Rész, Fejezet

 1       I,  I     |      vessen ikreket, hanem ez az istentelen szörnyeteg. Neked mindegy,
 2       I,  VII   |          sok volt a krisztushivõ istentelen, s a gyalogság fõparancsnoka
 3       I,  VII   |    Maximianus ráförmedt.~- Tehát istentelen vagy? Meg a többiek is?~
 4       I,  VII   |            A te két kamarásod is istentelen?~- Hogyhogy?~- A kopasz
 5       I,  XI    |         maguktól az életet.~- De istentelen egy sincs köztük! - ütött
 6       I,  XVII  |         áldoznak. S mivel ezt az istentelen Mnestert testvéremül szeretem,
 7       I,  XXI   |       aztán megvallotta, hogy az istentelen bizonyára Valeriát értette,
 8       I,  XXI   | fölháborító, mint nevetséges. Az istentelen ugyanis azt híresztelte
 9       I,  XXI   |        az orgyilkosságra készülõ istentelen fejét.~- Kár volt - nézett
10       I,  XXI   |        Ne az istenedhez óbégass, istentelen! A császárnak beszélj! Mondd
11      II,  XXII  |        mint ahogy elborította az istentelen Szenacherib népét, akkor
12     III,  XXXI  |         copa. - Te is csak olyan istentelen vagy, mint a többi.~A favágó
13      IV,  XXXVII|           Lehet, hogy valamelyik istentelen volt, mit tudom én. Erre
14      IV,  XXXVII|       beírta, hogy fölülnevezett istentelen meg van zavarodva elméjében.