Rész, Fejezet

 1       I,  III    |         Mondd, apám, emlékszik még rám? Ó, én még most is mindig
 2       I,  IV     |    kérdeztem, hogy a hír igaz-e?~- Rám nézve nem, mert én nem hallottam -
 3       I,  V      |       pedig bontsd szét, és takard rám. A nyakamon jól összefogd,
 4       I,  X      |            anyám volt. Nem ismersz rám?~A császár mint a szélütött
 5       I,  XII    |           hitszegõ száj! Nézz csak rám, úgy! Milyen nagy vagy,
 6       I,  XVII   |           nem egészen veszélytelen rám nézve se, s Te talán csodálkozni
 7       I,  XXI    |            messzirõl is gondja van rám, és onnan se fog elhagyni.~
 8      II,  XXVI   |            Igen, nobi...~- Szoktál rám gondolni? Quintipor!~- Szoktam.~-
 9     III,  XXXI   |     karjával Quintipor. - Nehezedj rám bátran, kis szívem, most
10     III,  XXXI   |   édesanyámból. Azt hiszem, vigyáz rám. Én õhozzá szoktam imádkozni.~-
11     III,  XXXIII |          is rázza. - Kis Tit, nézz rám!~A lány kinyitotta a szemét.
12     III,  XXXIII |           a lány fejét. - Hallgass rám, kis Tit! Örömet mondok
13      IV,  XXXV   |           a híveidnek. No, ne nézz rám olyan baziliszkusz-szemmel,
14      IV,  XXXVI  |         minden porcikád emlékezett rám, az összekuszált hajadtól
15      IV,  XXXVI  |        addig volt, míg te nevettél rám az õ szemébõl, míg te simogattad
16      IV,  XXXVII |       praenestei fortunára mondom, rám fogja a taglót, ha megtudja.
17       V,  XXXVIII| széthullott, fekete hajára.~- Nézz rám, kis nobilissima. Hát nem