Rész, Fejezet

 1       I,  III    |             sokáig nem szólt. Mikor megszólalt, a szava olyan vontatott
 2       I,  IV     |             szentségtörõét.~Varanes megszólalt, komoly arcán csúfolódó
 3       I,  V      |     megrázta magát, minden csörgõje megszólalt bele.~- A te szépségedre
 4       I,  VII    | levélrezdülésben, minden váratlanul megszólalt madárhangban, minden csillagsugárban,
 5       I,  VII    |           helyen le volt perzselve, megszólalt.~- Bocsásd meg, szentséges
 6       I,  XV     |            és erre Apolló csakugyan megszólalt.~Esténként a cirkuszban
 7       I,  XXI    |            caesar elé lépett. Mikor megszólalt, annak az embernek az ereje
 8      II,  XXIV   |      lábához, és mitráját megemelve megszólalt.~- Az Atyának és Fiúnak
 9     III,  XXIX   |         üvöltözõ tömegben. Most már megszólalt. Azt kiáltotta neki, ne
10     III,  XXX    |             csókot váltottak. Utána megszólalt a lány, a haját igazítva.~-
11     III,  XXXI   |            Talán el is aludt. Mikor megszólalt, kipihent, nyugodt volt
12     III,  XXXII  |        vadul, mint még sohase. Mire megszólalt, már el is ernyedt a szorítása.~-
13      IV,  XXXVII |          karját, de a szobor megint megszólalt.~- Várj. Hát nem ismersz
14       V,  XXXVIII|             is nyugodt volt, amikor megszólalt.~- Ereszd el a kezem, orvos.