Rész, Fejezet

 1       I,  XII   |       legyen veled!~Kinyitotta az ajtót, és kikiáltott az udvarra.~-
 2       I,  XVIII |         születik.~A lány egyre az ajtót leste, s már kezdett haragudni
 3      II,  XXIV  |            és kinyitja elõttem az ajtót, belépek akkor, és vele
 4      II,  XXIV  | meghintett szentelt vízzel minden ajtót és ablaknyílást.~Mire a
 5     III,  XXVIII|          volt hozzád.~Becsukta az ajtót retesszel, s mire Quintipor
 6     III,  XXXIII|         férfihang felelt, s amint ajtót nyitott neki, egy lictor
 7      IV,  XXXVII|    könyökölt fel Quintipor, és az ajtót nézte. Félig nyitva volt,
 8       V,  XXXIX |          keményen megzörgették az ajtót, nyilván nem elõször már.~
 9       V,  XXXIX |    szerszámokat, hogy becsukja az ajtót. De hirtelen olyan kacagást
10       V,  XXXIX |     rémült, hogy ijedtében nem az ajtót csukta be, hanem az egyik
11       V,  XXXIX |         Bion nyitva felejtette az ajtót, és nem akart közeli tanúja
12       V,  XXXIX |          és becsukta maga után az ajtót. Bion a karjába roskadt