Rész, Fejezet

 1       I,  I      |             paraszt arcán látszott az õszinte megbotránkozás.~- Mért sértegetsz,
 2       I,  III    |              Constantius levelét, aki õszinte vallomást tett az imperátornak.~-
 3       I,  VII    | világbirodalomban valaki, akinek hite õszinte volt az istenekben, maga
 4       I,  XVII   |           mivel a kegyes férfiú iránt õszinte tiszteletet éreztem, köteles­
 5       I,  XVII   |          hallgatta ki Pantaleont, aki õszinte vallomásával tisztázta magát.
 6       I,  XX     |             része volt, mint a lelkek õszinte szomjúságának valami olyan
 7      II,  XXIII  |           keneteskedett; viselkedésén õszinte megrendülés érzett.~Azon
 8      II,  XXVI   |            elsõ csók bûntudatával, de õszinte töredelem ijedtségével kérdezte:~-
 9      IV,  XXXIV  |              A centurio felháborodása õszinte és jóhiszemû volt. Tisztelte
10      IV,  XXXV   |        fejezte be a lemondásnak olyan õszinte mondatával, amelyet se nem
11      IV,  XXXVI  |            volt a játékában, se ilyen õszinte ijedelem az arcában. Teste
12       V,  XXXVIII|             mondta a szokott hangján. Õszinte megnyugvást érzett, hogy