Rész, Fejezet
1 I, I | jupiterinek is. Elõször azért, mert eredetét az istenek atyjától
2 I, I | atyjától vette, másodszor, mert úgy uralkodik a halandók,
3 I, I | Herculius nevet is visel. Mert az isteni heros sarjadéka,
4 I, I | páva azonban, vagy azért, mert õ is az istenekhez tartozónak
5 I, I | tartozónak tudta magát, vagy mert farkát veszélyben érezte,
6 I, I | elvigyorodott.~- Cserébe esik, mert a dajkát meg egy isten ringatja
7 I, I | Azt én jobban tudom, te, mert én is naissusi vagyok. Nekem
8 I, I | az udvartartását? Azért, mert a caesar három udvarhölgyet
9 I, I | tenni, de az istenekkel nem mert ellenkezni. S így Bion megmentette
10 I, I | Takarodj vele! De ne hálálkodj, mert akkor nemcsak az aranyat
11 I, II | félts - mosolygott Bion -, mert én minden istennel ki tudok
12 I, II | szelídíteni. Meghökkentem, mert sok mindent próbáltam már
13 I, III | halál árnyékába lépett. Mert ha a keleti légiók egy tábornokukat
14 I, III | mendemonda szerint azért, mert tartott tõle, hogy a patríciusok
15 I, III | rád most nem számíthatok, mert a te országaidban is reng
16 I, III | tanultál meg uralkodni, mert alattvalóid elõtt nem mutatod
17 I, III | színhelyéül Antiochiát jelölte ki, mert nikomédiai palotáját kicsinek
18 I, III | Álmomban, apám.~- Azért kérdem, mert többet tud rólad, mint én.
19 I, IV | igaz-e?~- Rám nézve nem, mert én nem hallottam - hajolt
20 I, IV | kockáztatásával szerezhettek árukat, mert a katonák kémeket láttak
21 I, IV | Titanillának nevezte el, mert ez is bizonyság arra, hogy
22 I, IV | jazigok visszafordultak, mert hátba támadták õket a marcomannok.
23 I, IV | jár, mint a princepsnek, mert az is felülrõl húzza a fûrészt.
24 I, IV | teneked kéretlen ajánlom,~Mert a halált te legyõzöd...~
25 I, IV | Tovább nem tudta olvasni, mert megint csengett az ezüstserlegbe
26 I, IV | eddig se elszaladni nem mert, se elõrelépni, letérdelt,
27 I, V | az apjának hûsége jeléül. Mert nagyon szerette az apját,
28 I, V | teneked kéretlen ajánlom, ~Mert a halált te legyõzöd...~
29 I, V | Jaj, ne mondj ilyent, mert akkor én szégyellem magam.
30 I, V | parancsoltam, hogy menjen el, mert már untam. Neked azt parancsolom,
31 I, V | parancsolom, hogy maradj, mert még nem unlak. Különben
32 I, V | Mért gondoltam volna?~- Mert mindenki annak hívja. Az „
33 I, V | tudod, megesküszik Hekatéra, mert õ is olyan vén, mint Hekaté,
34 I, V | Örülök neked, Quintus fia, mert tehozzád nem kell feleségül
35 I, VI | látni. Tudták, hogy van, mert a köztereken szobrai voltak
36 I, VI | udvari méltóságok maguk se, mert a császárné palotájába nekik
37 I, VI | császárnét, halottnak gondolták, mert szemgolyója üvegesen megmeredt.
38 I, VI | inkább biztosra vették, mert legnagyobb részüket már
39 I, VI | hívják, s ettõl sokat vártak, mert a démonok mindjárt szófogadóbbak
40 I, VI | Azért csak gazdag betegek, mert a gyógyulást keresõnek bent
41 I, VI | magyarázták a papok -, mert az örömtõl megtelik a szív
42 I, VI | kerülik a fényességet, mert abban meg kell nekik halni.~
43 I, VI | elvittek, lányom.~- Nem, mert mindig vak és süket voltál
44 I, VI | Nem apám, anyám, nem apám, mert õ csak császár. Ha az nem
45 I, VI | vérét is megmutathatom, mert idefröccsent valahova a
46 I, VI | mért figyelmeztetsz rá?~- Mert nem adtad meg neki a köszöntést.~-
47 I, VI | kereszténynek kellene lenni, mert gyógyítani csak a Krisztus
48 I, VI | Ajánlotta is Pantaleonnak, mert azután többször is találkoztak,
49 I, VI | Igen, de azért ölték meg, mert azt hitték, keresztény.~
50 I, VI | szégyenül meg, de õ maga nem, mert ez a szedett-vedett nép
51 I, VI | elosztogatta.~S éppen azért, mert elõkelõ betegei már nem
52 I, VI | ide utasított tehozzád, mert azt mondta, te az õ halott
53 I, VI | Neki nem kell más név, mert õ egyedülvaló. Egyszülött
54 I, VI | nem tudnak vigasztalni, mert nem tudnak szenvedni. Õk
55 I, VI | világot meg tudja vigasztalni, mert szenvedett az egész világért.~
56 I, VII | történt, annál bosszantóbb, mert nem lehetett érte felelõssé
57 I, VII | közül szóba áll valakivel, mert ez nem volt szokása. Valahogy
58 I, VII | Istenséged könyörüljön rajtam, mert a többi nem tud segíteni.~
59 I, VII | azért kellett elpusztulni, mert Eriszt nem hívták meg Péleusz
60 I, VII | azért kívánta leánya életét, mert vadászás közben véletlenül
61 I, VII | sok kárt nem tett bennük, mert e filozófusok többnyire
62 I, VII | szobrát is, de nem azért, mert ennek az a bogara volt,
63 I, VII | kellett azt. Nem a romokból, mert azzal tisztában volt, hogy
64 I, VII | Természetüket soha nem kutatta, mert nem merülhetett fel benne
65 I, VII | alig másfél évtized alatt, mert terveit már kidolgozva vitte
66 I, VII | fogja szakítani. Nem azért, mert elõtte mások is megtették
67 I, VII | császárrá kellett lenni, mert Pessinusban arra jelölték
68 I, VII | pirosságot se szerette nézni, mert a vérre emlékeztette.~Futárt
69 I, VII | amirõl megismerik egymást, mert ha szembekerülnek, a levegõbe
70 I, VII | alkalmatlankodjanak a kéréssel, mert az tudja, hogy rend az alapja
71 I, VII | mért nem szöktetek el?~- Mert mi megadjuk a császárnak,
72 I, VII | mindenütt vannak kincseik, mert nekik az istenük nem kerül
73 I, VIII | hanem az állam részérõl is, mert nem lehetett tagadni, hogy
74 I, VIII | világosságnak mégse volt híja, mert a fõtérre torkolló utcák
75 I, VIII | kiszárították az istenek, mert birodalmad északi határának
76 I, VIII | halhatatlanokat a földre, mert attól fél, hogy a ti birodalmatokból
77 I, VIII | lesz szükség büntetésre, mert nem lesznek bûnök, nem lesz
78 I, VIII | lesz szükség erõszakra, mert nem lesz, aki ellenkezzék
79 I, IX | Éppen azért vágtam föl, mert istennek már öregellettem.~-
80 I, IX | éppen a császár kosztján, mert ez legtöbbször egyszerû
81 I, IX | és nem tudnád megetetni, mert csak árnyék. Nyújtaná feléd
82 I, IX | nem tudnád megcsókolni, mert csak árnyék. Kérdeznéd tõle,
83 I, IX | fáj, s nem tudna felelni, mert csak árnyék. És mikor hajnalban
84 I, X | csillagokban?~- Bizonyosan, uram, mert ott minden meg van írva,
85 I, X | tehettek ellene semmit, mert belõle éltek. Õ volt a megszállott,
86 I, X | s csak téged várt még, mert tudta, hogy vissza fogsz
87 I, X | simogathatja meg az arcát, mert a császárnak az álmát is
88 I, X | Apollinaris nevet adott a fiának, mert mielõtt megszülte volna,
89 I, XI | kevesebb festékbe kerülne, mert úgyis vörös.~Maximianus
90 I, XI | a szemét, és csak lopva mert Constantiusra nézni. Látta,
91 I, XI | közéjük szokta vágni a botját, mert azt tartotta róluk, hogy
92 I, XI | úgyis elõbb készen leszel, mert a te szádba több bor fér.~-
93 I, XII | azért hagyott el az Isten, mert az ördögök elõtt esküdtem.
94 I, XIII | Dominust?~Ezelõtt soha nem mert volna ilyent kérdezni az
95 I, XIII | Dioclesnek. A fattyakéba, mert azokban is az õ aljas vére
96 I, XIV | nobilissima. Lehet, azért is, mert Bion elutazott Alexandriába,
97 I, XIV | Vagy õ is csak azért búsul, mert most igazán senkije se marad
98 I, XIV | megõrizni. Egyszer meg is ijedt, mert a császár észrevette rajta,
99 I, XIV | katonák azért haltak meg, mert õ parancsolta nekik, aki
100 I, XIV | vitte föl az Olümposzra, mert megijedt attól, hogy minden
101 I, XIV | szerint a halálra szükség van, mert ha az nincs, a halandók
102 I, XIV | találja a császár óhaját, mert légiói oly megbízhatók,
103 I, XIV | a vallásuk miatt, hanem mert Manes követõi a perzsákkal
104 I, XIV | békességes emberek lehetnek, mert még eddig senki se panaszkodott
105 I, XIV | most már romokban hever, mert a sardicai istentelenek
106 I, XIV | kérdezte meg, meddig maradnak, mert szeretne közös vacsorán
107 I, XIV | azért tartom az udvarnál, mert rád emlékeztet, öreg bajtárs.
108 I, XV | keresztényeket írják össze. Miért? Mert a császár maga is föl akarja
109 I, XV | városnak, hogy csak este mert kimozdulni az utcára. Ha
110 I, XV | segítsen valahogy rajta, mert õ így éhen fog halni. A
111 I, XV | de azokat nem kiabálta, mert eddig úgyse vett belõlük
112 I, XV | eleget összeeszkábálni, mert mindenki csak keresztet
113 I, XV | toppantott.~- Engem ne sajnálj, mert nem vagyok gödölye. Hadd
114 I, XVI | népet, hogy ne féltsék, mert ha õ akarja, hetvenhét légió
115 I, XVI | is volt már egy kereszt, mert õ is hallott róla, hogy
116 I, XVI | elhagyta Antiochiát.~- Nem, mert vár engem. Csak holnap hajnalban
117 I, XVI | ilyen sebeket?~- Azért, mert gyávák vagytok! - kapta
118 I, XVI | arany solidus van benne, mert az istenben is három személy
119 I, XVI | személy van. Tizenkét aureus, mert tizenketten vették körül
120 I, XVI | Hetvenkét ezüst sestertius, mert hetvenkettõt avatott föl
121 I, XVI | világ azért van sötétben, mert õ még csak azután lesz eljövendõ.
122 I, XVI | se volt szabad bevinni, mert az is emlékeztetett volna
123 I, XVI | És te olyan vagy?~- Igen, mert írva vagyon, hogy: én õbennök
124 I, XVI | császárnak is megkegyelmezett. Mert úgy mondják, hogy máskülönben
125 I, XVI | meg ennek a Trajanusnak, mert az építette föl az õ szülõvárosát,
126 I, XVI | a remeték pusztájából, mert valóban azok közül valónak
127 I, XVI | nem beszélt róla senki, mert a remélt változás se következett
128 I, XVI | mégis rossznéven vette, mert nem védelmezte meg, mikor
129 I, XVII | illik a császár barátjához.~Mert tudd meg, nyugdíjba küldött
130 I, XVII | föladat az enyém, barátom, mert könnyû Klio vésõjével bánni,
131 I, XVII | megérdemelné, hogy rhetor legyen. Mert ha nagyon mûveltnek nem
132 I, XVII | nem puszta kíváncsiságból, mert az õ személyétõl semmi sem
133 I, XVII | kell hogy meglegyen ma is, mert másképp nem állhatna fönn
134 I, XVII | azt, hogy õk még boldogok, mert remélhetik, hogy megnyílik
135 I, XVII | Azonban nem tudtak meggyõzni, mert mint levelem elején is mondtam
136 I, XVII | könyvtár boltívei alatt. Mert bizonyára tudod már, hogy
137 I, XVII | azért gyûlölte úgy az urát, mert nagyon szerette. Õ adta
138 I, XVII | az udvarmester nélkül nem mert benyitni a hálószobába,
139 I, XVII | istenük meghallgatta õket, mert a kamarás nem emberi állhatatossággal
140 I, XVII | nem vehetnek rajta erõt, mert õ keresztény, s csak istenének
141 I, XVII | látszik, szerencséje volt, mert gyors felvilágosítással
142 I, XVII | nem akarom elveszíteni, mert teveled, öreg matematikus,
143 I, XVII | se. Jó volna, ha lehetne, mert akkor könnyebb volna igazságot
144 I, XVIII | ami annál feltûnõbb volt, mert homlokán rózsaszínben feszült
145 I, XVIII | kedvesebben, mint mással. Mert hiába mondta magát vad nobilissimának,
146 I, XVIII | szeretetreméltóság volt a természete. S mert önmagáért volt szeretetre
147 I, XVIII | nyelvén tudó és elmésen hazug, mert ion ember volt, és sokfelé
148 I, XVIII | tõlük - súgta a lány -, mert nagy beszédbe voltak merülve.
149 I, XVIII | szeretõket csak azért vállalta, mert velejártak hivatásával.~-
150 I, XVIII | legszebb s én arra haragszom: ~Mert minden ringy-rongy férfiszemélyre
151 I, XVIII | vallotta meg Maxentius. - Mert macska képében, mint utólag
152 I, XIX | Heptaglossusnak nevezték, mert hét nyelven beszélt. Barátainak
153 I, XIX | akarják õket égetni. Miért? Mert az a törvény, annak pedig
154 I, XIX | nehéz mestersége lehet, mert sokat kell neki üres lapra
155 I, XIX | nem látszik belõle semmi, mert a szilfiumgyökér láthatatlanná
156 I, XIX | szeretek magam eleget tenni, mert félek, hogy Osiris nem végezné
157 I, XIX | azért fogtam a másolásba, mert keresztény akartam lenni,
158 I, XIX | keresztény akartam lenni, hanem mert nem akartam, hogy elvesszen
159 I, XIX | emlékére. - Álljatok félre, mert ezek nem nézik, kit gázolnak
160 I, XIX | történetíró lesz belõled, mert kezded nem érteni az össze
161 I, XIX | hogy ma készül valami, mert tegnap óta forrong a nép.
162 I, XX | matematikusnak, aki most már maga is mert örülni, hogy urát földerülni
163 I, XX | egyelõre életben hagyják õket, mert papjaikat akarják velük
164 I, XX | nem volna semmi panaszuk, mert a vallásuktól eltekintve
165 I, XX | üveggyárosoknak nincs okuk panaszra, mert õk kapnak tõlük megrendeléseket
166 I, XX | Hierocles? - kérdezte kegyesen, mert szerette a kormányzót. Erélyes
167 I, XX | legveszedelmesebb isten õ, mert szelídnek tettetvén magát,
168 I, XX | világ. De nem õ teremtette, mert a tökéletes csak tökéleteset
169 I, XX | Pleromának nincs öntudata, mert az gondolatot tételezne
170 I, XX | szüksége. Nincs akarata, mert az a jónak kívánása lenne,
171 I, XX | terembõl.~Hierocles sajnálta, mert most akarta bebizonyítani,
172 I, XXI | közmegnyugvásul szolgált, mert nyilvánvaló volt belõle,
173 I, XXI | gyanakodtak, annál inkább, mert azok apró házait megkímélte
174 I, XXI | panaszos, se mint tanú, mert a törvénykezés mindig áldozatbemutatással
175 I, XXI | csak a hegyet sajnálta, mert szeretett ott üldögélni,
176 I, XXI | mondani, hol van Pantaleon, mert két nap óta õ tartja megkötözve
177 I, XXI | akivel feleség gyanánt élt, mert azt az õ istenük soha nem
178 I, XXI | ellenõrizzék egymást, másrészt mert meg akart róla gyõzõdni,
179 I, XXI | tanúja cserbenhagyta, nem mert több célzást tenni a Flaviusok
180 II, XXII | azért nem lehet fölkutatni, mert a zuhatagoktól egynapi járóföldre
181 II, XXII | merte föllebbenteni halandó, mert talapzatába az van vésve,
182 II, XXII | csak azért néztek össze, mert ők is ismernek egy Bion
183 II, XXII | kelet felé. Nyugat felé nem, mert onnan jön az ártó sötétség,
184 II, XXII | kezdett el vele játszani, mert ilyennek látta -, pedig
185 II, XXII | gyûlöletesnek. Mért is volna az? Mert azt merte mondani, hogy
186 II, XXII | rabszolgának kérkedõbb, mert alázatba öltöztetett gõgjét.
187 II, XXII | Lassanként sikerült is neki, mert egyikük hidegsége erõsítette
188 II, XXII | kapott meg az istenek közül. Mert azt állítják magukról, hogy
189 II, XXII | rém nyilván tûzimádó volt, mert parázs elõtt térdelt, amelyre
190 II, XXII | láng hamar föl is csapott, mert a nobilissima is fújta a
191 II, XXII | csak összecsukni nem bírta, mert még tele volt homokkal.~
192 II, XXII | Az öreg kiásott engem, mert én már majdnem elértem a
193 II, XXII | hirtelen lecsillapodva, mert látta, hogy Quintipor jön
194 II, XXII | õket, zavarban lett volna, mert a keresztény isten adósának
195 II, XXIII | is mindig maga nézte át, mert nagyon a szívén feküdt Salona.
196 II, XXIII | megnyugtatta a császárt, mert Alexandriában sem következtek
197 II, XXIII | maguk elé pajzsul a Dominát, mert õk esztelenségükben csak
198 II, XXIII | istenhez imádkozik élettársa, mert mikor az erõs istenek az
199 II, XXIV | sokan amiatt is tértek meg, mert úgy vették észre, mintha
200 II, XXIV | süttessék belõlünk. De éppen mert erre rendeltettünk, takarékoskodnunk
201 II, XXIV | méltóbb cselekedet volt tõle, mert sokat kockáztatott vele.
202 II, XXIV | követõjének, mint fõistenének, mert bármennyire becsülte a kereszténységet,
203 II, XXIV | ne féljetek, testvérek! Mert nektek nem azt mondja Isten
204 II, XXV | Quintipor több bizalommal mert hozzá közeledni. A császár
205 II, XXV | haját ne mossa mindennap, mert akkor hamar hullani kezd.
206 II, XXV | szenátoroknak is adót kell fizetni, mert az a népnek nem fáj. Abba
207 II, XXV | soha asszonyra nem néz, mert Titanilla nem volt hajlandó
208 II, XXV | akarnád megölni?~- Ezt, mert ennek lenne legnagyobb üresség
209 II, XXVI | kikötõ felé vette útját, mert a nobilissima hajójának
210 II, XXVI | puszpáng-hattyú mögé. Mire föl mert egyenesedni, a nobilissimán
211 II, XXVI | dajkának. Nem haragból tehette, mert mindketten nevettek rá.~
212 II, XXVI | császárt kereste fel. Nem mert olyan közel kerülni, hogy
213 III, XXVII | belefojtatta a halastóba, mert észrevette, hogy hozzáértette
214 III, XXVII | fosztotta őt játékszerétől. Nem mert szembeszállni, sőt még arról
215 III, XXVII | néhányszor elmondta még, mert ilyenkor nemcsak a hangját
216 III, XXVII | Megszerették a helyet, nem azért, mert innen végigtekinthették
217 III, XXVII | hegyek koszorújában, hanem mert itt kedvükre nézhették egymást.~
218 III, XXVII | mostanában a tenger. Azért, mert most költenek a hullámokon
219 III, XXVII | azért késett olyan sokáig, mert pillangókat hajszolt. Sok
220 III, XXVII | császárnét. Õ se szerette, mert nem volt hozzá olyan gyöngéd,
221 III, XXVII | Univirának is neveznek, mert már két éve asszony, és
222 III, XXVII | egész fürdõ. Azért szánták, mert olyan szerencsétlen, hogy
223 III, XXVIII | a fiú mindig számíthat. Mert, bár a jóslatban éppolyan
224 III, XXVIII | Érezte, hogy elérte a célját, mert a fiú nem is sejti benne
225 III, XXVIII | fehér díszruhát öltsön, mert vendégek lesznek. Constantius
226 III, XXVIII | estére. Dühét az okozta, mert tudta, hogy ezen a napon
227 III, XXVIII | Gránátvirág. Ne gyerekeskedj, mert mindjárt behívom Trullát,
228 III, XXVIII | Csak most ügyesebb légy, mert Trulla nem fog több port
229 III, XXIX | aludt, bizonyosan azért, mert olyan kedvesen töltötte
230 III, XXIX | kapzsiság bántotta õket, mert valami koronát emlegettek,
231 III, XXIX | tért vissza a régi hitre, mert nem akarta, hogy iskolás
232 III, XXIX | azért tagadta meg a hitét, mert nem tudott lemondani arról,
233 III, XXIX | gyermekével ítéltek máglyahalálra, mert azokat is keresztényeknek
234 III, XXIX | emberektõl, és ijedtében - mert még csak négyéves volt -
235 III, XXIX | az anya maga húzta elõ, mert nem akarta, hogy legkedvesebb
236 III, XXIX | nagy keresztényüldözés. Mert ez az eset ott történt,
237 III, XXX | keresem, halhatatlan isten, mert nagyon elszomjaztam.~- Hû
238 III, XXX | teljesítette, gyönyörû nimfa, mert íme poharakat készített,
239 III, XXX | falat. Elfordította a fejét, mert a szeme teleszaladt könnyel.
240 III, XXX | Nyeld le, bolondkám, mert megfulladsz - nevetett.
241 III, XXX | a vércséket hagynám meg, mert azok mindig a te nevedet
242 III, XXX | Tricongiusnak hívják, mert három congius bort megiszik
243 III, XXX | nem kívánkoztak sehova, mert ott csak madarak, szitakötõk,
244 III, XXX | hullatott egy-egy tollpihét.~Mert az is megesett néha, hol
245 III, XXX | csókolta föl a könnyeket, mert a szerelem savát érezte
246 III, XXX | eltorzulást adott az arcának, mert egyik szemöldöke sokkal
247 III, XXX | kis Tit, mért szeretsz?~- Mert ilyen ostoba kisfiú vagy.
248 III, XXX | ilyent? Azért szeretlek, mert szerethetnékem van.~- És
249 III, XXX | Epiktétoszra gondolok néha, mert az mondta a legnagyobb szamárságot.~-
250 III, XXX | megverhetsz, de most vigyél haza, mert nagyon fáradt vagyok.~Rossz
251 III, XXXI | erõsködött Quintipor, mert a hét görög bölcs is csak
252 III, XXXI | leereszteni. Elõször azért, mert eltéved akkora sokadalomban,
253 III, XXXI | órakor. Másodszor azért, mert bizonyosan becsapják a boltban.
254 III, XXXI | becsapják a boltban. Harmadszor, mert ha nem tud kire támaszkodni,
255 III, XXXI | másik lábára is. Negyedszer, mert ha egyedül megy, nagyon
256 III, XXXI | féltegess, kicsi drágám! Mert ha még most se hiszed el,
257 III, XXXI | azt a híres véreshurkát? Mert akkor vendéged lennék ebédre
258 III, XXXI | Olajbogyóhoz címzett csapszékben, mert csak ott mérnek olyan füstölt
259 III, XXXI | azt elfizetjük a bolton, mert csupa ilyen kõszívû vevõim
260 III, XXXI | fülét. Nem esett idegennek, mert az inas az õ tulajdon gyereke,
261 III, XXXI | igazgatta rá a causiát, mert mint mondta, neki sokkal
262 III, XXXI | azért nem mondott ellent, mert arra gondolt, hogy a mélyen
263 III, XXXI | hívták, és jó füle lehetett, mert szundikálva is meghallotta
264 III, XXXI | vissza?~- Most nem jöhetett, mert éppen csinosították - mondta
265 III, XXXI | ettél.~- Ne kínálj, kis Tit, mert mindjárt az ujjadat kapom
266 III, XXXI | Éppen ezért vesz el a világ, mert már névrõl se ismerik a
267 III, XXXI | pacaltisztítónak kellett lennem, mert az anyám szent lett.~Zöld
268 III, XXXI | örökség-vadászok vásároltak, mert ha azzal a nagybácsi vagy
269 III, XXXI | dolog nem is ment nehezen, mert az áldozat sok volt, a hóhérok
270 III, XXXI | hogy megfordíthatják már, mert úgy érzi, az az oldala már
271 III, XXXI | szükségem lesz nekem erre, mert nemsoká itt a világ vége.~-
272 III, XXXI | Neked már könnyû, Septumana, mert te öreg vagy, és úgyse éred
273 III, XXXI | a holdtól is hogy félek, mert olyan sárga halott arca
274 III, XXXI | Hiszen azért kell meghalnom, mert szeretlek. Valami borzasztó
275 III, XXXI | úgy mondta, szék-csillag, mert olyan, mint egy trónus.
276 III, XXXI | magát egyedül a világon, mert neki mindig lesz gondja
277 III, XXXII | éppen azért szerette úgy, mert az meg nagyon mulyácska,
278 III, XXXII | Oda nem kell fürdõruha, mert ott csak az istenek és a
279 III, XXXII | szeretem ezt a ruhád is, mert akkor ez volt rajtad. Ezt
280 III, XXXII | Bolondformának? Igen? Ezt mondhatod, mert vállalom. De a szépségemtõl
281 III, XXXII | Többet nem mutathatok, mert akkor a kisfiú kiszúrja
282 III, XXXII | nézted? Ne mondd, hogy igen, mert akkor én szúrom ki a szemedet
283 III, XXXII | Itt kevés ember járhat, mert ezek még nem tanultak meg
284 III, XXXII | kicsit félt is idejönni, mert olyan jófajta nõszemély
285 III, XXXII | ijesztettél.~- Az erdõben igen, mert ott nem tûri Latona a szerelmeseket.
286 III, XXXII | kell neki fogadni õket, mert mibõl élnénk, ha itt is
287 III, XXXII | szerencsés, mint te vagy, mert neki a két szeretõje se
288 III, XXXII | mennydörgésnek, mint most. Mert csakugyan az antiochiai
289 III, XXXII | lehetett nagyon megijedve, mert már tréfázni is tudott. -
290 III, XXXII | Gránátvirág?~Azért kérdezte, mert a fiú fölszisszent, és úgy
291 III, XXXII | mozdulatra más páva-ragyogása, mert mindenki hagyott rajta valamit
292 III, XXXII | azért nem indult még el, mert a gazda nagyon mélyen alhatott
293 III, XXXII | akarom adni magam!~- Tõled, mert nem ismerlek.~A lány turbékolva
294 III, XXXIII | Párka? - köhögött a lány.~- Mert nem tudott rád vigyázni,
295 III, XXXIII | megsimogatta a bokáját, mert csak azt érte föl, megmondta
296 III, XXXIII | Õ erre elnevette magát, mert a hangról megtudta, hogy
297 III, XXXIII | Még egyszer körülnéztek, mert mind a ketten érezték, hogy
298 III, XXXIII | törvények szentnek rendeltek el. Mert így kétségtelen, hogy a
299 III, XXXIII | tisztes életet folytat. Mert csak az tart meg bennünket,
300 III, XXXIII | az istenek kegyelmébõl, mert törvényévé tette a bölcs
301 IV, XXXIV | praetorianusok ne tartsanak semmitõl, mert õ meg az apja résen vannak,
302 IV, XXXIV | mivel fogják megjutalmazni, mert még nem bizonyos, hogy a
303 IV, XXXIV | Rómában? Nagy kegyben lehet, mert külön is lelkemre kötötte
304 IV, XXXIV | a hatalomtól, másrészt, mert abban a hitben ringathatja
305 IV, XXXIV | vághatnál. De ettõl nem félek, mert ez nekem is nehéz.~- Miben
306 IV, XXXIV | õrültnek fogja mondani. Nem is mert ránézni, és így nem vette
307 IV, XXXV | fejezhette be a mondatot, mert Lactantius nyitott be hozzá,
308 IV, XXXV | megjósolta, hogy közel az aratás, mert fehéredik már a határ. Tüze
309 IV, XXXV | nem tartott meg semmit, mert õ ettõl fogva a gyülekezet
310 IV, XXXV | kellett neki, akinek senki se mert ellentmondani, vagy azt
311 IV, XXXV | másképp kell vele bánni, mert õ is más lett. Ha azelõtt
312 IV, XXXV | természetesebbnek tartotta, mert hiszen az üldözõ rendeleteket
313 IV, XXXV | Nem minden kereszténnyel mert volna ilyen õszintén beszélni,
314 IV, XXXV | harcnak most kell eldõlni, mert csak most lehet gyõzelmet
315 IV, XXXV | keresztényt. Eddig nem tettem, mert úgy éreztem, nem vagyok
316 IV, XXXV | ezt te nem értheted meg, mert te is súlyos és nehezen
317 IV, XXXV | sapkájuk. Õ ezt biztosan tudja, mert nem dicsekvésképp mondja,
318 IV, XXXV | és sokat lehet nevetni, mert Genesius is ott játszik.~-
319 IV, XXXVI | vad britanniainak nézték, mert a meztelen válla piros és
320 IV, XXXVI | Együgyûség, de halhatatlan, mert nem lehet rajta mosolyogni,
321 IV, XXXVI | azért, aki hús és vér. Mert te is az vagy, kisfiú, férfi
322 IV, XXXVI | csönd? Elõször hátranézett, mert a felsõ sarokból hallott
323 IV, XXXVI | lehetett vele egy véleményen, mert valaki elkiáltotta magát:~-
324 IV, XXXVI | De nem érte el, kis Tit, mert én az ablakra néztem, és
325 IV, XXXVI | utánam az idegen lány hangja, mert én csak a te sikoltós kis
326 IV, XXXVI | Miért? - bámult rá a fiú.~- Mert te vagy az egyetlen ember,
327 IV, XXXVI | hangulatban lehetett Genesius, mert már harmadszor ismételte
328 IV, XXXVII | szemébõl az álom. Fölült, mert most már a hangját is hallotta.~-
329 IV, XXXVII | Én nem mehetek tehozzád, mert nincs lábam.~Engedelmeskedett,
330 IV, XXXVII | Én nem ölelhetlek meg, mert nekem nincs karom.~Széttárta
331 IV, XXXVII | teneked kéretlen odaadnám, ~Mert a halált...~A következõ
332 IV, XXXVII | volt. Azért nem ijedt meg, mert mindjárt megtalálta a magyarázatot.
333 IV, XXXVII | egy zsák finom lisztet, mert nagyon finom, mûvelt ember,
334 IV, XXXVII | nem panaszképpen mondom, mert így is nagyon rendes uram
335 IV, XXXVII | Hiszen azért kergetett el, mert nem tud ura lenni. Azt hiszi,
336 IV, XXXVII | magam két szemével láttam, mert én dörgöltem a szíve gödrit
337 IV, XXXVII | szemût.~Nem azért állt meg, mert elfáradt, hanem mert Quintipor
338 IV, XXXVII | meg, mert elfáradt, hanem mert Quintipor visszazuhant az
339 IV, XXXVII | azért olyan drága a hagyma, mert ilyen életveszedelemmel
340 IV, XXXVII | Visszaintegettek neki, mert azt hitték, búcsút int.
341 IV, XXXVII | ajánlatot, annál inkább, mert a szíriai azt mondta, õ
342 IV, XXXVII | igen tudták hasznát venni, mert nem szeretett dolgozni,
343 IV, XXXVII | Titildát, nem bírta bevégezni, mert Quintipor úgy vágta mellbe,
344 IV, XXXVII | csak sok kérdezõsködéssel, mert erre sohase járt még, s
345 IV, XXXVII | Mindjárt útbaigazították, mert mindenki ismerte Candelabrum
346 IV, XXXVII | te nem is tudnál belépni, mert magas vagy és egyenes.~-
347 IV, XXXVII | oltalmazója.~Igaza lehetett, mert a vigilek, akikhez õ lépett
348 IV, XXXVII | sestertius. Ez nagy pénz, uram, mert duplán kell számítani. Az
349 IV, XXXVII | ne nagyon torzuljon el, mert be akarod balzsamoztatni.
350 IV, XXXVII | ruháit is tegyék félre, mert a bebalzsamozóknak majd
351 IV, XXXVII | már ujj nélkül számította, mert ez már nem idõszámítás volt,
352 IV, XXXVII | falnál. Vedd hát el gyorsan, mert nekem sietnem kell. Nem
353 IV, XXXVII | nézhetett a lovag után, mert az mindjárt a vámház sarkán
354 IV, XXXVII | háromnapos asturiai kirándulásra, mert meg akarja látogatni a szigeten
355 IV, XXXVII | mondhatott neki ellent, mert õ is régen készült már oda,
356 V, XXXVIII| szerint nincs is rá szüksége, mert nagyon jó erőben érzi magát.~
357 V, XXXVIII| vigyáztak, annál inkább, mert õk szedett-vedett csõcselékkel
358 V, XXXVIII| az adóját duplázzák meg, mert ezek kevesebbet esznek,
359 V, XXXVIII| irányban, ami természetes is, mert az orvosi tudomány a filozófia
360 V, XXXVIII| orvos elhalkította a szót, mert már közeljártak a legnaposabb
361 V, XXXVIII| szemeit. Talán el is aludt, mert egyszer elmosolyodott, aztán
362 V, XXXVIII| testben többé-kevésbé lehûl, mert durvább anyagokkal érintkezik.
363 V, XXXVIII| kóvályog a föld közelében, mert a tisztátalan anyagokkal
364 V, XXXVIII| csak az ilyen mellbe való, mert ebbe fér!~Kevélyen megütötte
365 V, XXXVIII| iambusokat és dactylusokat, mert sok orvosi szabályt tudott,
366 V, XXXVIII| Domina! - kémlelt elõre, mert a nap már lement, kezdett
367 V, XXXVIII| nekem már régen van lelkem, mert régen fáj. Mit gondolsz,
368 V, XXXIX | szerencsés gondolat volt, mert a közös sértõdöttség és
369 V, XXXIX | megütközést is keltett. Mert a nagy temetés, amelyre
370 V, XXXIX | nem nézte meg az írásokat, mert az orvostól azt hallotta,
371 V, XXXIX | Aggódva várta a választ, mert hiszen az egész kilencedünnepet
372 V, XXXIX | kellett neki angustator, mert hozzá se nyúlt, s ezzel
373 V, XXXIX | ugyan asszony is lehetett, mert nagyon belecsimpaszkodott:
374 V, XXXIX | magatudatlanul a császár felé.~Mert a császár kacagott, annak
375 VI, XL | napok szürke kavicsaiból, mert a rózsaszínűek és pirosak,
376 VI, XL | nem nyerhettem diadalt, mert nem harcoltam, csak nézelõdtem.
377 VI, XL | bukásuk gyalázatos volt. Mert, ha Jupiterrel együtt lehull
378 VI, XL | csak az istenek halandók - mert nemcsak a mi isteneink haltak
|