Rész, Fejezet

 1       I,  I      |       azt honnan tudom meg, hogy hová bújt azóta a gyapjú meg
 2       I,  VII    |       kapnak az oltárokról.~- És hová lettek az elöljáróitok?
 3       I,  XV     |      házba. Siettében nem nézte, hová került, a sötétben addig
 4       I,  XVI    |       hogy ki volt, se azt, hogy hová lett. Arról természetesen
 5       I,  XIX    |          Nini, hát az én szolgám hová lett?~Csak most jutott eszébe,
 6       I,  XX     |          tettetvén magát, minden­hová be tud furakodni, és mindenütt
 7      II,  XXV    |     vissza, de arról hallgatott, hová megy. Sápadt volt és rosszkedvû,
 8      II,  XXVI   | enyelegve.~- Elküld a császár.~- Hová küld, Gránátvirág?~- Messzire.
 9     III,  XXVIII |  megleszünk.~A fiú nem kérdezte, hová viszi, engedte magát vonszolni,
10     III,  XXXI   |           Nem tudták megmondani, hová ment.~- Akkor nekem meg
11     III,  XXXII  |          ütötte meg a fülüket.~- Hová bújjunk, ha Diana vadászik
12      IV,  XXXV   |     mesterébe. - Együtt megyünk? Hová indultál?~- Hát nem a Circus
13      IV,  XXXVII |     vetkõzéskor, hogy nem nézte, hová esik.~- De hát volt szíved
14      IV,  XXXVII |        elmulaszt mindent. Ejnye, hová tettem?~Izgatottan turkált
15      IV,  XXXVII |   megérkezésnél, mikor átadod.~- Hová kellene vinni?~- Nikomédiába.
16      IV,  XXXVII |          megfelelõnek találta.~- Hová való vagy?~Quintipornak
17       V,  XXXVIII|       hittem, engedsz elmenni.~- Hová, gyermekem? Nekem csak most
18       V,  XXXVIII|        kelni.~- Már kérdeztelek, hová mennél ilyen sötétben, gyermekem?
19       V,  XXXIX  |          szemmel.~- Elvisszük?~- Hová?~- Salonába.~Két kezét még