Rész, Fejezet
1 I, I | erszényt. Nincs a birodalomban olyan kis bursa, amelyik az én
2 I, I | S megmutatni, hogy nem olyan semmi ember õ, mint amilyennek
3 I, II | ugyan elképzelni se tudok olyan istent, de a püspökük azt
4 I, II | fiú nevetve szaladt föl.~- Olyan furcsán érzem magam, Bion,
5 I, III | ajándékokat. Legfeljebb olyan császárt kívánt volna az
6 I, III | esztendõben. De hálás volt nekik olyan megoldásért is, hogy minden
7 I, III | neki:~- A római birodalom olyan naggyá nõtt, hogy egy úr
8 I, III | el nem kormányozhatja, és olyan beteg, hogy egy orvos meg
9 I, III | Nekem segítõ kéz kell, olyan, amelyik fölér az enyémmel.
10 I, III | Egy új istent nem talált olyan veszedelmesnek Diocletianus,
11 I, III | ami ha nem kimondottan is, olyan trónörökös-félét jelentett.
12 I, III | csak annyit felelt, hogy õt olyan barbárok közé küldte az
13 I, III | pompával érkezett meg, mégis olyan zavarba ejtette, amit látott,
14 I, III | Mikor megszólalt, a szava olyan vontatott volt, amilyen
15 I, IV | municipiumokat terhelte, s volt olyan város, amelyet évekre koldussá
16 I, IV | építtetett benne Apollónak, Nero olyan labdázótérrel látta el,
17 I, IV | bujdosó fia. Annak is csak olyan köszöntés jár, mint a princepsnek,
18 I, IV | Quintipor, szemmel láthatólag olyan erõvel szorítva magához
19 I, V | erõs karodat? Nini, az öved olyan piros, mint a szám. Nem?
20 I, V | az emberek azt hinnék, olyan vagy, mint õk, és csak én
21 I, V | azért mégis furcsa név. Nem olyan szép, mint a Maxentiusé.
22 I, V | mondták, sohase láttak még olyan imádni valónak, mint ebben.
23 I, V | megesküszik Hekatéra, mert õ is olyan vén, mint Hekaté, és csak
24 I, V | határozottan kéknek látta.~- Olyan színe van, nobilissima,
25 I, VI | betegségrõl suttogtak. Szállongott olyan hír is, hogy a Dominát õrültséggel
26 I, VI | vert, és lélegzetvétele is olyan volt, mint az alvó emberé.
27 I, VI | Egyiptomból hoztak. Karját, vállát olyan csalánnal seprõzték meg,
28 I, VI | hangosan nevetett álmában. Ez olyan jel volt, amely világosan
29 I, VI | találkozásuk alkalmával olyan lángoló lelkesedéssel beszélt.
30 I, VI | szemét, körülnézett, és olyan elevenen pattant fel, hogy
31 I, VI | asszony eljajdult.~- Van még olyan isten, aki énvelem törõdik?~-
32 I, VI | idebújni hozzám? Nézd, én olyan kis helyen megférek.~- Jó
33 I, VII | birodalomnak nem volt még olyan szeretett uralkodója, mint
34 I, VII | elõl, akiktõl a halandók olyan titkok megfejtését sóvárogták,
35 I, VII | régi nagy istenek, akik olyan szép harmóniában bírták
36 I, VII | elkeseredésükben széthullottak olyan apró törmelékekre, mint
37 I, VII | akartak pusztítani, nem tudtak olyan tetõt emelni, amelyiknek
38 I, VII | leszek, kipótolom.~A papnõ olyan pillantást nyilazott a centurióra,
39 I, VII | jelölték ki az istenek. A kor olyan volt, hogy mindenre jeleket
40 I, VIII | Pantaleon valóban nagy mágus, s olyan hatalmas istennel van összeköttetésben,
41 I, VIII | megsimogatta õket, és azt mondta, olyan színük van, mint a kisgyermek
42 I, VIII | holdkorongnál. Egy pillanatra olyan volt, mintha állna, aztán
43 I, IX | vágtál te nekem, Quintus? Olyan füstöt vet, majd kimarta
44 I, IX | Az angustatorok szerepe olyan fontos volt, hogy ennek
45 I, IX | mondd el!~- Hiszen már olyan sokszor elmondtam, anyácska!~-
46 I, IX | pessinusi jósnõ; gondolta, aki olyan tisztán látta az õ jövõjét,
47 I, IX | soha nem mutató ura csak olyan csüggedt és boldogtalan
48 I, IX | uram. Kitagadtam, mióta olyan szégyenbe hozott.~- Milyenbe?~-
49 I, IX | esztendõs volna... Ezért voltam olyan hozzá.~A császár két tenyerébe
50 I, X | hívják csak a barátodat? Nem olyan unalmas, mint a többiek,
51 I, X | ablakfülkéi világítottak. Olyan távolságból, hogy az arcok
52 I, X | Az apám sem volt hozzám olyan, uram.~- Úgy? No menj, Quintipor.
53 I, X | Hogy én temetlek el téged, olyan aranykoporsóban, amilyen
54 I, X | Nem vetted észre, hogy olyan, mintha Antinoust keltették
55 I, XI | dicsekedett elõtte, hogy Afrikában olyan vadat lõtt, amelynek az
56 I, XI | szedegessük föl a babáinkat!~Olyan csönd támadt, hogy meg lehetett
57 I, XI | a karjára, és emelje fel olyan magasra, ahonnan már eléri
58 I, XI | Mutasd a kezed. Most is olyan puha? Nézem a hajad?~Maxentius
59 I, XI | lövellte fölfelé a bort, olyan ügyesen, hogy egy csöppig
60 I, XII | a nagy kerek szem? Ez is olyan könnyen teleszalad könnyel?
61 I, XII | Nagy bûn! Hát a szád? Nem olyan keskeny, mint az apádé,
62 I, XII | zarándoknõk szándékoztak olyan hajóra szállni, amelynek
63 I, XIII | lesz a neve. De csakugyan olyan halvány rózsaszín a szája.
64 I, XIII | Ártatlan száj. A szeme is olyan tiszta gyerekszem. Megint
65 I, XIII | gyûlölhet az ember, nem olyan távoli dolgokért. Megsimogatta
66 I, XIII | irtózatos haragra gerjedt, s olyan megszégyenítést talált ki,
67 I, XIV | rosszul is esik neki, hogy olyan örömmel készülnek az útra.
68 I, XIV | legkisebb államtitok is olyan szikra, amibõl nagy tûzvész
69 I, XIV | volna, ha nem bízik benne olyan nagyon a Dominus, aki mindig
70 I, XIV | semmit. A császárt nem látta olyan zord embernek, amilyennek
71 I, XIV | amilyennek hírlelték. Nem volt olyan beszédes, mint Bion, és
72 I, XIV | Quintipornak, hogy majdnem olyan egyedül él a világban, mint
73 I, XIV | s nemegyszer fordult meg olyan csatatereken, amelyek halottakkal
74 I, XIV | hogy az imperiummal együtt olyan istent is fog adni fiának,
75 I, XIV | mindig szívesen.~Most azonban olyan javaslattal állt elõ az
76 I, XIV | az állami borpincékben olyan készletek halmozódtak fel,
77 I, XIV | eredményt lehetne várni olyan rendelettõl, amely a motozást
78 I, XV | szenvedtek az igazságért. De akik olyan ügyetlenül és félénken vetik
79 I, XV | szegények javára.~A püspök olyan népszerû embere lett a városnak,
80 I, XV | szalajthatták. Sose láttam olyan szõrös embert, valami faun
81 I, XVI | az ördög incselkedésével. Olyan nyilvánvaló kitüntetés ez,
82 I, XVI | Legtöbben elõször láttak olyan embert, akit látomásra méltatott
83 I, XVI | de azt hiszi, nemsokára olyan lélek fog újjászületni a
84 I, XVI | szívében hordozza.~- És te olyan vagy?~- Igen, mert írva
85 I, XVI | elköltözése elõtt való nap olyan kavarodást csinált a foru
86 I, XVII | Klio vésõjével bánni, mikor olyan nagy ember neve áll a tábla
87 I, XVII | halandókat, hogy sóvárogjanak egy olyan igazság után, amely nem
88 I, XVII | lemondás nem lehet istene olyan embereknek, akik életre
89 I, XVII | hogy a lakosság huszadrésze olyan tekintélyes kisebbség, amelyet
90 I, XVII | van a dologban, különösen olyan asszony, akinek ágyához
91 I, XVII | szóltam. Lélekjelenléte olyan szerencsétlenségtõl mentette
92 I, XVII | semhogy tovább prókátorkodjam olyan ügy védelmében, amelyet
93 I, XVII | leggyûlöletesebbnek tartok és olyan emberekért, akikhez végre
94 I, XVIII | nevetésû babája? Annak is olyan szeme volt, amelyiken csak
95 I, XVIII | bölcs magister? De tudod, olyan jó, hogy kibeszélgethetem
96 I, XVIII | magister, hogy nem vagyok én olyan tudatlan kislány, amilyen
97 I, XVIII | fordult.~- Min mulattatok olyan jól? Behallatszott a nevetéstek,
98 I, XIX | csak akkor juthattak be, ha olyan elõkelõ vendégeik voltak,
99 I, XIX | meglátogatunk, ma éppen olyan csöndesen fognak viselkedni,
100 I, XIX | Caligula elvitette. Jöhet még olyan barbár is, aki a méz miatt
101 I, XIX | követték.~Mnester csakugyan olyan volt, mintha valami történt
102 I, XIX | végezné el helyettem, vagy nem olyan jól csinálná. Nem bízhatom
103 I, XX | horoszkóp szerint, és õ hallott olyan fecsegéseket Maxentiustól,
104 I, XX | Ha nem lett volna neki olyan kedves a Galerius leánya
105 I, XX | kérvényezõket széttaszigálva olyan hivatalos személy állt elébe,
106 I, XX | katonai, s nem is volna olyan veszélyes, ha a falu közel
107 I, XX | felett a csontok felett olyan varázsigéket mondanak, amelyek
108 I, XX | ítélte az egész tant egy olyan bámulatos szervezet számára,
109 I, XX | lõréjével is. Sikerült is neki olyan tökéletes vallási rendszert
110 I, XX | õszinte szomjúságának valami olyan italra, amelynek nincs olyan
111 I, XX | olyan italra, amelynek nincs olyan rothadt íze, mint a többinek.
112 I, XX | fegyvereivel fogja meggyõzni.~- Olyan Pharoszt gyújtottam - mutatott
113 I, XXI | laskarágók közül valók. Voltak olyan bátor istentelenek is, akik
114 I, XXI | színesedni, de a császáré olyan sápadt lett, mint a halotté,
115 I, XXI | a dologról, amely éppen olyan fölháborító, mint nevetséges.
116 II, XXII | akiket elérhet és megfoghat. Olyan forradalom még nem volt
117 II, XXII | császár, mint a fiúban. Olyan fagyos és hallgatag volt
118 II, XXII | Amilyen kimért volt a parancs, olyan kötelességszerû volt a
119 II, XXII | magában, és már nem találta olyan gyûlöletesnek. Mért is volna
120 II, XXII | egész világ elõl. De mért olyan sápadt, mért olyan szótlan,
121 II, XXII | mért olyan sápadt, mért olyan szótlan, mért olyan - hogy
122 II, XXII | mért olyan szótlan, mért olyan - hogy is mondta csak Bion
123 II, XXII | idétlen szóval? - igen, mért olyan aludt vérû? Hogy vele, a
124 II, XXII | a szerencséjének, amely olyan váratlanul a tenyerére vette,
125 II, XXII | váratlanul a tenyerére vette, s olyan hirtelen a trón szédítõ
126 II, XXII | védekezni. De úgy látszik, nem olyan hatalmas isten, mint amilyennek
127 II, XXII | istennek. Itt nem volt ugyan olyan pompás szentélye, mint Alexandriában,
128 II, XXII | föl neki, hogy a démonnak olyan kiszélesedett, kérges térde
129 II, XXII | sörényével most csakugyan olyan volt, mint egy démon, akit
130 II, XXIII | anyja csontjai porladtak, olyan palotát akart építtetni,
131 II, XXIII | az övét már megkapta, egy olyan tervhez, amelyet a családi
132 II, XXIII | ingerülten a császár. - Olyan parancsot adtam ki, amely
133 II, XXIII | válaszolta, hogy nem ér semmit az olyan parancs, amit nem lehet
134 II, XXIII | végrehajtani, és nem volt értelme olyan pallost fölemelni, amellyel
135 II, XXIII | a császárné. Késõbb már olyan kiáltások is hangzottak:
136 II, XXIII | Hagyj itt, édes uram, olyan jó így - ölelte át a lábait,
137 II, XXIV | magát a keresztelõkútba. Ez olyan nagy öröm volt a híveknek,
138 II, XXIV | átengedett a Gonosz hatalmának, olyan okokból, amelyeket csak
139 II, XXIV | amikor hatalmat ad neki. Rá olyan benyomást tett a császár,
140 II, XXIV | tuba, és a gyülekezetben olyan rémült csönd támadt, mintha
141 II, XXV | szerzõdéseket kötött a barbárokkal. Olyan birodalmat akart átadni
142 II, XXV | jóslat teljesedését. De sok olyan dolog van, amit Bion sem
143 II, XXV | császárnénak, találnak-e olyan lányt a világon, aki méltó
144 II, XXVI | és örültek az életnek.~Olyan helyet keresett, ahol nincs
145 II, XXVI | szalasztottad a tût Antiochiában. Olyan fehér volt a karja, mint
146 II, XXVI | és vigasztalódj, nem volt olyan fehér a karja, hogy fehérebbet
147 II, XXVI | császárt kereste fel. Nem mert olyan közel kerülni, hogy az ajtónálló
148 II, XXVI | nehéz dologra.~- Nem lehet olyan nehéz, nobilissima, ha ilyen
149 II, XXVI | Kis Tit!~Felrántotta, olyan erõvel, hogy nekitántorodott
150 III, XXVII | fodortalan sima volt és olyan kék, mintha beleesett volna
151 III, XXVII | róla, s a zafírszemekben olyan riadtságot látott, mintha
152 III, XXVII | magyarázta el neki, hogy miért olyan rezdüléstelenül csöndes
153 III, XXVII | feltérdelve, és hangja majdnem olyan sírós volt, mint egy párjavesztett
154 III, XXVII | mondta eddig a lánynak, hogy olyan finom és kecses, mint azok
155 III, XXVII | gyermeke vagy, kis Tit, olyan kicsi, olyan könnyû, olyan
156 III, XXVII | vagy, kis Tit, olyan kicsi, olyan könnyû, olyan ragyogó és
157 III, XXVII | olyan kicsi, olyan könnyû, olyan ragyogó és olyan csapongó.~-
158 III, XXVII | könnyû, olyan ragyogó és olyan csapongó.~- Kár, hogy nem
159 III, XXVII | Kár, hogy nem vagyok olyan kék - nevetett a lány.~Hát
160 III, XXVII | nevetett a lány.~Hát most olyan kék volt a haja, mint a
161 III, XXVII | szárnya. A fiú azért késett olyan sokáig, mert pillangókat
162 III, XXVII | fogta meg a fiú kezét.~- Olyan, mint máskor. Õ mindig jó.~
163 III, XXVII | szerette, mert nem volt hozzá olyan gyöngéd, mint a császár,
164 III, XXVII | fürdõ. Azért szánták, mert olyan szerencsétlen, hogy minden
165 III, XXVIII | Asszonyi és anyai ösztöne olyan bonyodalmakat éreztetett
166 III, XXVIII | tekintetét is.~De valami olyan következett, amit nem lehetett
167 III, XXVIII | a termésébõl, amelyeknek olyan csodálatos rózsaszín virágjuk
168 III, XXVIII | arcán most nyílt ki az elsõ olyan mosolyvirág, amelyiknek
169 III, XXVIII | szép ruhácskád. Van nekem olyan pecséttisztítóm, hogyha
170 III, XXIX | A nobilissima egyszerre olyan piros lett, mint a csipkerózsa
171 III, XXIX | mondta a gyerekes zavarnak olyan mosolyával, amely egészen
172 III, XXIX | Megértesz engem, Maxitanilla?~Olyan zavarban volt, hogy a Maximillából
173 III, XXIX | bizonyosan azért, mert olyan kedvesen töltötte velük
174 III, XXIX | Nehezen alszik el, s mindig olyan álmok gyötrik, amelyeket
175 III, XXIX | valóság szaru-kapuján át.~- Olyan dologban szeretném tanácsodat
176 III, XXIX | örök tûzben sütögettet. Õ olyan rostélyt talált ki, amelyen
177 III, XXIX | meg többet! Mediolanumban olyan sikoltások hallatszottak
178 III, XXIX | leköpdössék az utcán; s volt hír olyan keresztényrõl is, aki azért
179 III, XXIX | már alig volt benne élet, olyan cölöpökre kötözték rá,
180 III, XXIX | hátha nem az, amit õ sejt.~- Olyan keresztény asszony, aki
181 III, XXX | Lefûrészelte az uram, mikor olyan fiatal voltam, mint te,
182 III, XXX | amely, mint látom, ha nem is olyan ragyogó, mint te vagy, többszínû
183 III, XXX | érdemlem. Sohasem lesz többet olyan rabnõd, aki úgy szeressen,
184 III, XXX | lesz ez? Hát sohase leszel olyan bátor, mint én vagyok? Se
185 III, XXX | Talán tegnap óta. Ne nézz olyan csúnyán! Lehet, hogy már
186 III, XXX | egy órára igazi császár. Olyan, aki mindenkinek parancsol.
187 III, XXX | elszálltukban a madarak. Ez megint olyan öröm volt Titnek, amit halk
188 III, XXX | lány még sohase találta olyan bátornak a fiú száját. Tarkára
189 III, XXX | Mondom!~Az utolsó szót olyan hangon mondta, amitõl a
190 III, XXX | orvosért, az rendelt is neki olyan lélöttyöt, ami már reggelre
191 III, XXX | villájából.~- Hogy mersz nekem olyan orvosságot beadni, hitvány
192 III, XXX | elfogadta feleletnek.~- Olyan vagy, mint egy nyilazó parthus -
193 III, XXXI | Herculesre mondta, hogy olyan véreshurkát az Olümposzon
194 III, XXXI | csapszékben, mert csak ott mérnek olyan füstölt bort, amilyent a
195 III, XXXI | vendéglõsné méri, a copa, aki olyan becsületes nõszemély, hogy
196 III, XXXI | rá a copa. - Te is csak olyan istentelen vagy, mint a
197 III, XXXI | hallotta hírüket soha. Nem sok olyan asszonyt találtok a birodalomban,
198 III, XXXI | Akárki mit mond, nem olyan rossz emberek azok az istentelenek.
199 III, XXXI | Benne van, hogy a lánynak olyan a hasa, mint a zafírral
200 III, XXXI | holdtól is hogy félek, mert olyan sárga halott arca van. Nem
201 III, XXXI | mondta, szék-csillag, mert olyan, mint egy trónus. Ilyen
202 III, XXXI | cseléd, mint õ, csak nem olyan tekintélyes még.~- Te, mindenütt
203 III, XXXII | Fölbátorította õket, hogy Puteolit olyan szerencsésen megjárták.
204 III, XXXII | hanem volt mind a kettõjük, olyan erõs, mint a fiú, és olyan
205 III, XXXII | olyan erõs, mint a fiú, és olyan szép, mint a lány. Aki Ovidiusnak
206 III, XXXII | lubickolnak, s azoknak még olyan nagy úr se parancsol, mint
207 III, XXXII | azt most nem adok, ez csak olyan osculum. Ha azt nem akarod,
208 III, XXXII | ütõdött meg a fiú. - Olyan szép virág ez.~- Gyûlölöm
209 III, XXXII | alapított valamikor. Akkor még olyan nagy város volt itt, hogy
210 III, XXXII | Diana szentélyét most már olyan kevesen látogatják, hogy
211 III, XXXII | kicsit félt is idejönni, mert olyan jófajta nõszemély volt Rómában,
212 III, XXXII | ujját. - Pedig õ nem volt olyan szerencsés, mint te vagy,
213 III, XXXII | Tit! Csinálok én itt neked olyan barlangot, hogy Dido se
214 III, XXXII | úgy szorította magához, olyan vadul, mint még sohase.
215 III, XXXII | tekintett. Talán azért van olyan minden mozdulatra más páva-ragyogása,
216 III, XXXII | megismerhettél volna, ha olyan kis gyáva nem volnál. Vagy
217 III, XXXII | kis gyáva nem volnál. Vagy olyan nagyon takargattam elõtted
218 III, XXXIII | keveset beszéltek. Mindegyik olyan sápadtnak és szenvedõnek
219 III, XXXIII | másikat, hogy egyik se akart olyan szót kiejteni, amely szívet
220 III, XXXIII | volna neki, a szeme majdnem olyan vidáman fénylett, mint azelõtt.~-
221 III, XXXIII | Septumanushoz? Veszel nekem olyan körömollót, amelyikkel nem
222 III, XXXIII | az érzése volt, hogy az olyan puhán üt, mint egy virágos
223 III, XXXIII | még sohase látta rajta. Olyan színe volt, mint a skarlát
224 III, XXXIII | mint egyszer.~A tenger olyan színû volt, mint Tit ruhája.
225 IV, XXXIV | Anulinus-palota új része előtt olyan szoborrá merevedett a két
226 IV, XXXIV | hajtotta meg a fejét, és olyan kíváncsisággal nézte a princepset,
227 IV, XXXIV | Parancsolatodra, caesarom.~A sértés olyan kíméletlen volt, hogy legalább
228 IV, XXXIV | szõlõszínû szeme volt, és olyan keble, mint Dianának, és
229 IV, XXXV | Azt, hogy majd megfúltam, olyan nagyot nyeltem. Azt akartam
230 IV, XXXV | fejezte be a lemondásnak olyan õszinte mondatával, amelyet
231 IV, XXXV | matematikus ellen.~- Ha a test olyan nagy érték, Bion, amilyennek
232 IV, XXXV | híveidnek. No, ne nézz rám olyan baziliszkusz-szemmel, hiszen
233 IV, XXXV | legalább tíz kocsist vernek olyan zöldre, mint a tunikájuk.~-
234 IV, XXXV | tíz circuskocsist fognak olyan kékre verni, mint a sapkájuk.
235 IV, XXXV | talizmánt. Mintha volna olyan szem a világon, amelynek
236 IV, XXXV | szíriai idióma.~- Valami olyan. Zsidó. Benjámin az igazi
237 IV, XXXVI | kacagásában. A keze is olyan volt, mint az övé, a tenyere
238 IV, XXXVI | meg õt, és lelkét tegye olyan fehérré, mint az inge, az
239 IV, XXXVII | fölemelõ egyszerre, valami olyan fényes felhõ, aminõt Ixion
240 IV, XXXVII | cseresznyepiros övét. Most már olyan mélyen beúszott az álom
241 IV, XXXVII | csodálkozom rajta, hogy te olyan rendetlen vagy, mint egy
242 IV, XXXVII | megüvegesedett, s a szája olyan hideg lett, mint a halottnak.
243 IV, XXXVII | albanusi tó partján, s aki olyan szóval kiáltja meg, ami
244 IV, XXXVII | rögtön széthasogatja, s azért olyan drága a hagyma, mert ilyen
245 IV, XXXVII | megmondani, miért jöttem. Olyan sokáig kerestem a palotád,
246 IV, XXXVII | végrül emlegetett. Csak olyan félrebeszélésbõl. Hogy ha
247 IV, XXXVII | meggyógyulna. De, mondom, ez csak olyan félrebeszéd volt. Talán
248 IV, XXXVII | kalauzféle lehet.~Csakugyan olyan beszédes volt, mint a kalauzok
249 IV, XXXVII | karját.~- De ha nem akarsz olyan messzire fáradni, praeclarissime,
250 IV, XXXVII | mostanában már nem veszik olyan szigorúan a törvényt. Pénzért
251 V, XXXVIII| feleslegesnek tartja már, vagy olyan dühre lobbantotta valami,
252 V, XXXVIII| mint mondta, hetek óta olyan komor végzettel fenyegetik
253 V, XXXVIII| kérlelhetetlen.~- Mi? - a caesar olyan rekedt bõgést hallatott,
254 V, XXXVIII| ellenségeit is elfelejtette, olyan hirtelen és fájdalmasan
255 V, XXXVIII| orvos kapott rajta, hogy olyan kérdést adott fel neki,
256 V, XXXVIII| való keveredés lehúzza. Az olyan lélek azonban, mint a nobilissimáé,
257 V, XXXVIII| el. - És milyen jó, hogy olyan sok van! Egészen beléjük
258 V, XXXIX | esett, s állapotát az orvos olyan nyugtalanítónak találta,
259 V, XXXIX | magukat, s így a temetés olyan egyszerû lehetett, amilyennek
260 V, XXXIX | ember, se az õ hangulata nem olyan volt, hogy beszédbe kívánt
261 V, XXXIX | öregembernek, amit egyszer, nem is olyan régen, egy fiatal lány meg
262 V, XXXIX | nem tudja, de majdnem olyan szép volt, mint Batseba.
263 V, XXXIX | becsukja az ajtót. De hirtelen olyan kacagást hallott, hogy megfagyott
264 V, XXXIX | lecsöndesítem - mondta a császár olyan halkan, mintha magában beszélne,
265 V, XXXIX | mintha magában beszélne, és olyan bágyadtan, mint akinek a
266 V, XXXIX | öregember fölemelte két karját, olyan csönd lett az óriás mezõn,
267 V, XXXIX | mindnyájunk kegyes atyját...~Olyan tûzzel, a könnyû diadalnak
268 V, XXXIX | tûzzel, a könnyû diadalnak olyan extatikus mámorában beszélt,
269 V, XXXIX | csillagkoszorút viselt, és kezében olyan sceptrumot tartott, amely
270 VI, XL | követni a te példádat, aki olyan férfias rövidséggel és szabatossággal
271 VI, XL | Neptunusszal kiszárad az Óceán, az olyan temetése lett volna az isteneknek,
272 VI, XL | káposztáskõnek. Az ég csak olyan kék és csak olyan felhõs,
273 VI, XL | ég csak olyan kék és csak olyan felhõs, mintha Krónion barna
274 VI, XL | gonoszakra, a hold csak olyan kellemesen szolgálja az
275 VI, XL | öreg embereket, és csak olyan gyûlöletes a szerelmeseknek,
276 VI, XL | itt Salonában látom, csak olyan kerekek, kövérek és kemények,
277 VI, XL | a füstbõl és a lángból, olyan léleknek a szimbóluma, amely
278 VI, XL | be fogja olvasztani, hogy olyan alkotásokra használja fel,
|