Rész, Fejezet

 1       I,  IV    |          fiúra.~- Na, mit akar a vén eunuch? Megint csípett nekünk
 2       I,  V     |        Hekatéra, mert õ is olyan vén, mint Hekaté, és csak õ
 3       I,  IX    |          Tudhattam volna, hogy a vén semmirevaló már a tûzre
 4       I,  IX    |    fogtam aztán rá a fejszémet a vén tehetetlenre. No, mondom,
 5       I,  IX    | nevelésem alól. Megrontotta az a vén égbekacsintó.~- Biont gondolod? -
 6       I,  X     |          mondod. Nekem tudatlan, vén katonának kellett maradnom,
 7       I,  XVII  |      kikötõsorra? Megpezsdül-e a vén csontjaidban az alvadt velõ,
 8       I,  XVII  |   gráciák vették-e el az eszét a vén rhetornak? Ne félts, barátom.
 9      II,  XXV   |        vágni - mutatott az egyik vén óriásra. - Azonnal!~Az öreg
10      II,  XXVI  |          az elõbb itt elszaladt. Vén asszonya alig bírt utána
11     III,  XXIX  |    hajgöndörítõ vasat, és gonosz vén szívébe fúrni az ezüst olló
12     III,  XXIX  |       adja, nem adja! Se ennek a vén szenteskedõnek, aki most
13     III,  XXX   |       Gránátvirágnak.~- Hát az a vén ijesztõ, kisfiú?~- Melyik?~-
14     III,  XXX   |          is átengednék belõled a vén penészeseknek? Csak arra
15     III,  XXXI  |       lehetne annyi esze annak a vén szamárnak, hogy nem bízná
16      IV,  XXXIV |          csizmája orrával.~- No, vén pohos, teli-e a has arannyal? -
17      IV,  XXXV  |       császárok Rómája, leánya a vén Latinusnak! Elesel, és amikor
18      IV,  XXXVII|       ámulatba ejtette, de még a vén szenátorén is elömlött valami