én csak azt gondoltam, hogy jó lenne,
533 IV, XXXIV | elõtt hajtotta meg a térdét, csak aztán adta meg a hódolat
534 IV, XXXIV | beszélni róla. Az õ kis Titje csak az övé volt, mint a vére,
535 IV, XXXIV | nem volt a világon sehol, csak az õ szívében. Egyszer látta
536 IV, XXXIV | szívében. Egyszer látta csak, mióta megmutatta neki a
537 IV, XXXIV | Ti-it! Ti-it! Ti-it!~Csak egy pillanatig tartott,
538 IV, XXXV | hallgatója otthagyta a rhetort, csak három öregasszony jelezte
539 IV, XXXV | lobbantott a szemére, holott az csak a bölcs mérsékletnek azt
540 IV, XXXV | bár hetenként háromszor csak kenyéren és vízen élt, és
541 IV, XXXV | de lenyeltem. Inkább csak olyant mondok, amiben az
542 IV, XXXV | szórni az aranyat. Õ még csak egy réz ast se szánt másfél
543 IV, XXXV | Írd meg neki, hogy a nép csak akkor békül meg, ha legalább
544 IV, XXXV | bólintott a matematikus -, csak duruzsolj tovább, attól
545 IV, XXXV | hittem, hivatalos lapot csak gyógyíthatatlan betegek
546 IV, XXXV | feladásra, s a halálos büntetést csak azokra tartotta érvényben,
547 IV, XXXV | keresztények. A halál eszköze csak a pallos, kínzás nélkül.
548 IV, XXXV | most kell eldõlni, mert csak most lehet gyõzelmet várni,
549 IV, XXXV | hivatalos lapot.~- Látod? Mióta csak az önként jelentkezõket
550 IV, XXXV | szinte lélegzetet se vett, csak fekete szemeinek lobogásán
551 IV, XXXV | földhöz tapadnak. Ezeket csak ember tudja megváltani,
552 IV, XXXV | van megváltás, mindenki csak maga válthatja meg magát.~-
553 IV, XXXV | munkálható anyag vagy. Te csak azt tudhatod, hogy az oktalan
554 IV, XXXV | bálványok oltárán elfolyó vére csak a ruhát mocskolhatja be,
555 IV, XXXV | teljesen sötét volt, s inkább csak sejteni, mint látni lehetett
556 IV, XXXV | baziliszkusz-szemmel, hiszen én csak javadat akarom. S mit tudhatod,
557 IV, XXXV | ellépegetett a szobából. Bion csak most fordult oda Quintiporhoz.~-
558 IV, XXXV | zöldek istállói elõtt. Még csak huszonkét éves, és már többet
559 IV, XXXV | thermákat építtette. Azokban csak háromezerkétszáz ember fürödhet
560 IV, XXXV | Silvanus istent vegyenek! Csak két sestertius a valódi
561 IV, XXXVI | lehet rajta mosolyogni, csak fülig szaladó szájjal nevetni.~
562 IV, XXXVI | szõke gyermek, öltözete csak lebegõ chlamys, eperszín
563 IV, XXXVI | ért volna rá felöltözni, csak egy átlátszó kék selyemfátyol
564 IV, XXXVI | beszélget. Nem is beszélget, csak õ beszél. Õ nem hibás, mindennek
565 IV, XXXVI | emlékeztette kis Titre. Csak õt ette, itta, fülével,
566 IV, XXXVI | mégis elárultál engem, aki csak álom vagyok, azért, aki
567 IV, XXXVI | hanem a feje hátulját is, csak arra a szokott tragikus
568 IV, XXXVI | vélték, hogy nem lehet más, csak Genesius. Ennek hamar híre
569 IV, XXXVI | értettem. Az már nincs, az csak addig volt, míg te nevettél
570 IV, XXXVI | ma alkonyat óta nincs. Csak a kislámpa égett a szobájában,
571 IV, XXXVI | enyémet kívánta, de az enyém csak a tiedet. De nem érte el,
572 IV, XXXVI | idegen lány hangja, mert én csak a te sikoltós kis kacagásaidat
573 IV, XXXVI | beeresztette. A virágokat még csak azután hozták.~- Micsoda
574 IV, XXXVII | felborzolta a lelkét, de csak pillanatokra, mint nyugodt
575 IV, XXXVII | Tit nem jött el többet. Csak a rózsaszín hermának elevenedett
576 IV, XXXVII | Valahogy érezte, hogy ez csak álom lehet, de aztán végignézett
577 IV, XXXVII | halált...~A következõ szót csak homályosan látta, s egyszerre
578 IV, XXXVII | keskeny nyakbavetõt, amit csak férjes úrnõk viselhettek.~
579 IV, XXXVII | méltatlankodás látszott.~- Csak nem csodálkozol rajta, izé,
580 IV, XXXVII | volna. Az elsõ még akkor csak manipulus vezetõ tizedes
581 IV, XXXVII | magister az is, mint te voltál, csak ez komoly magister. Ilyen
582 IV, XXXVII | úrnõmmel. Még hozzá se ért, csak a kezét nyújtotta ki érte,
583 IV, XXXVII | az a kórságos, de megint csak úgy járt, mint akinek jégbõl
584 IV, XXXVII | meghalasztotta a szívét, és a rontást csak az veheti le róla, aki ráadta.
585 IV, XXXVII | világon, ami megmentheti, azt csak én küldhetem el neki.~Kis
586 IV, XXXVII | való. Minden esztendõben csak egyszer hoz ilyent egy griffmadár
587 IV, XXXVII | megtudja. De azt se bánnám már, csak a hagyma meglenne!~A homlokára
588 IV, XXXVII | egészen kiment a fejembõl. Csak azt akartam megmondani,
589 IV, XXXVII | rossz végrül emlegetett. Csak olyan félrebeszélésbõl.
590 IV, XXXVII | meggyógyulna. De, mondom, ez csak olyan félrebeszéd volt.
591 IV, XXXVII | szórakozottan hallgatta, s most már csak arra emlékezett, hogy túl
592 IV, XXXVII | mosolyogva ment tovább, csak sok kérdezõsködéssel, mert
593 IV, XXXVII | gyereket, és megmondom, hogy csak neked vagy az anyjának adják
594 IV, XXXVII | Bocsáss meg, uram. Ez csak úgy szokásból szaladt ki
595 IV, XXXVII | szokásból szaladt ki a számon. Csak azt akartam mondani, hogy
596 IV, XXXVII | kõszarkofágba, teherárunak. Neked csak addig lenne vele bajod,
597 IV, XXXVII | Csakhogy mi baj? Mondjad csak bátran.~- Uram, annyi pénze
598 IV, XXXVII | idõszámítás volt, hanem üzlet. Csak száraz ajkai mozogtak. Elõször
599 IV, XXXVII | egy pillanatig habozott.~- Csak az enyimet, ha megengeded.
600 IV, XXXVII | terem hirtelen kiürült, csak két lictor maradt még benn,
601 V, XXXVIII| ajtónálló főkamarás azonban csak egyszer jelentette be, s
602 V, XXXVIII| mögötte, úgy, mint akkor, csak még most arcátlanabbul vigyorogva,
603 V, XXXVIII| aláírva a halálos ítélet, csak a Sápadtképût kell megvárni
604 V, XXXVIII| dolgoztak, s kettejük szerepérõl csak néhány bizalmas fõember
605 V, XXXVIII| nagyon rövid pillanat volt, s csak abból a felelet nélkül elhalt
606 V, XXXVIII| sardicai csordás korában csak úgy erõpróbául fültövön
607 V, XXXVIII| ökle.~Az atriumban azonban csak meg kellett állnia. A nikomédiai
608 V, XXXVIII| csinálnak a szobájában.~- Menj csak a beteghez, s nyugtasd meg,
609 V, XXXVIII| de nem adott. Azt mondta, csak akkor ád, ha megtudja, milyen
610 V, XXXVIII| meglátná. Az én kezemet csak õneki szabad fogni.~Az orvos
611 V, XXXVIII| csinálni a lélekkel, az csak az ilyen mellbe való, mert
612 V, XXXVIII| nobilissima visszaintette õket. Csak az orvost marasztotta ott.~-
613 V, XXXVIII| Hová, gyermekem? Nekem csak most szóltak, mikor apád
614 V, XXXVIII| augusta anyám. Én is elalszom. Csak elõbb szeretnék valamit
615 V, XXXVIII| Ügyetlen vagyok. Akaszd ki csak a bullám, anyám. Megvan?
616 V, XXXIX | nobilissima temetéséről, csak annyit mondott, hogy az
617 V, XXXIX | elérte az õrület határát. Csak a hosszú élet iskolájában
618 V, XXXIX | borbélyát sem engedte magához, csak azt az öreg eunuchot tartotta
619 V, XXXIX | támadt tülekedés lármáját. Csak akkor fordult meg, mikor
620 V, XXXIX | ahol elõször láttad.~De csak könyörgés volt a hangjában,
621 V, XXXIX | ide hozathassa be a ládát.~Csak pár percig maradtak kettesben.
622 V, XXXIX | percig maradtak kettesben. Csak addig, míg két remegõ öreg
623 V, XXXIX | a római birodalomban. Õ csak arra szokott érteni, hogy „
624 V, XXXIX | fogadott volna.~- De ezt csak akkor tudtam meg - buggyant
625 V, XXXIX | a matematikus szavát is csak harmadszorra hallották meg,
626 V, XXXIX | alatt, amelyek alól Bion csak térdig szabadította ki.
627 V, XXXIX | segítsen elõbb.~- Gyere csak! - kiáltott a zsidóra.~De
628 V, XXXIX | a szõlõfürtök völgyében. Csak majd ott, a templom falánál,
629 V, XXXIX | mindent kimosnak a szívbõl, csak Jehovát hagyják benne.~A
630 V, XXXIX | hogy be ne engedjen senkit, csak kötekedett Benonival, de
631 V, XXXIX | Nagyot lélegzett, most már csak azon az egy-két vágáson
632 V, XXXIX | ahol a zajhoz szokott füle csak nehezen értett meg belõle
633 V, XXXIX | Gondoskodj a ruhámról. Csak a díszpalást kell és a diadém.~
634 V, XXXIX | hogy a császár szavait csak azok érthették meg, akik
635 V, XXXIX | meg tudná fojtani. De ez csak átvillanó érzés volt, s
636 V, XXXIX | tanúsítani. De harmadik rántásra csak megindultak. Egy órával
637 VI, XL | annál a határnál is, ameddig csak a legoktalanabb kecskék
638 VI, XL | diadalt, mert nem harcoltam, csak nézelõdtem. Abban azonban
639 VI, XL | változás van a világban? Csak annyi, hogy az istenek templomainak
640 VI, XL | elhordják káposztáskõnek. Az ég csak olyan kék és csak olyan
641 VI, XL | Az ég csak olyan kék és csak olyan felhõs, mintha Krónion
642 VI, XL | függne az idõjárás, a nap csak úgy süt az igaziakra és
643 VI, XL | igaziakra és gonoszakra, a hold csak olyan kellemesen szolgálja
644 VI, XL | szolgálja az öreg embereket, és csak olyan gyûlöletes a szerelmeseknek,
645 VI, XL | szerelmeseknek, a búzamezõk csak úgy termik a kenyeret, a
646 VI, XL | termik a kenyeret, a vizek csak úgy ringatják a hajókat,
647 VI, XL | hajókat, a violák és a rózsák csak úgy illatoznak, a káposztafejek,
648 VI, XL | ezt itt Salonában látom, csak olyan kerekek, kövérek és
649 VI, XL | emberfejekkel és emberszívekkel is: csak annyi az emberi káposztafej,
650 VI, XL | az emberi káposztafej, s csak annyi a nevetõ és a hervadt
651 VI, XL | merném neked mondani, hogy csak az istenek halandók - mert
652 VI, XL | neked, Lactantiusom? Talán csak annyit, hogy én már öreg
653 VI, XL | áldozatának hitt, pedig csak õ volt áldozat, áldozata
654 VI, XL | Lactantiusom. Énhozzám már csak ez a haldokló palota illik,
1-500 | 501-654 |