Rész, Fejezet
1 I, IV | te ki vagy? - látta meg Quintiport.~A magister, aki eddig se
2 I, VI | rendezgette, munkára fogva Quintiport is, aki délután benézett
3 I, IX | a császár, és végignézte Quintiport.~- Mi a szolgálatod? Állj
4 I, IX | elõször nézett a szemébe. Quintiport meglepte, hogy a császár
5 I, XXI | udvari személyzetén kívül Quintiport és Titanillát vitte magával.~ ~
6 II, XXII | is mosolyodott. Akkor már Quintiport látta maga elõtt, amint
7 II, XXIII | megkezdõdik az utolsó esztendõ, és Quintiport szabad szárnyra bocsátják.~-
8 III, XXVIII| fájdalmas gyöngédséggel nézte Quintiport.~- Mi történt, kis Tit?~-
9 III, XXIX | hajótokon leszek.~Hívatta Quintiport, hogy õ is csomagoljon össze.
10 III, XXIX | nobilissima is megkedvelte Quintiport. Jó felolvasó, s talán nemcsak
11 III, XXXIII| Másnap korán felzörgették Quintiport, aki csak hajnalban aludt
12 IV, XXXIV | hogy kezet nyújtott neki. Quintiport azonban még ez a meglepõ
13 IV, XXXIV | Maxentiusnak szánta a vágást, és Quintiport találta vele szíven. Mintha
14 IV, XXXV | ahol abbahagyta. Azt hiszi, Quintiport minden gyámkodás és fölügyelet
15 IV, XXXVI | irigyellek - lökte oldalba valaki Quintiport.~A szomszédja volt, egy
|