Rész, Fejezet
1 I, III | El fogják tõled venni a lányt, s a lánytól az életét.~
2 I, IV | rabszolgapiacon? Fiút vagy lányt?~- Õistenségeik, a Dominus
3 I, V | s körülfüstölte vele a lányt, érthetetlen neveket mormolva.~
4 I, XI | énrám hallgatna, a kvád lányt választanám, az kevesebb
5 I, XI | Parisz, de nézd meg ezt a lányt, hát nem érdemelné ez meg,
6 I, XI | szemmel, és megcsókolta a lányt jobb és bal arcán. - Ez
7 I, XII | Constantinust:~- Szereted ezt a lányt, akit Minervinának hívnak?~
8 II, XXII | Néha meg tudta volna ütni a lányt egy megalázó parancsért,
9 II, XXV | császárnénak, találnak-e olyan lányt a világon, aki méltó lesz
10 II, XXVI | kergetett egy olyanfajta lányt, akinek tiltva volt stólát
11 III, XXVIII| császárné mögül leste a lányt, aki hallgatagon és lesütött
12 III, XXX | nevétõl. Szó nélkül követte a lányt. Csak a csónakban kérdezte
13 III, XXX | és az mindig fölizgatta a lányt, a dermedt némaság és az
14 III, XXXI | reszketett. Karonfogta a lányt és kivezette. Ahogy a társaság
15 III, XXXI | tabernában felejtette. A lányt leültette egy kõpadra.~-
16 III, XXXII | Férfinak akart látszani, ami a lányt mulattatta is, meg is hatotta.~-
17 III, XXXII | megcsókolt egy korinthoszi lányt.~Közben egyre jobban belemélyedtek
18 III, XXXII | fiú, és derékon kapva a lányt, fölemelte a magasba, és
19 III, XXXII | kis Tit! - kapta föl a lányt.~Nem is száz lépésnyire
20 IV, XXXIV | Hormizda - taszította odább a lányt. - Legalább most már engedj,
|