Rész, Fejezet

 1       I,  IV    |           Vigyem én magam?~- Azt mondtam, küldd vissza. Az hozza
 2       I,  V     |        is megindult.~- Neked nem mondtam, hogy mehetsz. Hozd ide
 3       I,  VIII  |            suttogta.~- A nevedet mondtam. Rátaláltam. Gránátvirág!~
 4       I,  IX    | Quintipor.~- No, vénasszony, mit mondtam? Hamar a fonott tálcára
 5       I,  X     |    megkérdezése elõl kitértél?~- Mondtam már neked, uram, hogy a
 6       I,  X     |        rekedten a császár.~- Már mondtam, uram. Az nem a gyermekre
 7       I,  XVI   |        ezt elõre.~- Én is mindig mondtam, hogy ezek a legveszedelmesebb
 8       I,  XVII  |       emlékszel még rá, hogy mit mondtam errõl abban a panegyrisben,
 9       I,  XVII  |      mert mint levelem elején is mondtam már, a szomorúság és lemondás
10       I,  XVIII |      odafordult a magisterhez.~- Mondtam már, hogy keríts egy könyvtárost,
11       I,  XX    |    lázadtak volna fel õellene?~- Mondtam neked, uram - írta a caesar -,
12      II,  XXVI  |        hallottam. Jaj, magister, mondtam már, hogy egyszer neked
13     III,  XXXI  |         riadt meg Tit. - Hát nem mondtam!~Most már figyelték a beszélgetést.~-
14     III,  XXXII |        fordított hátat a lány. - Mondtam már, hogy úgyis én halok
15      IV,  XXXVII|         Elmegyek, Aranyvirágom”, mondtam neki. „Jó, Trulla, eredj”,
16      IV,  XXXVII|          templomból megmaradt.~- Mondtam már neked, hogy zsidó nem
17       V,  XXXIX |      hátát.~- Nem hallottad, mit mondtam? Õistenségeik, a császár