Rész, Fejezet

 1       I,  IV    |       nyakadba ugrik.~Magához szorította a lófejet, és addig cirógatta,
 2       I,  V     |    szívét. Pedig csak a kezét szorította meg a nobilissima. A gemmát
 3       I,  VI    |       Az fél karjával magához szorította, a másikkal simogatta.~-
 4       I,  VIII  |    fölfedte arcát, és szívére szorította mind a két kezét, mûvészetének
 5       I,  IX    |    Rázta a hangtalan zokogás. Szorította magához az urát.~- Nem beszélünk -
 6       I,  XXI   |   császár két sovány keze úgy szorította az asztal szélét, hogy hallani
 7     III,  XXVIII|  ráomlott a fiúra, és szájára szorította a száját. Még csak körül
 8     III,  XXVIII|       a fiút. Mindig közelebb szorította az ajtóhoz, s aztán szelíden
 9     III,  XXVIII|    küszöbére. Halálos rémület szorította össze a szívét. A caesar,
10     III,  XXX   |   Ismered?~- Pothus, a vágy - szorította magához a fiú a lány karját.~-
11     III,  XXX   |   nevetett a lány, és szívére szorította a fiú fejét.~- Úgy szeretném
12     III,  XXXII |   közt.~- Szaladjunk!~- Nem - szorította magához a fiú, és nyújtotta
13     III,  XXXII |      fiú fölszisszent, és úgy szorította magához, olyan vadul, mint
14     III,  XXXIII|       szabad, mi nem, magához szorította a karját, és inkább vitte,
15      IV,  XXXVII| belefáradt pillákra.~De hiába szorította össze a pilláit: amikor