Rész, Fejezet

 1       I,  III   | elûzöttet.~A caesar sokáig nem szólt. Mikor megszólalt, a szava
 2       I,  VI    |       elõtt.~- Mit csinálsz? - szólt rá szigorúan a másik. -
 3       I,  VII   |     Természetesen senkinek sem szólt arról, hogy mire van kijelölve,
 4       I,  VIII  |  összeborzongott.~- Takarót! - szólt hátra halkan.~Quintipor
 5       I,  IX    |    duruzsolás már a bakancsnak szólt. November nonája volt, évfordulója
 6       I,  X     |    oltárt, megnyugodott hangon szólt ki.~- Quintipor!~A fiú nem
 7       I,  XI    |   engem!~Constantius eddig nem szólt. Kerülni akarta Galeriusszal
 8       I,  XI    |     Mióta ideérkezett, elõször szólt hozzá maga jószántából.~-
 9       I,  XIV   |     Másik elõterjesztése arról szólt, hogy bár aranyat és ezüstöt
10       I,  XVI   |      ezt tartotta. Egy szót se szólt róla, hogy a templomtolvajnak
11       I,  XX    |         Diocletianus csak most szólt közbe.~- De azért az Alpesek
12      II,  XXII  |    igaza! Akkor, mikor elõször szólt a titán lányáról, aki széttépdesi
13     III,  XXXI  |    vagyok, mit akartok velem - szólt oda csak úgy ültébõl. Úgy
14     III,  XXXIII|    amely a Boldogok Szigetérõl szólt.~Az Oceanus parttalan ~Habágya
15     III,  XXXIII|   borostás állán. De nem ezért szólt. Meghatotta egy kicsit a
16     III,  XXXIII|       aranymadaram?~A lány nem szólt semmit, szinte élettelenül
17      IV,  XXXIV |        a Quintipor?~A lány nem szólt, csak rámeresztette nagy,
18      IV,  XXXVI |   kortól berozsdásodott hangon szólt fel a színpadra.~- Genesius,
19      IV,  XXXVII|    márványtáblára, amely arról szólt, hogy Rómába mindent adómentesen