Rész, Fejezet

 1       I,  III  |         Jó hadvezér volt, vakmerõ katona, de korlátolt és hiú ember.
 2       I,  VII  | megkérdezte tõle, hogy mikor volt katona.~- Soha, szentséges úr -
 3       I,  VII  |         az elõcsarnokban. Az ifjú katona nem talált benne semmi tiszteletlenséget,
 4       I,  VII  |           fogva a dalmata zsoldos katona megváltozott. Azelõtt, ha
 5       I,  VII  |  kötelességtudó és lelkiismeretes katona, aki addig volt. Tiszttársai
 6       I,  VII  |    vénasszony-képû, puffadt, öreg katona, akinek peckes tartása meg
 7       I,  VII  |       többit is. Elõállt egy öreg katona, és valamennyiük nevében
 8       I,  IX   |           Látod, hogy én most már katona vagyok. Különben is már
 9       I,  IX   |      sacrae memoriae.~- Szeretnél katona lenni? - fiam.~- Ha szentséged
10       I,  IX   |        Azt kérdeztem, szeretnél-e katona lenni, fiam.~- Nem, szentséges
11       I,  XIII |        kép. Az összebújó két öreg katona, aki nagy rablásra készül,
12       I,  XIV  |          elégtételt vett magának. Katona létére közgazdasági természetû
13       I,  XVI  |           a bálványoktól.~Az öreg katona beszédére sokan rábólintottak.
14       I,  XVII |         azt hiszi, vallotta, hogy katona volt. Rákiáltott, a katona
15       I,  XVII |        katona volt. Rákiáltott, a katona megfordult, s õ azzal követte
16      IV,  XXXIV|        meg! - villant meg az öreg katona kardpenge-tekintete. - A
17      IV,  XXXV |         vezetett kecskét, amelyen katona­ruhába öltözött majom szalutált,
18       V,  XXXIX|          hatezerötszáz válogatott katona magatartásán, akik a császár