Rész, Fejezet

 1       I,  I   |             orron találta a bõrkötényes embert. Az apródok elkobozták a
 2       I,  I   |                 szájon ütötte a rongyos embert.~Erre az megveszedett. Fölvágott
 3       I,  I   |                  lássunk egyszer boldog embert is.~Odadobott a parasztnak
 4       I,  III |                 attól, hogy a rövidlátó embert hiúsága szarvánál fogva
 5       I,  V   | istenkáromlóknak mondta azokat, akik az embert istennek teszik meg, és
 6       I,  VII |              testõrök vagy húsz rongyos embert, férfit, asszonyt hajtottak
 7       I,  XII |                fekete köpönyeges, lovas embert eresztettek ki rajta. A
 8       I,  XV  |                Sose láttam olyan szõrös embert, valami faun lehet, ha a
 9       I,  XVI |         szenteltvízzel a nyavalyatörött embert, amitõl annak vonaglásai
10       I,  XVI |               ez, amilyen ritkán éri az embert. Szinte mámoros fölkiáltások
11       I,  XVI |          Legtöbben elõször láttak olyan embert, akit látomásra méltatott
12       I,  XVII|               gás­sal tölti el a mûvelt embert. Már csak azért se tudok
13       I,  XVII|             arra gondolok, hogy a botor embert, aki különben gazdag polgár
14       I,  XIX |               Lactantius két papformájú embert látott, amint beszélgetve
15       I,  XIX |       Lactantius hazaküldte a fölizgult embert, de azért megkérdezte Heptaglossust,
16       I,  XXI |              megoldani. Nem a változott embert nézték, hanem a változatlan
17       I,  XXI |            azonban az indulás elõtt egy embert vezettek eléje, aki Anthimusnak
18     III,  XXXI|                 hellyel az elkeseredett embert. Bort is töltött neki, csak
19      IV,  XXXV|                az ne mondjon ilyent. Az embert se isten, se másik ember
20      VI,  XL  |              öregség fecsegõvé teszi az embert, barátom - ezt meg lepetve