Rész, Fejezet

 1       I,  I     |      fiatal. A fiatal, apród korú, vállára omló szõke hajjal, övén
 2       I,  V     |     keverte.~Elnevette magát, és a vállára ütött Quintipornak.~- Kitaláljam,
 3       I,  VII   |      rituális fátyol alatt, s jobb vállára vetve a kétágú korbácsot
 4       I,  VIII  |            eresztett a nobilissima vállára.~- Gránátvirág! - súgta
 5       I,  IX    |  emlékezésbe.~A császár a felesége vállára hajtotta a fejét, hogy ne
 6       I,  X     |          érdemesnek Atlasz gyanánt vállára venni százmilliók gondját-baját.
 7       I,  XI    |        hanem a Maxentius fejére és vállára.~- Ezután a számat tartom
 8       I,  XI    |          fej rábicsaklott az óriás vállára. A caesar megölelte az augustust.
 9       I,  XIX   |        Lactantius.~A matematikus a vállára veregetett.~- Most már elhiszem,
10      II,  XXVI  |        Belekarolt a magisterbe, és vállára hajtotta a fejét.~- Mit
11     III,  XXXI  | elkapatottságával ütött a magister vállára, aki csakúgy cseléd, mint
12     III,  XXXII |            kibomolva hullott a két vállára.~- És csakugyan mertél már
13     III,  XXXIII|      kezét-lábát Gránátvirágnak, a vállára vette mint súlytalan bárányt,
14     III,  XXXIII|    boldogabb, mint én.~Könnyedén a vállára támaszkodott és fölállt.
15       V,  XXXIX |    röptében fogta el, s mindjárt a vállára is terítette. A diadémot