Rész, Fejezet

 1       I,  IX    |  szánta, bár nem tudta volna megmondani, miért. Úgy érezte, hogy
 2       I,  XI    |      nyelve. Megindult felé, megmondani neki, hogy õ azért büszke
 3       I,  XIV   |   érzés, azt nem tudta volna megmondani. Hiszen a császár sohasem
 4       I,  XVII  |     Hogy mire, azt nem tudta megmondani a fõpap, de úgy gondolta,
 5       I,  XVII  | véleményemet a császárnak is megmondani. A császár azonban, nem
 6     III,  XXVIII|  nyilván maga se tudta volna megmondani, mért nem úgy döntött, ahogy
 7     III,  XXXI  |     ott, kis Tit. Nem tudták megmondani, hová ment.~- Akkor nekem
 8     III,  XXXI  |   neki mondani?~- Szégyellem megmondani. Nagyon gyerekes lehet.
 9     III,  XXXIII| haltál, csak nem akarom neki megmondani. Fogadok, hogy ha beeresztem,
10      IV,  XXXVII| mozdult.~- El is felejtettem megmondani, miért jöttem. Olyan sokáig
11      IV,  XXXVII|   fejembõl. Csak azt akartam megmondani, hogy szegény kicsi drágám