Rész, Fejezet

 1       I,  VI    |   hálószobában a császárné finom, sápadt, éremprofilú arcával, fején
 2       I,  XIII  |   istentelenek­nek, s az utolsó a sápadt pofájú lesz. Ezzel az öt
 3       I,  XIII  |    Örömében mindjárt piros lesz a sápadt babácska, ha ezt meglátja.~-
 4       I,  XIII  |        fodorodott mosolyra a lány sápadt szája.~Galerius tréfás fintort
 5       I,  XXI   |   színesedni, de a császáré olyan sápadt lett, mint a halotté, aki
 6      II,  XXII  |         világ elõl. De mért olyan sápadt, mért olyan szótlan, mért
 7      II,  XXV   |      arról hallgatott, hová megy. Sápadt volt és rosszkedvû, mikor
 8     III,  XXIX  |           letérdeléstõl. - Nagyon sápadt vagy.~A nobilissima egyszerre
 9     III,  XXXIII|  valamelyik nap.~Csakugyan nagyon sápadt volt, és a nézése zavarttá
10     III,  XXXIII|        Nézd, nézd!~A hold ijedten sápadt korongja két felhõ közé
11      IV,  XXXIV |          Ne juttasd eszembe azt a sápadt lárvát! Hát azért menekülök
12      IV,  XXXIV | aranygyûrû. Megemberesedett, s ha sápadt volt is, annyira méltóságos
13      IV,  XXXVI |         az arcát nem festette ki. Sápadt volt, és idegesnek látszott,
14      IV,  XXXVII|         Quintipor fölült. Az arca sápadt volt, a homloka, ahogy elnyomta,
15       V,  XXXIX |          egymást, s két halálosan sápadt, öreg emberfej összeborult.