Rész, Fejezet
1 I, I | vagy, mint egy boeotiai. Ha visszatérünk Nikomédiába,
2 I, I | kegyelmessége nem tekinti bûnnek, ha megadatik az társainak is,
3 I, I | hogy a „fehér asszony”. Ha a haja hófehér nem volna,
4 I, I | tettlegesség is követte volna, ha az oleanderek közül föl
5 I, I | rá, de vétkellette volna, ha a fiatalság nem látja elég
6 I, I | nem haragszik meg érte, ha „celsitudo tua”-nak szólítják,
7 I, I | Súlyosságod”, az az orrába veszi, ha „levitas”-nak, vagyis „Könnyûséged”-
8 I, I | bõgessétek ezt az állatot! Ha behallatszik az augusta
9 I, I | dühében megesküdött rá, hogy ha beveszi a lázadó várost,
10 I, I | kezesnek itt maradsz mellettem. Ha teljesedik a jóslatod, az
11 I, I | jóslatod, az udvaromba veszlek. Ha nem teljesedik, megégettetlek
12 I, I | hogy mindig kéznél legyen, ha fontos ügyek szükségessé
13 I, I | Parancsot adott ki, hogy ha bárhol a hadizsákmányba
14 I, I | remélt ilyen szerencsét; de ha már maga nem juthatott a
15 I, I | Meg se ismernének otthon, ha magamban állítanék be. Én
16 I, II | bírhatja el.~- Orratlan?~- Ha teste nincs, akkor orra
17 I, II | nem értem a mesterségemet, ha magam választhatok témát.
18 I, II | frissebbnek érzem magam, ha egy kicsit elveszekedhetek
19 I, II | már nagyon rosszul esne, ha nem találnék bele a nyelvemmel.~-
20 I, II | öreg Quintus, mit csinál! Ha fiatal korában fél szemét
21 I, II | azt tesz veled, amit akar. Ha megharagszik rád, kétfelé
22 I, II | kormányzónak is megtehet, ha ahhoz lesz kedve. Nem hiszem,
23 I, II | elkomolyodott.~- Quintipor, ha nekem fiam volna, soha annak
24 I, III | halál árnyékába lépett. Mert ha a keleti légiók egy tábornokukat
25 I, III | kellett hozzá. Elég volt, ha a megvesztegetett haruspexek
26 I, III | császár belebukhatott abba, ha a szentelt csirkék kedvetlenül
27 I, III | az eléjük szórt szemet. Ha egy kótyagos altiszt reggeli
28 I, III | gúnyverseket firkál szobrai alá, ha kitudódik az isteni császárról,
29 I, III | gallusok tábortüzei égtek. S ha Rómában lettek volna még
30 I, III | jutalmazta, mint amennyit várt.~- Ha én Jovius vagyok, légy te
31 I, III | maga mellé caesarnak, ami ha nem kimondottan is, olyan
32 I, III | birodalmat csak az menthette meg, ha tökéletes rabszolgákká teszi
33 I, III | Ki tisztelné Jupitert, ha bocskorban járna az emberek
34 I, III | emberem. Õ is keresztény.~- Ha szolgád, akkor még könnyebben
35 I, III | az életedbe kerülhet.~- Ha lemondok róla, az biztos
36 I, III | apám. Tudod, mit gondoltam? Ha anyám eljön, magával fogja
37 I, IV | miatta. A nagy háborúk, ha sokáig tartották elzárva
38 I, IV | gyarapszanak egy-két sávval, ha gyõznek, õk kisebbednek,
39 I, IV | gyõznek, õk kisebbednek, ha vesztenek.~Ez esetben azonban
40 I, IV | az istentelenek kezében, ha a csõcselék meghódítása
41 I, IV | Parancsold a scalpellumot is, ha azt hiszed, hogy egy kis
42 I, IV | fiam. Venus térdére mondom, ha tíz esztendõvel fiatalabb
43 I, IV | bizonyság arra, hogy õ titán. Ha Diocletianus Jupiterrel
44 I, IV | istenek természetérõl, ha a mi halhatatlanjainkat
45 I, IV | rhetor lógatta az orrát.~- Ha a császárok nem jönnek meg,
46 I, IV | tudom.~- Elkísérlek odáig. Ha összetesszük az eszünket,
47 I, IV | azt csak télen bírja el. Ha az a tarka köpenyû, nyáron
48 I, IV | Maxentius, behunynám a szemem, ha nyitva volna is, hogy ne
49 I, IV | arcába dobta a princepsnek.~- Ha én neked volnék, levágatnám
50 I, IV | õ megadja az aranyadat, ha megjön.~- Jó. De ezt elviszem
51 I, IV | többieket nem parancsolod? Ha akarod, a lovászomat is
52 I, V | merészelted megütni a princepset? Ha én meg nem békítem, agyonvágott
53 I, V | Quintipor lehajtotta a fejét. Ha az volt is, eddig senki
54 I, V | vagy? Milyen szép volna az, ha csak nekem mondanád meg,
55 I, V | hogy nincs családi titkod? Ha te is atyafiságban volnál
56 I, V | végigeresztené a seprõnyelet a fián, ha meghallaná, hogy ilyen rossz
57 I, V | nak. Majd te is úgy hívod, ha megmelegszel az udvarnál.~
58 I, V | csak akkor lennék boldog, ha visszaeresztenének a faluba
59 I, V | kell találni, mit gondolok. Ha kitaláltad azt a verset
60 I, V | odaadná érte a nobilissimának, ha kívánná, de nem merte. Megint
61 I, V | erszénybõl.~- Jobb lesz, ha én játszom istennõt. Nem
62 I, V | istennõt. Nem szeretném, ha téged látna meg a princeps
63 I, V | princeps a szállása körül. Ha engem meglát, az nem lesz
64 I, V | majd csak akkor viseld, ha megint Hellaszban élsz.~
65 I, VI | VI.~Ha a császárt csak isteni díszében
66 I, VI | megállapodtak abban is, hogy ha azt egyszer sikerülne elûzni,
67 I, VI | mindjárt szófogadóbbak lettek, ha nevükön tudták õket szólítani.
68 I, VI | apám, mert õ csak császár. Ha az nem volna, talán lánya
69 I, VI | akarsz menni?~- Orvost hívok, ha megengeded, uram - futott
70 I, VI | a keresztények istene, ha mégis kimutatja rajta hatalmát.
71 I, VI | kimutatja rajta hatalmát. S ha a halott nem támad fel,
72 I, VI | gonosz álmokat. Vegyétek elõ, ha könnyes lesz a szemetek,
73 I, VI | ban? No már látom, hogy ha lánynézõbe mégy, nem ereszthetlek
74 I, VII | tartozott nekik fizetni azért, ha örömhírt hirdettek ki benne.
75 I, VII | kapják õket. Különösen, ha nemcsak ellenségeiknek,
76 I, VII | akarták vele megértetni, hogy ha az nemet mondott, akkor
77 I, VII | gazdát változtathatott, ha a sorsa úgy kívánta. Jött
78 I, VII | sziklákban, az állatokban. Ha valaki megütötte a könyökét,
79 I, VII | fölöttük vannak. Az istenek, ha elefántcsont trónuson ülnek,
80 I, VII | elefántcsont trónuson ülnek, ha kecskelábon bicegnek, nem
81 I, VII | ellenségeivel szemben. Még akkor is, ha azok nem emberek, hanem
82 I, VII | elhanyagolja vagy megsérti, még ha véletlenül is, azon irgalmatlan
83 I, VII | kövekbõl a régi mintájára. És ha a kövek összeillesztése
84 I, VII | helyettesítõjének a földön. S ha volt a világbirodalomban
85 I, VII | az egykori rabszolga fia, ha soha meg nem állt is a sikerek
86 I, VII | örökkévalóságukba. Nem az a fájdalmas, ha az embernek forrásvízen
87 I, VII | forrásvízen kell élnie, hanem az, ha ugyanakkor az õ szeme láttára
88 I, VII | semmi tiszteletlenséget, ha mosolyogva, üres tenyerét
89 I, VII | tisztelendõ anya. Majd ha császár leszek, kipótolom.~
90 I, VII | kellett hunyni a szemét.~- Ha elejted az igazi vadkant,
91 I, VII | akkor császár leszel, és ha az akarsz maradni, ne felejtkezzél
92 I, VII | katona megváltozott. Azelõtt, ha egyáltalán gondolt a jövõre,
93 I, VII | halálos megsértése lett volna, ha szavukban kételkedik.~Természetesen
94 I, VII | istenek oltalma alatt áll. S ha eddig pártfogóit remélte
95 I, VII | a másik, aki csak lány, ha királylány is.~- Viszem! -
96 I, VII | Nem szerette volna pedig, ha uralkodása vérben áldozik
97 I, VII | akasztotta meg a kezét, ha halálos ítéletet kellett
98 I, VII | zsellért felszabadította. Ha az apától engedte volna
99 I, VII | megismerik egymást, mert ha szembekerülnek, a levegõbe
100 I, VII | szembekerülnek, a levegõbe nyilaznak; ha pedig üldözésre kerül a
101 I, VII | csak felingerelnék vele, ha a felforgató szándékot elõterjesztenék.~
102 I, VIII | rokoni összeköttetésre. Ha az elõkelõ betegek a fõpap
103 I, VIII | álláspontra kellett helyezkedni. Ha Pantaleon kudarcot vall,
104 I, VIII | az õ sorsára ne jusson. Ha azonban a varázslat sikerül,
105 I, VIII | Hirtelen észre tért azonban, és ha beszédje fonalát nem tudta
106 I, VIII | Maximianushoz. Szerette volna, ha elragadtatását az is osztja.
107 I, IX | se esik jól a császárnak, ha én nem kívánok neki jó étvágyat.~-
108 I, IX | lehet neked hasznodat venni, ha urat neveltetett is belõled.~
109 I, IX | Diocletianus se gondolt. Sõt, ha addig ismeretlen lett volna,
110 I, IX | Balsas mint ételkóstoló, ha nem hallott is semmit, világosan
111 I, IX | az asphodelos-mezõkõn, s ha haza hívják õket, hazaszállnak.
112 I, IX | katona lenni? - fiam.~- Ha szentséged parancsolja.~-
113 I, X | kényelmetlenségét érezte, ha négyszemközt volt önmagával.~
114 I, X | hajlongott a matematikus -, és ha te azt is be tudod tölteni
115 I, X | vezesd majd be hozzám, ha a consistoriumi napok elmúlnak.
116 I, X | nézte a csillagokat. Ó, ha Bion tudománya az övé lehetett
117 I, X | hiszed, megbékítesz vele, ha eszembe juttatod, hogy az
118 I, X | foghatom meg Atroposz kezét, ha ollóját életed fonalára
119 I, X | Az a te dolgod, uram. De ha hittél a pessinusi jósnõnek
120 I, X | likacsokat, mint a bor is, ha gõze fölfelé száll, sok
121 I, X | Mit suttogtak, Bion? Ezt? „Ha fel tudod nevelni a gyermeket
122 I, X | mit tesz ez? Nem érted. Ha értenéd, akkor már százszor
123 I, X | derekát és korai alkonyát. Ha nem tudta volna, hogy kiért
124 I, X | császár azt felelte, hogy ha az öreg katonák, õ és Maximianus
125 I, X | szívére mindig számíthat.~- Ha ugyan lesz még szükség rájuk -
126 I, X | én a fiamról beszélgetni, ha te elhagysz?~- És Quintus,
127 I, X | mint szabad lett volna. De ha részeg táncot járt volna,
128 I, X | neki, hogy jól választott. Ha a semmit nem tudó Quintusékat
129 I, XI | tudnám, melyik lesz az igazi. Ha az öreg énrám hallgatna,
130 I, XI | nyert már a hippodromban. Ha hazamegyek, órákat veszek
131 I, XI | kottaboszt játszani. Persze, ha Varanes itt volna, akkor
132 I, XI | hogy én úgyse fizetek.~- Ha te nyersz, engem nyersz
133 I, XI | nyersz, engem nyersz meg. Ha én nyerek, apád fizeti a
134 I, XI | csak a régi erkölcsök... ha mi összetartunk...~Nagyon
135 I, XII | fogod szeretni? Akkor is, ha õ nem szeret már? Hû leszel
136 I, XII | leszel hozzá? Akkor is, ha eltaszít magától? Megtartod
137 I, XII | Megtartod a hitet? Akkor is, ha õ hitszegõ lesz?~Fölugrott,
138 I, XII | lenned! Gondolj az anyádra, ha ingadozol! Akár hóhérpallossal
139 I, XIII | jutott eszébe a perzsa, ha látta. Mikor is látta utoljára?
140 I, XIII | vállát kapta meg a lánynak. Ha az ujjait szorítja úgy meg,
141 I, XIII | lesz a sápadt babácska, ha ezt meglátja.~- Mit hoztál,
142 I, XIV | útra. Mégiscsak szülei, ha gondját rég kivetették is
143 I, XIV | Dominusnak nem is volna kedvére, ha közéjük vegyülne.~- Nem
144 I, XIV | fejét. Nem bánta volna, ha nem bízik benne olyan nagyon
145 I, XIV | szorongást mindig érzett, ha vele volt. Ezért nem tudta
146 I, XIV | maximusa. Azután a bélnézõk, s ha úton volt, vagy hadban járt,
147 I, XIV | Marsnak nem válik szégyenére, ha társává fogadja. Sokat gondolt
148 I, XIV | halálra szükség van, mert ha az nincs, a halandók nem
149 I, XIV | járnának-e jobban a halandók, ha nem gyûlölnék egymást, és
150 I, XIV | félreértés lehet köztük, s ezért ha nem mondott is le tervérõl,
151 I, XIV | s tapasztalhatta, hogy ha az álló ember nem mindig
152 I, XIV | földbirtokos se jár rosszul. Ha megissza a bort, akkor jól
153 I, XIV | a bort, akkor jól jár, s ha nem tudja meginni, akkor
154 I, XIV | biztonságának megnövekedése. Ha a barbárok nem jutnak köszörûkõhöz,
155 I, XIV | mély bókolással felelt.~- Ha leányom, Dominus, veletek
156 I, XV | bizonyítani is tudnák, ha az apjuk meg nem halt volna,
157 I, XV | mert kimozdulni az utcára. Ha meglátták valahol, mindjárt
158 I, XV | Mit fogtok csinálni, ha nem lesz többé háború? -
159 I, XV | még! Én mindig nevetnék, ha neked volnék.~- Én is mindig
160 I, XV | mindig nevetnék, úrnõm, ha téged látnálak - mondta
161 I, XV | embert, valami faun lehet, ha a csuklyáját hátravetné,
162 I, XV | hé! Mit szólnál hozzá, ha itt hagynálak, és beszegõdnék
163 I, XV | ezután mindig így szólítalak, ha ketten leszünk. Te is jössz
164 I, XV | Majd akkor fizettetlek meg, ha még szegényebb leszek, mint
165 I, XV | vedd meg, szentséges úrnõ, ha bosszút akarsz állni isteni
166 I, XVI | népet, hogy ne féltsék, mert ha õ akarja, hetvenhét légió
167 I, XVI | felolvasni, vagy a község vénei, ha intelmeket akartak intézni
168 I, XVI | megszállottak is innen beszéltek, ha isteni sugallat ékesszólóvá
169 I, XVI | keresztény erény a türelmesség. Ha a Messiás békességben tûrte
170 I, XVI | kiszabadult a pokolból. Ha ilyen irgalmat talált ez
171 I, XVI | hajlandó lett volna ezt hinni, ha fel nem szólal Minervianus
172 I, XVI | mint fõkamarás. A kereszt, ha nem mutogatta is, szerencsét
173 I, XVI | mást is beszélnek, de jobb, ha az ember se hall, se lát -
174 I, XVI | jöhetnek még, mindig jó, ha az ember elõrelátó.~
175 I, XVII | tegye az imperium romanumot, ha több simulékonyság és kevesebb
176 I, XVII | csontjaidban az alvadt velõ, ha eszedbe jut kamaszkorunk,
177 I, XVII | forró-hideg rázott bennünket, ha ránk mosolyogva elsuhant
178 I, XVII | hogy rhetor legyen. Mert ha nagyon mûveltnek nem mondhatni
179 I, XVII | õket elõlem rejtegetni, ha megint együtt kóborlunk
180 I, XVII | különösebbeket is fogsz hallani, ha nem unod még fecsegésemet.
181 I, XVII | ezzel be is érte volna, ha tovább nem ingerlik. A magam
182 I, XVII | ezért a vallásért, amely ha világi okossággal övezi
183 I, XVII | színe szerint se. Jó volna, ha lehetne, mert akkor könnyebb
184 I, XVII | igazságtalanok volnának, ha hitük szerint különböztetnék
185 I, XVIII | korinthoszi lányokat. Azokkal ha együtt volt, kacagott, futkározott,
186 I, XVIII | De sohase jutott eszébe, ha nem látta õket, legföljebb
187 I, XVIII | minden eszébe juttatta. Ha a holdra nézett, kinyújtott
188 I, XVIII | bolyongta az óriás várost. Ha a gyárnegyed sikátoraiban
189 I, XVIII | mosolyogva a caesar lányára, de ha együtt volt vele, nehezen
190 I, XVIII | közel hajolva az arcához, ha párnát igazított a feje
191 I, XVIII | akkor szorult el a szíve, ha úgy érezte, hogy nem sikerül
192 I, XVIII | egyszer azt mondta neki, hogy ha fiú volna, mindig a lábánál
193 I, XVIII | boruljon a nobilissima elõtt, s ha tudott volna olyant, azt
194 I, XVIII | nem tud róla. Sajnálná, ha már nem élne. Már deresedõ
195 I, XVIII | ködképet ölel, mint Ixión, s ha nem akar annak tüzes kerekére
196 I, XVIII | arannyal: ~Csak te szeress! De ha látsz mással is élni, ne
197 I, XVIII | Odaadta volna érte az életét, ha a szája is megégett volna.~-
198 I, XVIII | lány. - Mindig az vagy, ha egyedül vagyunk. De most
199 I, XVIII | karjukkal az ég felé, s ha egy katonai õrjárat oda
200 I, XVIII | engedje át lemásolásra, ha kívánják. Most nagy volt
201 I, XIX | csak akkor juthattak be, ha olyan elõkelõ vendégeik
202 I, XIX | volna szerencsés dolognak, ha a püspöknek éppen ezen a
203 I, XIX | Heptaglossus a tenyerét. - Látod, ha ide írok valamit azzal a
204 I, XIX | láthatatlanná teszi. De ha ráteszem a forró agyvelõt,
205 I, XIX | kivonatolását, még akkor se, ha olvasni tud, amiben nem
206 I, XIX | amiben nem vagyok biztos, és ha én magyarázom Empedoklészt,
207 I, XIX | Azt kellene csodálnod, ha nem tenném, s akkor én nagyon
208 I, XIX | állandóan forradalom volna, ha nem volnának zsidók, hogy
209 I, XIX | akarná védeni a zsidókat. Ha õ barátságot mutat a zsidók
210 I, XX | biztatni a császárt.~- Ó, Bion, ha te azt tudnád, nekem mit
211 I, XX | istenek is megoltalmaznák-e, ha én akkor mellette nem állnék?
212 I, XX | nem lakik a Szûz házában. Ha nem lett volna neki olyan
213 I, XX | elõtte. - Örülök neki, Bion, ha kedvelik egymást, te azonban
214 I, XX | is volna olyan veszélyes, ha a falu közel nem volna Antiochiához.
215 I, XX | Antiochiához. Így azonban, ha a kis dudvakazlat idejében
216 I, XX | fizetik a legpontosabban. Ha a vallásukat úgy módosítanák,
217 I, XX | hogy egyenlõ az urával, sõt ha keresztény, különb is nála,
218 I, XX | a kereszténység érdemli. Ha túlozni látszott e kellemetlen
219 I, XXI | ismeretlen kezek: Jaj nektek, ha meg nem tértek! Ez a bosszú
220 I, XXI | ember elveszti hivatalát, ha vonakodik az isteneknek
221 I, XXI | meg. A keresztény tehát, ha szabad polgár, veszítse
222 I, XXI | nyugdíjat ne húzhasson, s ha törvény elé kerül, a megkorbácsolás
223 I, XXI | legyen benne. Elégnek vélte, ha általánosságban szól mindenkihez,
224 I, XXI | Diocles, én nagyon szeretném, ha te is beszélgetnél néha
225 I, XXI | lehetett ujjporcai ropogását. Ha az elõbb villám érte, most
226 I, XXI | céllal ment volna Egyiptomba, ha õ, a presbiter meg nem akadályozza.
227 I, XXI | törvény kezére juttatja, ha asszonyát vissza nem adja
228 I, XXI | lábak ügyetlen csoszogása.~- Ha megengeded, uram - fordult
229 I, XXI | princepset is. Nem árt, ha megismerik azokat, akik
230 I, XXI | a császár rábízott.~Hát ha irtást akarnak, akkor õ
231 I, XXI | elítéltek vagyona elkobzandó, s ha feljelentõ adta föl õket,
232 I, XXI | Csak az altathatta el, ha a princeps ellenség gyanánt
233 I, XXI | vállalta volna az utat, ha a császárné is elkíséri.
234 II, XXII | kísérõül hozott udvari cseléd, ha egy öregember segítségre
235 II, XXII | a fiúi szív dobogását. S ha elalszik vele egy fülkében,
236 II, XXII | simogathatja az ujjai hegyével. Ha fölneszel rá, azt hiheti,
237 II, XXII | a dolgozószobában. Ott, ha bizalmasra nem melegedett
238 II, XXII | lépten-nyomon változó csodái iránt. Ha kérdezte, rövid feleleteket
239 II, XXII | ridegebb és parancsolóbb. Ha azoktól kívánt valamit,
240 II, XXII | rabszolgalányban is látja a nõt, ha maga bíbort visel is. Ez
241 II, XXII | mindegyik kerülte a másikat, s ha nem bírták a találkozást
242 II, XXII | szólította Gránátvirágnak! Igen, ha még egyszer úgy néz rá,
243 II, XXII | ránézni.~Ránézett, de csak ha lopva tehette. Mikor találkozott
244 II, XXII | õ szíve vére lüktetett. Ha a nobilissima az õ bûnös
245 II, XXII | ellenségei egymásnak. S ha a parancsot, amelynek ellentmondani
246 II, XXII | rabszolgánál, s az volna a baj, ha többet látna. Nagyon megnyugtató,
247 II, XXII | megbénítja nyelvét a hódolat, az, ha fájdalmas is az apa szívének,
248 II, XXII | S az mindjárt elmúlik, ha az istenek akarata teljesül,
249 II, XXII | valami ismeretlen isten. Ha lehetett Jupiter fia, vállalhatta
250 II, XXII | venni a föllobbanásán.~- Ha nem nézném, hogy te mentetted
251 II, XXII | legmagasabb szikla csúcsáról.~- Ha tudtam volna, hogy titeket
252 II, XXII | lenni, aki megmentette õket. Ha csak megmenti õket, zavarban
253 II, XXIII | termésébõl, amit most ültettél!~Ha jövendölés volt, ha átok,
254 II, XXIII | ültettél!~Ha jövendölés volt, ha átok, csak annyit hibázott,
255 II, XXIII | Megbüntették Quintust, ha már bûnös volt, és ha még
256 II, XXIII | Quintust, ha már bûnös volt, és ha még nem volt az, elejét
257 II, XXIII | egyébként is végzete elé ment, ha Apatéba telepedett át. Galerius
258 II, XXIII | Hogyan teljesedne a jóslat, ha nem õk diadalmaskodnának?
259 II, XXIII | istenek rossz néven veszik, ha elhanyagolják õket egy másik
260 II, XXIII | elrabolták tõlem a fiamat. Ha nem bántottál volna, hallgattam
261 II, XXIII | Kérdezd meg Galeriust. Ha õ nincs, ma se urad nincs,
262 II, XXIII | józanságával arra gondolt, hogy ha õrültséget tettet, az asszony
263 II, XXIII | nézni az anya szenvedését.~- Ha az istenek így akarták,
264 II, XXIII | övé lesz, s örülhet neki, ha el tudja titkolni az örömét.
265 II, XXIV | meg tudta értetni, hogy ha a gyámoltalanok és együgyûek
266 II, XXIV | maradtak keresztényeknek, ha némi megalkuvás árán is,
267 II, XXIV | lett volna értelme akkor, ha uralkodása kezdetén diadalmenettel
268 II, XXIV | szorongattatásának társával együtt, ha meg nem térnek cselekedeteikbõl,
269 II, XXIV | elõtt állok és kopogtatok; ha valaki meghallja hangomat,
270 II, XXV | fürtöt lopatni a hajából? Ha mindig összesöpörnék nyiratkozáskor -
271 II, XXV | Az is köztük volt, hogy ha vannak a keresztény foglyok
272 II, XXV | gyönge és beteges ember. Ha az istenek úgy akarják,
273 II, XXV | Arról mindig eszedbe jutnék, ha erre jársz, míg odaleszek.~
274 II, XXVI | Fordulsz velem egyet?~- Ha nem félsz a hûvös estétõl,
275 II, XXVI | lesz akkor Alexandriával, ha te is elhagyod? Tudod, hogy
276 II, XXVI | olyan nehéz, nobilissima, ha ilyen örömmel beszélsz róla.~-
277 II, XXVI | ki lesz a tanítványom, ha megkérdezel.~Quintipor alig
278 III, XXVII | kellett kötni a száját, ha együtt játszottak, éppen
279 III, XXVII | szólna akkor Romula nagyanya, ha megtudná, hogy unokájának
280 III, XXVII | Gránátvirág mit szólna hozzá, ha neki is bekötné a száját?
281 III, XXVII | bekötné a száját? Persze, ha volna mivel - nézett végig
282 III, XXVII | szoktak járni lakodalmaskodni, ha a mindentudó költőknek hinni
283 III, XXVII | szemét szégyenkezve süsse le. Ha a hivatalos lap, az Acta
284 III, XXVII | a fiúnak is kárára lesz, ha úrnőjével észrevéteti, hogy
285 III, XXVII | magától eldobja játékszerét, ha kényére bánhat vele, de
286 III, XXVII | hogy el akarják tőle venni. Ha nyíltan harcol érte, akkor
287 III, XXVII | Kész bolondság lett volna, ha elvadult bozótok és skorpiófészkes
288 III, XXVII | Nagyon boldog lett volna, ha egy hét óta legalább félfejnyit
289 III, XXVII | zafír, vagy zavarosabb, ha megcsókolja. De a fiú szégyenlőssége
290 III, XXVII | nobilissimát. Még most is elpirult, ha arra gondolt, hogy járt
291 III, XXVII | ezüstösen fénylõ két tenyerét. - Ha megígéred, hogy nem röpülsz
292 III, XXVII | világtól! - nevetett a lány. - Ha te nem volnál, senki se
293 III, XXVII | másra terelte a beszédet, ha Tit a Domináról kérdezõsködött.~
294 III, XXVII | s csak az menthette meg, ha valaki feláldozza érte magát.
295 III, XXVIII | gyereket, még akkor se, ha megtudják, hogy az istenek
296 III, XXVIII | szájából a koncot kivenni, ha már egyszer a foga közt
297 III, XXVIII | a fiúval való bánásmód. Ha az isteneknek az az akarata,
298 III, XXVIII | magát, hogy nem lehet az. Ha kõbõl volna a fiú szíve,
299 III, XXVIII | abból se kellett következni, ha meglátják. A császárné pohártöltögetõ
300 III, XXVIII | császár fiát, még akkor se, ha a szeme megakad rajta. De
301 III, XXVIII | legbiztosabb mégiscsak az volna - ha már fölmerülhetett az aggodalom -,
302 III, XXVIII | szívben van a gyökere. De ha az arcának nem tudott is
303 III, XXVIII | nem jó vége lesz, kisfiú, ha mink gondolkozni kezdünk
304 III, XXVIII | ahol kis Tit ujjai járnak, ha nyomot nem hagytak is, és
305 III, XXIX | üzenetet hozott az apjától. Ha maga Galerius jött volna
306 III, XXIX | bár semmi baját nem érzi, ha szolgálatára lehetne az
307 III, XXIX | megtanulni. Szeretném, ha te mutatnád meg, hogyan
308 III, XXIX | mosolygott kínosan -, ha megengeded, mindjárt hozom
309 III, XXIX | rejtette az arcát.~- Hát még ha azokat a hangokat hallanád,
310 III, XXIX | szótartásban és az összetartásban. Ha a császár Galeriusra hallgat -
311 III, XXIX | miattuk a birodalom. De ha nekünk ad igazat, akkor
312 III, XXIX | festéket, és szégyellte volna, ha így látja a fia.~Azután
313 III, XXIX | öröme telik.~- Szeretném, ha a tiszta és nemes Vergiliust
314 III, XXX | menni, csak csúszkálni. Ha már a szíve után nem mehetett,
315 III, XXX | Hadrianus-romokhoz. Biztosra vette, hogy ha mindenki a szíve után jár,
316 III, XXX | dolgozol, amely, mint látom, ha nem is olyan ragyogó, mint
317 III, XXX | Máskor is a tied volna, ha eljönnél érte. Soha nem
318 III, XXX | kacagott a lány. - S ha kellett, mért nem kérdeztél?~-
319 III, XXX | magot egyenesen fölfelé. Ha eléri a mennyezetet, akkor
320 III, XXX | rózsás tenyerével fölfelé.~- Ha a kisfiú értelmes volna,
321 III, XXX | hangon. - Jó meleg fészek. Ha kis csókokat ültetnek bele,
322 III, XXX | fösvény Gránátvirág?~- Ha igazi császár volnék, minden
323 III, XXX | menekülnek a halak a tengerbõl, ha vihar van. Phlegrae fortyogó
324 III, XXX | valami különös drágakövet, ha ott járt.~A kis virágarc
325 III, XXX | akkor is boldogok voltak, ha a szomorúság repült el fölöttük,
326 III, XXX | hajnalig nézte a csillagokat, ha nem látta is õket.~Egyszer -
327 III, XXX | vizsgázhatok a Dominának, ha egyszer azt találja kérdezni,
328 III, XXX | mirõl beszéltem veled.~- Ha a fejem elütnék, akkor se
329 III, XXX | Epiktétosz azt mondja, többet ér, ha az ember okosan boldogtalan,
330 III, XXX | fiúba. - Nem szeretném, ha itt érne a zivatar.~- Messze
331 III, XXX | te, de te megférsz benne, ha az egyik kezedet kint hagyod
332 III, XXX | lány haragosan nézett rá.~- Ha ilyeneket mondasz, nemsokára
333 III, XXXI | kitartó akarat legyen benne. Ha így fejlõdik, maholnap egész
334 III, XXXI | boltban. Harmadszor, mert ha nem tud kire támaszkodni,
335 III, XXXI | lábára is. Negyedszer, mert ha egyedül megy, nagyon soká
336 III, XXXI | kis Tit. Mi lesz belõle, ha meglát valaki velem!~- Jaj,
337 III, XXXI | magamforma kis cseléddel menni. Ha ezt tudom, akkor nem a Trulla
338 III, XXXI | féltelek. Mit szólnál hozzá, ha megint meglátna valamelyik
339 III, XXXI | féltegess, kicsi drágám! Mert ha még most se hiszed el, hogy
340 III, XXXI | érdemes volt megszületni. Ha Tit nem vigyáz rá, arannyal
341 III, XXXI | véreshurkát Puteoliban, ha nem tegnap adtam el belõlük
342 III, XXXI | kell félteni, attól, hogy ha az istenek egyszer be találnak
343 III, XXXI | még hétszerte szebb lesz, ha ezt fölteszi.~Egy széles,
344 III, XXXI | Gondoltam én valamit, kis uram. Ha a lábad nem félteném, azt
345 III, XXXI | nagyon tökéletes copa elé. Ha tehát merik vállalni az
346 III, XXXI | fogyott. Inni úgy is lehetett, ha fogják egymás kezét, s azért
347 III, XXXI | az ujjadat kapom be.~- De ha ez a sok kolbász ittmarad,
348 III, XXXI | megmutatnám az istenüknek, ha egyszer a kezem közé kerülne!
349 III, XXXI | tán még ma is az volnék, ha ránk nem ijesztenek ezzel
350 III, XXXI | No, köszöntsük Bacchust, ha most már pénzbe kerül is!~
351 III, XXXI | örökség-vadászok vásároltak, mert ha azzal a nagybácsi vagy nagynéni
352 III, XXXI | a fejét a lányéhoz.~- De ha nem foghatjuk egymás kezét?
353 III, XXXI | foghatjuk egymás kezét? Ha magam maradok, és jön a
354 III, XXXI | és jön a veszedelem?~- Ha én azt megtudom, szerzek
355 III, XXXI | szerette. Sõt néha gyûlölte, ha arra gondolt, hogy az mennyi
356 III, XXXII | nimfái öntögetik urnáikat.~- Ha csak attól nem félsz, hogy
357 III, XXXII | mindjárt meg kell neki halni, ha nem láthatja a kisfiút.
358 III, XXXII | egymástól, még akkor se, ha akarnának. Az istenek szíve
359 III, XXXII | ez csak olyan osculum. Ha azt nem akarod, hogy rögtön
360 III, XXXII | volna a ruhát akkor is, ha sziklából lett volna szabva.
361 III, XXXII | fölakasztom házi kápolnámban, ha lesz.~Hirtelen elhallgatott,
362 III, XXXII | láttad. A lábam is láttad, ha akartad.~- Nem nagyon néztem
363 III, XXXII | Nagyon megijedsz, kis Tit, ha azt mondom, hogy vissza
364 III, XXXII | Nagyon megijedsz, kisfiú, ha megmondom, hogy én nemcsak
365 III, XXXII | fülüket.~- Hová bújjunk, ha Diana vadászik itt? Vagy
366 III, XXXII | Thesius is így járt volna, ha Ariadnát nézi a fonal helyett.~
367 III, XXXII | nézzenek körül a szentélyben, s ha fáradtak, ki is pihenhetik
368 III, XXXII | volna, súgta vissza. Hiszen ha itt a titánok voltak valamikor
369 III, XXXII | õket, mert mibõl élnénk, ha itt is szívtelen lenne?~
370 III, XXXII | Gránátvirág. Nem lesz baj, ha alszom egy kicsit. Csak
371 III, XXXII | Tit. Aludj el, kis szívem, ha tudsz. Vigyázok rád.~Pillanatok
372 III, XXXII | világít sötétben a szemem? Ha láthatnád, akkor nem mondanál
373 III, XXXII | akarok aludni! Még akkor is, ha föl se ébredek többet. Nem
374 III, XXXII | én. Ki melegít föl téged, ha elmégy? Ki melegít föl engem,
375 III, XXXII | elmégy? Ki melegít föl engem, ha elhagysz? Nem érted, hogy
376 III, XXXII | visszafordult.~- Gyere, gyere! Ha elalszik Trulla, nehéz bele
377 III, XXXII | egész világ szemeláttára, ha te nem félsz. De te félsz!~
378 III, XXXII | régen megismerhettél volna, ha olyan kis gyáva nem volnál.
379 III, XXXIII | Tit fölült az ágyban.~- Ha még egyszer ilyent mondasz,
380 III, XXXIII | megmondani. Fogadok, hogy ha beeresztem, még engem is
381 III, XXXIII | megszabadította volna magát, ha õ volna Atlasz. Mivel, te? -
382 III, XXXIII | princepset a sütõkemencébe, ha ide mer jönni.~- Sok összevisszaságot
383 III, XXXIII | hirdetõtáblák elõtt.~- Megnézzük?~- Ha akarod, kis Tit.~Mire odaértek,
384 III, XXXIII | barátságosan bánnak a római néppel, ha mindenki a mi védõszárnyaink
385 III, XXXIII | ért, mint Gránátvirág, de ha nagyon akarja, együtt is
386 III, XXXIII | illette meg gyaloghintó.~- Ha te vagy Quintipor, a sacra
387 IV, XXXIV | úrnõnkkel, mint a feleségével.~- Ha jobban ízlik neki az idegen
388 IV, XXXIV | fontoskodó képet vágott.~- Ha az apámtól nem tart, még
389 IV, XXXIV | veszik, mint a tûzoltókat. Ha az apja meg õ lehetnének
390 IV, XXXIV | arra is lehet számítani, ha egyszer leszámolásra kerül
391 IV, XXXIV | csóválta meg a fejét.~- Ha nekem szóltál volna, megmentettem
392 IV, XXXIV | örömet szerez vele az apának, ha felháborodását a magáéval
393 IV, XXXIV | hogy az a fejembe kerülhet, ha meghallja valaki?~- Itt,
394 IV, XXXIV | Nikomédiába kísérni az udvarhoz, ha megunom magam Rómában? Nagy
395 IV, XXXIV | természetesebb lett volna, ha énrám bíz, akivel idehozatott?~
396 IV, XXXIV | bíbort, de legjobb volna az, ha adoptálná õt. Maximianus
397 IV, XXXIV | Hogy a császár szeretné, ha jó barátságban lennél vele.
398 IV, XXXIV | tudod. Csak annyit, hogy ha valami baj lenne, és a szükség
399 IV, XXXIV | mindent elnéz a császár, ha ugyan az lesz még akkor.
400 IV, XXXIV | gondoltam, hogy jó lenne, ha megfordulna körülötted,
401 IV, XXXIV | hasonlítok jobban Titanillához? Ha a hajamba tûzöm az ibolyát,
402 IV, XXXIV | hajamba tûzöm az ibolyát, vagy ha a mellemre illesztem? Persze,
403 IV, XXXIV | római tûm. Kérlek, caesarom, ha legközelebb megtisztelsz,
404 IV, XXXIV | Titanilla úgyis ide adja, ha az én nevemben kéred, neki
405 IV, XXXIV | lábához kötlek az övemmel, ha meg akarsz szökni - fenyegetõzött
406 IV, XXXIV | aranygyûrû. Megemberesedett, s ha sápadt volt is, annyira
407 IV, XXXIV | Maxentiuson.~- Szeretném, lovag, ha elmondanád a nobilissimusnak,
408 IV, XXXIV | öszvérfogatok csörgõiben. Ha a Vicus Tuscus fényes kirakataiban
409 IV, XXXV | hogy biztathassam õket, ha elrenyhülnek. A csöndnek
410 IV, XXXV | lehet a mennyei Jeruzsálem, ha egy földi város is ilyen
411 IV, XXXV | összetörni kalapáccsal, ha az emberekben épen marad
412 IV, XXXV | magad fülével meghallhatod, ha kimégy a tejpiacra. Én,
413 IV, XXXV | nép csak akkor békül meg, ha legalább háromezer keresztényt
414 IV, XXXV | kedvéért. Nagy baj lesz belõle, ha nem siet vele. A lócsiszárok,
415 IV, XXXV | bánni, mert õ is más lett. Ha azelõtt szép volt, mint
416 IV, XXXV | vagyok. Búcsúzom tõled, Bion. Ha ilyen nagy bûnös, mint én
417 IV, XXXV | fordítván a matematikus ellen.~- Ha a test olyan nagy érték,
418 IV, XXXV | válthatja, senki, aki idegen. Ha van megváltás, mindenki
419 IV, XXXV | megváltója embertársának, ha szeretetbõl adja érte vérét.~
420 IV, XXXV | bosszankodva Bion a sötétbe. - Ha gondolod, hogy a praetorok
421 IV, XXXV | szólnál hozzá, testvér, ha elcsalnánk magunkkal az
422 IV, XXXV | kényelmesen belefér, és ha az istenek tehetséget adtak
423 IV, XXXVI | ember a saját lelkével? És ha nem, szabad akkor a máséban
424 IV, XXXVI | boltjaiban? Mért szerette, ha a ruhája az övéhez súrolódott,
425 IV, XXXVI | súrolódott, mért örült, ha véletlenül hozzáérhetett
426 IV, XXXVII | jajveszékelnek a porból. Talán ha délután nem hallja Bion
427 IV, XXXVII | vezetõ tizedes volt, de ha a carrhaei csatában agyon
428 IV, XXXVII | kell az õ kicsi drágájának. Ha valami van a világon, ami
429 IV, XXXVII | mondom, rám fogja a taglót, ha megtudja. De azt se bánnám
430 IV, XXXVII | lovag. Te se kerülj ám el, ha arra jársz mifelénk. A kövér
431 IV, XXXVII | olyan félrebeszélésbõl. Hogy ha te tudnád, milyen beteg
432 IV, XXXVII | Candelabrum Severus. Ha kívánod, uram, én elvezetlek
433 IV, XXXVII | megérintette Quintipor karját.~- De ha nem akarsz olyan messzire
434 IV, XXXVII | behoztam, és most nevet. Ha beesteledik, itt fogja majd
435 IV, XXXVII | idõt csinál. Legföljebb ha rossz az idõ, akkor beledobják
436 IV, XXXVII | egy keresztény útitársat, ha az minden költségedet fedezné?~
437 IV, XXXVII | aztán kedvetlenül felelt.~- Ha különben békét hagyna...~-
438 IV, XXXVII | szent városban lehetünk, ha elõbb elmegyek Eskolba az
439 IV, XXXVII | habozott.~- Csak az enyimet, ha megengeded. Annyim van nekem,
440 IV, XXXVII | barátunknak ne szólj róla! Ha megígéred, hogy hallgatsz,
441 V, XXXVIII| Diocletianus nagy tettetõ, s ha most elvetette az álarcot,
442 V, XXXVIII| nyugodtan az orvos. - Hanem ha te el akarsz búcsúzni a
443 V, XXXVIII| mindjárt jönni fog õ is. Ha egy kicsit fel tudsz emelkedni,
444 V, XXXVIII| Azt mondta, csak akkor ád, ha megtudja, milyen a lelkem.~
445 V, XXXVIII| orvos. Rosszul esne neki, ha meglátná. Az én kezemet
446 V, XXXVIII| meglátogatta pár percre, s õ, ha ébren találta a látogatás,
447 V, XXXVIII| nagyon tudlak szeretni. És ha te is engem, akkor bizonyítsd
448 V, XXXVIII| gondolkozás nélkül felelt.~- Ha fáj, kis Tit, akkor van.~-
449 V, XXXIX | összeszedte magát annyira, hogy ha a temetésen nem jelenhetett
450 V, XXXIX | is meg kell nyilatkozni. Ha már a temetés egyszerû volt -
451 V, XXXIX | húst, kenyeret és bort, ha gondolod, Domina, hogy a
452 V, XXXIX | ómenekkel szolgált. De ez, ha csillapította is a császárt,
453 V, XXXIX | várt hajónak. Érezte, hogy ha mindent kockára nem akar
454 V, XXXIX | átolvasta valamennyit, hogy ha tõlük nincs hír, róluk nem
455 V, XXXIX | sokakat visszariasztana az, ha a kivégzettek tetemeit vashorgokra
456 V, XXXIX | váltani a lictor uraktól. Ha tudta volna, hogy a fiatal
457 V, XXXIX | és senkit ne eressz be, ha nem akarsz keresztre kerülni! -
458 V, XXXIX | császár nem fog ellenkezni. De ha csalódna, akkor - semmitõl
459 VI, XL | természetét, azt is megérteném, ha oly kelletlenül és szégyenkezve
460 VI, XL | körülveszi a szent csúcsot, ha alulról tekint föl rá az
461 VI, XL | bukásuk gyalázatos volt. Mert, ha Jupiterrel együtt lehull
462 VI, XL | Jupiterrel együtt lehull az ég, ha Apollóval együtt kialszik
463 VI, XL | Apollóval együtt kialszik a nap, ha Dianával együtt párává válik
464 VI, XL | együtt párává válik a hold, ha Gaiával együtt porrá omlik
465 VI, XL | hozakodhattam volna elõ, ha félnem kellene attól, hogy
|