Rész, Fejezet

 1       I,  XIV    |    õsi isteneket.~A császár a gyülekezet felé fordult.~- Ki az közületek,
 2       I,  XV     | tartották, hogy az antiochiai gyülekezet, amelyet még a tarsusi Pál,
 3       I,  XVI    |     tizenkettõ. Az antiochiai gyülekezet szegényeinek küldi ezt Nikomédia
 4       I,  XVI    |        Vele énekelte az egész gyülekezet. Senkinek se jutott eszébe,
 5       I,  XVI    | Constantinus princepsnek, s a gyülekezet elõkelõi még többet is tudtak,
 6       I,  XVI    |    békét az emberek között.~A gyülekezet megáldása után agapé következett,
 7      II,  XXIV   |    köszönhette az alexandriai gyülekezet, hogy az elsõ napok megpróbáltatásai
 8      II,  XXIV   |   félelmüket bevallották, s a gyülekezet elõkelõivel meg tudta értetni,
 9      II,  XXIV   |        hogy úgy Isten, mint a gyülekezet kivesse magából. De aki
10      II,  XXIV   | fekete fafeszületet. Közben a gyülekezet ájtatoskodásba merült, sóhajtozás
11      II,  XXIV   |    térdelt, a másik oldalon a gyülekezet hat legöregebb férfia, kezükben
12      II,  XXIV   |  kezét emelte az ég felé. S a gyülekezet, amelynek az exkommunikálás
13      IV,  XXXV   |  semmit, mert õ ettõl fogva a gyülekezet szegényeinek kosztját ette,
14       V,  XXXVIII|   csókjaival fogadta magába a gyülekezet.~- A rabszolgáknak is van