Rész, Fejezet

 1       I,  II   | szíjat nem kerítenek neki. Az övé elszakadt, amikor a felsõbbsége
 2       I,  X    |       Ó, ha Bion tudománya az övé lehetett volna! Vagy legalább
 3       I,  X    |       hogy megszokja, mire az övé lesz.~- Éppen ettõl a simogatástól
 4       I,  XII  |   fagyossága.~- A homlokod az övé, de a hajad meg a szemöldököd
 5       I,  XIV  |      mintha az egész világ az övé volna. A világ uráról az
 6       I,  XIX  |   sokszor elkápráztatja, s az övé már öreg szem.~Lactantius
 7       I,  XX   |        de nem hiszem, hogy az övé rácsillant volna valamelyikre.
 8       I,  XX   |  milyen nagyszerû rendszer az övé, amely még a zûrzavaros
 9      II,  XXII |      apa. Csak akkor lehetett övé a fia, mikor aludt. Nappal
10      II,  XXII |  törölj el mindent, valami az övé; ne szánd meg õtet, hanem
11      II,  XXIII|     sorsával együtt dõl el az övé és a birodalomé is, amely
12      II,  XXIII|  császár a fiát. Hét hétig az övé lesz, s örülhet neki, ha
13     III,  XXVII|       kis időre, míg a fia az övé lesz, senkit se akar körülötte
14     III,  XXVII| egyszerre ott csücsörödött az övé elõtt.~- Gránátvirágom,
15     III,  XXXII|      a lány keze forró, és az övé jéghideg. Hány kézben pihent
16      IV,  XXXIV|        Az õ kis Titje csak az övé volt, mint a vére, a szíve,
17      IV,  XXXV | triumfust nem láttak, mint az övé volt. Az elefánt kevés is
18      IV,  XXXVI|   mint egy virágot? Hiszen az övé, azt tehet vele, amit akar,
19      IV,  XXXVI|   keze is olyan volt, mint az övé, a tenyere rózsás és puha,
20       V,  XXXIX|     Galeriust is elkísérte az övé, s ezek mind a ketten maguknak