Rész, Fejezet

 1       I,  I      |      fölkiáltott a titkárra.~- Gyere csak, Quintipor! Van nálad
 2       I,  IV     |   zöldült el Maxentius arca. - Gyere, kívánjunk neki szerencsét.~
 3       I,  VI     |   délután benézett hozzájuk.~- Gyere, ne mondhassa a gazdád,
 4       I,  VI     |        nehezek ezek a gallyak! Gyere hozd fel õket!~Quintus pattintott
 5       I,  IX     |    lépést tett az ajtó felé. - Gyere, öreg bajtárs. Ejnye, nem
 6       I,  XV     |    lány nevetve utánafutott.~- Gyere, meg akarom hallgatni azt
 7       I,  XX     |       állt meg a trón elõtt.~- Gyere csak föl egészen bátran,
 8     III,  XXVIII |     lesz, mint újkorában volt. Gyere velem, mindjárt megleszünk.~
 9     III,  XXXI   | figyelõ tekintettel megállt.~- Gyere, gyere - biztatta a fiú,
10     III,  XXXI   |  tekintettel megállt.~- Gyere, gyere - biztatta a fiú, s belehajigálta
11     III,  XXXII  |         aztán visszafordult.~- Gyere, gyere! Ha elalszik Trulla,
12     III,  XXXII  |        visszafordult.~- Gyere, gyere! Ha elalszik Trulla, nehéz
13     III,  XXXIII |        a kaput, és azt mondta: gyere be, kislányom, a kisfiúval
14      IV,  XXXV   |  ajtajában; iskolából kitóduló gyere­kek körülviháncolták a barna
15      IV,  XXXVII |    szeme, azután a szája is.~- Gyere ide - parancsolt neki szelíden. -
16      IV,  XXXVII | Aranymadaram.” „Jó, Trulla, ne gyere.” Hát ezt érdemeltem én
17      IV,  XXXVII |        Letelt a hivatalos idõ. Gyere holnap.~- De én már ma is
18       V,  XXXVIII|      orvost marasztotta ott.~- Gyere közelebb. Nyúlj be a vánkosom
19       V,  XXXIX  |   tudta, kin segítsen elõbb.~- Gyere csak! - kiáltott a zsidóra.~