Rész, Fejezet
1 I, I | Kelet lármás fővárosában. Nyilván nem is tudta, hol heveredett
2 I, V | az érett szõlõnek.~A lány nyilván egy szót se hallott. Kinyújtotta
3 I, VII | uralkodótársai is aláírták. Máskor nyilván eszébe juttatta volna ezt
4 I, VII | kezdetét senki se tartotta nyilván, ötvenhetedik évében járt.~
5 I, VII | a fényes urak elõtt, de nyilván tudták róluk, kicsodák.
6 I, X | volna, hogy kiért dolgozik, nyilván nem tartja érdemesnek Atlasz
7 I, XVIII | írta a sistergõ szavakat a nyilván elragadtatott másoló. Ellenben
8 II, XXII | font, rongyos kötény.~A rém nyilván tûzimádó volt, mert parázs
9 III, XXVIII| tengeren jár.~A császárné nyilván maga se tudta volna megmondani,
10 III, XXXI | hogy Septumánának hívják.~Nyilván csakugyan annak hívták,
11 III, XXXII | csak szemerkélt, s a szekér nyilván csak azért nem indult még
12 III, XXXIII| A lány nem tiltakozott, nyilván nem is sokat tudott magáról.
13 IV, XXXIV | legtöbb reménnyel, s Galerius nyilván hajlandó is lesz erre. Egyrészt
14 IV, XXXV | lovag serkentésére, de az nyilván felesleges is volna. A Szûz,
15 IV, XXXVI | Egy szenátor fölugrott, nyilván tiltakozni akart, de mivel
16 IV, XXXVII| keze, se lába, se szeme. Nyilván füle sincs. De akkor mivel
17 V, XXXIX | keményen megzörgették az ajtót, nyilván nem elõször már.~A matematikus
18 V, XXXIX | kaput nem õrizte senki. Nyilván az ostiarusok is, a hastatusok
19 V, XXXIX | azonban nem látta sehol. Nyilván elment az új császárt éltetni.
|