Rész, Fejezet

 1       I,  VI    |           gügyögve tanít járni. A vége mindig az volt, hogy felsikoltott,
 2       I,  XIV   |          ami azt jelentette, hogy vége van a tanácskozásnak. Nagy
 3       I,  XV    |          egy esztendõ múlva úgyis vége a világnak, most már nincs
 4       I,  XVI   |  bocsátott egy-egy fohászt.~A tél vége felé azonban a praefectus
 5     III,  XXVII |         sápadtba, ~Kis tréfáidnak vége már.~A parton sietõ kézszorítással
 6     III,  XXVIII|   lehetett elbírni.~Már a vacsora vége felé jártak, amikor a császárné
 7     III,  XXVIII|     szeretlek téged. Annak nem jó vége lesz, kisfiú, ha mink gon­
 8     III,  XXXI  |           üzérkedésrõl, s a dolog vége az lett, hogy a keresztények
 9     III,  XXXI  |          mert nemsoká itt a világ vége.~- Hogy tudod? - néztek
10     III,  XXXIII|         elszáradt levelek közé.~- Vége az alküonei napoknak, Gránátvirág -
11     III,  XXXIII| Gránátvirág - mondta nyugodtan.~- Vége a nyárnak, kis Tit - próbált