Rész, Fejezet

 1       I,  I     |          ügyek szükségessé tették a csillagok megkérdezését. Sõt annyi
 2       I,  V     |             a madarakat, és mikor a csillagok feljönnek, akkor leszállnál
 3       I,  V     |      fasorok­ban, a szelíd, csöndes csillagok alatt. Úgy érezte, mintha
 4       I,  VIII  | ragyogásában elvesztek a halványabb csillagok, s a fáklyák lobogása is
 5       I,  VIII  |            szétvetette két karját a csillagok felé.~- Mi mondanivalója
 6       I,  X     |            a föld mélyében, talán a csillagok sugaraiban laknak. De az
 7       I,  XI    |           alatt már elveszegettek a csillagok, csak a Venus ezüst mosolya
 8       I,  XVI   |            az ég kárpitja, látták a csillagok felett az Atyát, oldalán
 9       I,  XVII  |             aki úgyis sokat jársz a csillagok között, s azért nem fogod
10       I,  XVII  |    külön-külön bolyong a részvétlen csillagok alatt, nincs, aki a lélek
11       I,  XVII  |         valamikor közelebb voltak a csillagok a földhöz, és csakugyan
12       I,  XVIII |          tüzes kerekére jutni, ne a csillagok közt kereskedjen, hanem
13       I,  XX    | démiurgoszok, amelyeket a filozófia csillagok gyanánt szegezett az égboltra,
14     III,  XXXII |             amelyeket maga Orion, a csillagok közé került nagy vadász,
15      IV,  XXXIV |         Quintipor elõtt ökölnyi kék csillagok szikráztak fel, mintha kalapáccsal
16      IV,  XXXVII|            nyújtogatják a kezüket a csillagok felé, mint ahogy a fészekből
17      IV,  XXXVII|      fejébõl. Nincs szebb feladat a csillagok alatt egy öreg matematikus
18      VI,  XL    |          nem méricskélem a közömbös csillagok csalárd útját, és nem számolgatok