Rész, Fejezet

 1       I,  IV     |      kedves Maxentius, behunynám a szemem, ha nyitva volna is, hogy
 2       I,  VI     |           a te szépséged a maradék szemem világát is elvette.~A nobilissima
 3       I,  IX     |         füstöt vet, majd kimarta a szemem.~Quintus dühösen kotorászott
 4       I,  XVIII  |           meg érte, Genesius, de a szemem a magamé, Aphrodité más
 5      II,  XXVI   |          rossz fiú? Megrontottad a szemem világát.~Quintipor az elsõ
 6     III,  XXIX   | jelentkeztek. Fölszólítottam õket, szemem láttára áldozzanak az isteneknek.
 7     III,  XXXII  |         Hát nem világít sötétben a szemem? Ha láthatnád, akkor nem
 8     III,  XXXIII |           magát.~- Hát beeresszem, szemem fénye? Bizonyosan nem kell
 9     III,  XXXIII | Gránátvirág, nekem megfájósodott a szemem, mióta megbetegedtem - kérte
10      IV,  XXXVI  |          hogy addig is ragyogott a szemem, addig is piroslott a szám,
11       V,  XXXVIII|               Minden összefolyik a szemem elõtt, orvos. Most már te