Rész, Fejezet

 1       I,  II     |            szomorodott el a fiú. - Minek mondtad meg? Sohase éreztetted
 2       I,  III    |        Dominus? Szeret az augusta? Minek hívnak a katonáid? Milyen
 3       I,  IV     | koldus-király­kisasszonya.~- Akkor minek játszottál? Tudod, hogy
 4       I,  X      |           a császár. - Igaz, ugye, minek is hívják csak a barátodat?
 5       I,  X      |             megragadta a karját.~- Minek mennél el? Várj csak, azt
 6       I,  XVIII  |           voltál-e már? Nem? Akkor minek jöttél te Alexandriába?
 7      II,  XXII   |          Maga se tudta, mért írta, minek írta. A tollból maguktól
 8     III,  XXXI   |       Gránátvirág, eredj vissza!~- Minek, kis Tit?~- Vedd meg nekem
 9     III,  XXXI   |       csontot attól az embertõl.~- Minek volna az neked, kis Tit?~-
10     III,  XXXI   |      egyetlenegy szálat. Köszönöm. Minek hívják ezt?~- Nem tudom,
11     III,  XXXIII |        szép. S azon törte a fejét, minek hívják azt a másik ágyvilágító
12      IV,  XXXIV  |            Megszelídítette ez a... minek is hívják?~- Maxentius.~-
13      IV,  XXXV   |           az Arany-ház tetejére.~- Minek ment volna? A császár nem
14      IV,  XXXVII |            csodálkozol rajta, izé, minek is szólítsalak most már?
15      IV,  XXXVII |            vagyok az oka.~- De hát minek az oka, Trulla? - Quintipor
16       V,  XXXVIII|            A lélek, az virtus, hát minek volna az neked? Az asszony