Rész, Fejezet

 1       I,  III    | Constantinus csöndesen, rövid szóval felelgetett mindenre. Aztán
 2       I,  V      |       korbácsolta meg ezzel a szóval.~- Felelj, mit nevettél?~-
 3       I,  XIV    |    minden haza idegen föld.~- Szóval maguk is bevallják bûnüket -
 4       I,  XVII   | bizalommal vannak a halandók. Szóval afféle curiosusszá tett
 5       I,  XX     |       fejét. Hiszen nekem egy szóval meg lehetne gyógyítanom,
 6       I,  XXI    |  annyira konok volt, hogy egy szóval se válaszolt a fenyegetésekre,
 7      II,  XXII   |  mondta csak Bion egy idétlen szóval? - igen, mért olyan aludt
 8      II,  XXIII  |        A császárné nem tudott szóval válaszolni, csak átnyújtotta
 9     III,  XXIX   |    halandó embernek kérdetlen szóval odatolakodni, s õ senkit
10     III,  XXX    |      igaz? Sohase mondtad még szóval, hogy te is szeretsz.~-
11      IV,  XXXVII |       tó partján, s aki olyan szóval kiáltja meg, ami kedves
12       V,  XXXVIII|       üdvözlést pár odavetett szóval viszonozta, s szinte parancsszerûen