Rész, Fejezet

 1       I,  V      |        hogy õt az öreg Romula magától Mars istentõl foganta, mint
 2       I,  X      |  Forró, száraz kezével eltolt magától az ágykárpitok közé: „menj -
 3       I,  XII    |  hozzá? Akkor is, ha eltaszít magától? Megtartod a hitet? Akkor
 4       I,  XX     |     legyintéssel elhessegette magától a nikomédiai összeesküvésre
 5       I,  XXI    |      kézbe kell venni, és vág magától.~Ez a törvény a keresztény
 6       I,  XXI    |     császár ezt is megígérte. Magától is gondolt már rá, hogy
 7      II,  XXII   | alexandriai tanuló, aki előtt magától félrecsúszott a fátyol,
 8      II,  XXII   |      jótevõjének tartozik. De magától nem kérdezett semmit, sohase
 9     III,  XXVII  |    máskor. Nem bizonyos, hogy magától eldobja játékszerét, ha
10     III,  XXXII  |      is szívtelen lenne?~Mint magától értetõdõ dolgot vallotta
11     III,  XXXII  |     kellett megfogni, a másik magától elõtipegett. - Gyertek utánam.~
12      IV,  XXXV   |     tudta. De nem is kérdezte magától. Most is úgy ült Bionnal
13       V,  XXXVIII|  császár azzal idegenített el magától, hogy nem fogadta el adójavaslatát,
14       V,  XXXVIII|    Számított rá, hogy a sírás magától is el fog állni. Az érverés
15       V,  XXXIX  |   bágyadt mozdulattal eldobta magától.~- Vegyétek vissza ezt!~