Rész, Fejezet

 1       I,  I      |  császári palota márványfalai is szinte beleizzadtak a szíriai délbe.
 2       I,  III    |       gyanújának felkeltésére. - Szinte félelmetesen meggazdagodott.~
 3       I,  V      |  végigrúgta magát a pamlagon, és szinte sikoltva mondta:~- Ez igaz?
 4       I,  XVI    |        igaz hitért. A diaconusok szinte irigyen illették ajkukkal
 5       I,  XVI    |    amilyen ritkán éri az embert. Szinte mámoros fölkiáltások biztatták
 6     III,  XXVIII |     mosoly. Komolyan és szomorú, szinte fájdalmas gyöngédséggel
 7     III,  XXX    |  váratlanul kapták, hogy elõször szinte azt se tudták, mit kezdjenek
 8     III,  XXX    |        ismered? - a fiú markában szinte roppant az evezõ. A hangja
 9     III,  XXX    | szikrázott szét a tenger felett. Szinte hallani lehetett, ahogy
10     III,  XXXII  |        nehéz, Gránátvirág?~Az ég szinte szünet nélkül ropogott.
11     III,  XXXII  |        az új villámok készültek, szinte ijesztõbb volt már, mint
12     III,  XXXIII |         A lány nem szólt semmit, szinte élettelenül zuhant a dajka
13      IV,  XXXIV  |            Titanilla! - most már szinte magánkívül kiáltott a princeps,
14      IV,  XXXV   |          görnyedve elhallgatott, szinte lélegzetet se vett, csak
15       V,  XXXVIII|   odavetett szóval viszonozta, s szinte parancsszerûen jelentette
16       V,  XXXIX  |         sem szabad visszariadni.~Szinte ölében vitte ki a császárt