Rész, Fejezet

 1       I,  V    |       nyakát találtam mondani. Ettõl ijedtél meg? És te azt mondod,
 2       I,  VI   |      Thiuthabaothnak hívják, s ettõl sokat vártak, mert a démonok
 3       I,  VII  | felejtkezzél el az istenekrõl!~Ettõl fogva a dalmata zsoldos
 4       I,  VII  |       benne, hogy vadászatokon ettõl kezdve sohasem fogta lándzsáját
 5       I,  X    |      mire az övé lesz.~- Éppen ettõl a simogatástól féltem, uram -
 6       I,  XVI  |     megoltalmazására az isten. Ettõl azonban még jobban nekilelkesedett
 7       I,  XXI  |     árulást istenük ellen, azt ettõl tisztelhetik úgy, ahogy
 8     III,  XXIX |   volna föl. Maxentius pedig - ettõl a gondolattól végigfutott
 9     III,  XXIX |        szögekkel volt átverve. Ettõl a kíntól még egyszer fölnyitotta
10     III,  XXXII|        istennõhöz mérte magát?~Ettõl a kérdéstõl úgy megvonaglott
11      IV,  XXXIV|      amit hozzám vághatnál. De ettõl nem félek, mert ez nekem
12      IV,  XXXV |     tartott meg semmit, mert õ ettõl fogva a gyülekezet szegényeinek
13       V,  XXXIX|       megmentette a birodalmat ettõl a megpróbáltatástól. A császárné