Rész, Fejezet

 1       I,  IV     |   ezüsttálba.~- A galambot hallom - bólintott Bion -, a karvaly se lehet
 2       I,  XIV    |         magister azonban helyeslést bólintott.~- Te ezt nem sokallod? -
 3       I,  XVIII  |          szájáról a szót.~- Tûzbe - bólintott Bion helybenhagyóan. - Mégpedig
 4       I,  XVIII  |             nem tudott szólni, csak bólintott.~- Nem, nem felejtettem
 5       I,  XX     |             voltunk az igazságnak - bólintott a császár -, munkádat figyelmünkre
 6       I,  XXI    |            az örömtõl. Diocletianus bólintott, és kiadta az elõkészítõ
 7      II,  XXIII  |        császárné egyre bágyadtabban bólintott helyeslést mindenre. Félig
 8      II,  XXVI   |           istenkereskedõ bizalmasan bólintott.~- Benoni vagyok, szolgálatodra. -
 9     III,  XXIX   | rendeleteknek?~- Ameddig lehetett - bólintott a caesar. - Az elsõ rendeletet
10      IV,  XXXV   |         befejezzem ezt a levelet? - bólintott neki baráti üdvözletet a
11      IV,  XXXV   |             Jó kedved van, rhetor - bólintott a matematikus -, csak duruzsolj
12      IV,  XXXV   |           ugye, Bion?~A matematikus bólintott, és megkérdezte, miféle
13      IV,  XXXVII |         látom.~Quintipor mosolyogva bólintott. Visszaintegettek neki,
14      IV,  XXXVII |             int. Pedig õ helyeslést bólintott. A hirtelen fényességgel
15       V,  XXXVIII|          milyen szép volt?~- Igen - bólintott az orvos, és megkereste