Rész, Fejezet
1 I, VII | indította õt el azon az úton, amely a világ trónusához
2 I, VII | volt már egy, az is ezen az úton. Mikor a zsellért felszabadította.
3 I, IX | dobogtak a buxusokkal szegett úton.~- Quintus, a Dominus hívat! -
4 I, XII | jött elébünk, hogy rövidebb úton vezessen. Nyílt a kapu,
5 I, XII | voltak azon a nem sokat járt úton, amely Antiochia megkerülésével
6 I, XIV | Azután a bélnézõk, s ha úton volt, vagy hadban járt,
7 I, XV | a császárt kíséred.~- Az úton az augusta rendelkezik velem.
8 I, XVIII | princepsekhez, a rabszolgákhoz, az úton a hajóskapitányhoz s itt
9 I, XXI | után?~Pár nap múlva már úton volt a császár. Kevés udvari
10 II, XXII | gyönyörködtette. A nílusi úton még csak érdeklõdést se
11 II, XXII | másikat, aki akarta; az úton való állandó együttlét azt
12 II, XXV | Constantinus ilyen hosszú úton - majdnem két hónap az Euphratésztõl
13 III, XXVII | egymással, de õk nem mertek egy úton menni. Abban a Bajaeban,
14 III, XXIX | császártól tudja, a közös nílusi úton õ, a nobilissima is megkedvelte
15 III, XXXI | Puteolit. Hiszen az egész úton nem eresztették el egymás
16 III, XXXIII| múlva már indult hozzá. Fele úton találkozott vele. Mintha
17 IV, XXXIV | ember. - Megszokhatta az úton, elég soká tartott.~- Micsoda
18 V, XXXIX | kin kedvüket tölteni az úton. Ez a zsidó ismerõsnek tetszett
19 V, XXXIX | Byzantiumnak vivõ szárazföldi úton. Constantinus princeps volt
|